142035. lajstromszámú szabadalom • Főleg gyors és nagymérvű vízingadozású folyók mentén építendő, öntözési és belvízmentesítési feladatok teljesítésére egyaránt alkalmas szivattyúmű

142.035 3 Az 1. ábra a berendezés függőleges metszete. A 2. ábra az úszó szivattyúállomás és az ahhoz csatlakozó, lengethetően elrendezett nyomócső felülnézete. A 3. ábra a zsilipcső folyó felőli végének függőleges metszete. A 4. ábra a gát védett oldalán lévő szivattyúberendezés felülnézete. A példaként feltüntetett berendezésben három egymás közt egyenlő és egyenként négy egyforma szivattyú-motoregységből álló I., II. és III. szivatytyúállomás van, amely intézkedés a feleserélhetőseg, illetőleg tartalékolás szempontjából a felvett esetben előnyös, de. a találmány szempontjából nem szükségszerű. A felvett példában továbbá minden egyes szivattyút külön, belső égésű erőgép, például Diesel-motor hajtja. Feltettük továbbá, hogy az üzemben előforduló legnagyobb emelési magasság H = 12 m, ami Tiszamenti viszonyoknak felel meg. Ä telep tervezésekor az egyes szivattyúállomásokat azonos Q szállított vízmennyiségre és egymás közt egyenlő H —

4 m 3 emelési magasságra tervezzük. így minden egyes szivattyúegységet azonosnak választva, egy-egy szivattyú JL magasságra a legjobbj* vízmennyiséget 4 3 hatásfokkal szállíthat. A felvett esetben az egy-egy szivattyúállomás IT által leküzdendő emelési magasság az üzemben a y értéktől vagy egyáltalán nem, vagy csak oly kis mértékben tér el, amely nem jár a hatásfok lényeges romlásával. így a felvett példában a II szivattyúállomás emelési magassága gyakorlatilag állandó. Az I úszó szivattyúállomás, figyelemmel az öntözési időszakban előforduló rendszerint kicsiny vízállás^ingadozásokra, szűk határok között változó emelési magassággal dolgozik. A III szivattyúállomás, amely csak áradás esetén van üzemiben, amelynek folyamán a vízállás szintén nem mutat erős ingadozásokat, ugyancsak kedvezően van kihasználva. Mint a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti berendezés tehát az alább felsorolt öt különböző feladatot oldja meg: 1. belvizeknek a folyóba való átemelése, 2. öntözési időszakban, a folyóvíznek az öntöző csatornarendszerbe való átemelése, 3. belvizeknek az öntözésre való felhasználása, 4. közepes és alacsony folyóvízállás mellett belvizeknek gravitációs úton a folyóba vezetése, 5. magas folyóvízállás mellett az öntöző csatornarendszernek a folyóból gravitációs úton való vízellátása. A három I—III szivattyúállomás közül az I szivattyúállomás külön szabadalom tárgyát képező oly úszó szivattyúállomás, amely a folyóvíz színével együtt emelkedik, illetőleg süllyed és amely állomást a folyóparton torkolló zsilipcsővél négyszögalakban elrendezett csövekből álló keretalakú 5 csőrendszer köt össze. Az egyenként külön-külön motorral hajtott négy szivattyúaggregátum mindegyikét S 'betűvel jelöltük. A szivattyúk a 6 úszótestekből álló pontonon vannak elrendezve és a folyó vízszínének ingadozásai közben az 5 nyomócsőrendszer a 15 haránttagnak a parthoz képest helytálló mértani 7 tengelye és a 40 iharánttagnak a pontonnal együtt mozgó 8 tengelye körül elfordul. A 29 védőgátban van elfektetve a 9 zsilipcső, amely a vonatkozó előírásoknak megfelelően a 29 védőgát mindkét oldalán egy-egy 10, illetőleg 11 tolózárral elzárható és amely a folyam felőli végén a vele csuklósan összekötött 5 csőrendszerrel közlekedik és a 3. ábrában részletesen feltüntetett befelé nyiló 12 visszacsapó ajtóval elzárható Í3 torkolati nyilasa körülbelül 5 m-rel a legalacsonyabb vízszint fölött fekszik. A 9 zsilipcső folyó felőli végén elrendezett 14 csőcsonk az 5, 15 és 40 tagokból álló négyszögalakú csőrendszer 15 tagjára harántirányú és a 12 ajtó mögötti belső tere a 15 nyomócső belső terével közlekedik. A befelé nyiló 12 viszszacsapó ajtó kívülről a 17 görgőkön vezetett 18 kötéllel nyitható. A 12 ajtó 19 csuklópántja a 14 harántdarab folyó felőli nyilasába szerelt 20 betéttestbe van szerelve, melynek az ajtót megtámasztó pereme tömítő felülettel van kiképezve. A közel vízszintesen elrendezett 9 zsilipcső jobboldali vége a 11 tolózár mögött, a 29 védőgát védett oldalán épült 21 belvízgyüjtő, aknába torkollik, amelybe a 22 belvízgyüjtő csatorna. nyílik. Ez a csatorna a rajzban fel nem tüntetett belvízgyüjtő csatornahálózatban folytatódik. A 21 belvízgyüjtő akna fölött épült 23 szivattyúházban vannak elrendezve a 11 tolózár 24 állítószerkezete, a belvízgyüjtő 22 csatornát lezáró 25 zsilip 26 állítószerkezete és egyenként egy-egy 27 szívókosárral felszerelt négy darab S szivattyúegység, amelyek együtt a II szivattyúállomást alkotják. A II szivattyúállomás S szivattyúi a vizet a 21 belvízgyüjtő csatornából a 28 nyomócsöveken át a 30 szivattyúházban elrendezett, egymás közt és az I, valamint a II szivattyúállomások szivattyúival egyenlő négy darab S szivattyúból álló III szivatytyúállomás 31 szívóaknájába nyomják. A 31 szívóakna a 32 öntözőcsatornával közlekedik. A 28 nyomócsövek felső végeit 33 visszacsapószelepek zárják le, melyek megakadályozzák, hogy a 31 aknában felgyülemlett víz a II szivattyúállomás szivatytyúin át a 21. aknába visszafolyhasson. A 31 szívóaknát és így az azzal közlekedő 32 öntözőcsatornát a 9 zsilipcsőnek a két 10 és 11 tolózárja közötti, tehát elzárható szakaszával a függőleges helyzetű 34 cső köti össze, amely felső végén, kényszerűen állítható 35 szeleppel, lezárható. 36 a szelep állítóművé. Az elzárásra a felvett példában tányérszelepet alkalmaztunk. A III szivattyúállomás, amely, amint azt alább részletesen ismertetjük, csak magas árvizek esetén van üzemben, a II szivattyúállomás szivattyúival a 28 nyomócsöveken át felemelt vizet a 37 és 38 nyomócsöveken és a 9 zsilipcsövön át a folyamimederfoe nyomja. Evégből a 37 nyomócső a 38 nyomócső útján a 9 zsilipcsőnek a 10 és 11 tolózárak közötti szakaszába torkollik. A víznek a III szivattyúállomásba való visszaáramlását a 39 visszacsapószelepek akadályozzák meg. A III szivattyúállomás gépegységei mindenben azonosak az I és II szivattyúállomás gépegységeivel. A szerkesztés e módja célszerű, mert alkalmas a beruházási költségek csökkentésére. Mivel ugyanis, mint már említettük, a III szivattyúállomás működésére csak akkor van szükség, amikor a folyóban magas a vízállás, ez pedig az évnek csak viszonylag rövid szakában, a téli hónapokiban szokott előfordulni, amikor viszont az I szivattyúállomás működésére nincs szükség, így az I és II szivattyúállomás gépcsoportjai közül egy is ele-