141962. lajstromszámú szabadalom • Áttételi mű

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.962. SZÁM. , ' 47. h. 6-8. OSZTÁLY. - VI—111. ALAPSZÁM. Áttételimű. Vitkovické Zelezárny Klementa Gottwalda, národni podnik és Randa Karel gépészmérnök, Ostrava (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1951. szeptember 28." " A szokásos áttételiműveknél fogaskerékpárok addig ismétlődnek, míg a kívánt áttételt el nem érjük. E szerkezet hátránya, hogy a fordulatszám csökkentésekor a modul és ezzel az utolsó fogaskerékpár méretei jelentősen megnőnek, ami súlyos és drága áttételiművet eredményez. Ezek nagy súlya ott hátrányos, ahol — például bányákban és más efféle üzemekben — könnyű szerkezetre van' szükség. Áttételiművek súlyát eddig úgy csökkentették, hogy, egy fogkoszorúval több fogaskereket hoztak kapcsolódásba, ill. bolygókerékművet alkalmaztak két vagy több bolygókerékkel. Ennél a megoldásnál azonban nagyon nehéz volt elérni azt, hogy a fogaskerekek egyenlő teljesítményeket vigyenek át. Hogy ezt a követelményt legalább részben teljesítsék, nagyon pontos megmunkálásra törekedtek, ami viszont a szerkezet árát növelte meg. Azonban a legpontosabb megmunkálás és a leggondosabb ösz-Szeszerelés mellett sem vittelc át a fogaskerekek pontosan egyenlő teljesítményeket. Az összes felsorolt hátrányt a -találmány szerinti áttételimű kiküszöböli. Evégből egy ferdefogazású fogaskerékkel —'előnyösen az utolsóval — két vagy több fogaskerék kapcsolódik, amikoris a keréktengelyekben keletkező axiális- erők kölcsönösen ki-! egyenlítődnek, még pedig mechanikusan vagy hidraulikusan működő kiegyelítőmű hatására, úgyhogy valamennyi fogaskerék azonos kerületi erőt visz át. A kívánt műszaki hatást a találmány szerinti áttételiműnél akkor is elérjük, ha a fogaskerekek gyártási pontatlanságokat tüntetnek fel. A mellékelt rajzok a találmány szerinti áttételimű néhány kiviteli alakját példaképen tüntetik fel. Az 1. ábra egy áttételimű vázlatos képe. A 2. ábra keresztmetszet. A 3. ábra hosszmetszet. A 4. ábra rugalmas kiegyenlítőmű nézete. Az 5. ábra metszet a 4. ábra. B—B vonalán. A 6. ábra a fogaskerekek tengelyeiben fellépő axiális nyomásokat kiegyenlítő hidraulikus szerkezetet mutat. .A 7. ábra négy-fogaskerekes hidraulikus kiegyenlítőmű nézete. A 8. ábra a 7. ábra szerinti szerkezet felülnézete • és részben metszete az A—B—C—D—E vonalon. A találmány szerinti áttételimünél az 1 motor (3. ábra) a 2 tengelykötés révén a 3 fogaskereket hajtja, mely egymás fölött elrendezett kéj, egyenesfogú 4,5 fogaskerékkel kapcsolódik (1. ábra). Utóbbiak a 9, • 10 tengelyeken szabadon foroghatnak és a 6, 7 fogaskerekekkel szilárd kapcsolatban állnak. A kerekek tengelyirányú elmozdulását ütközők gátolják meg. A ferdefogú 6, 7 fogaskerekek ugyancsak ferdefogú, nagy 11 fogaskerékkel kapcsolódnak. A kerületi erő hatására a 9, 10 tengelyekben axiális erők keletkeznek (2. ábra), melyek a 12 kiegyenlítőműhöz továbbítódnak. Utóbbi a helytálló 13 csapon foroghat. Az említett kerekekkel átvitt erők egymással egyensúlyt tartanak, úgyhogy a kis fogaskerekek egyenlő kerületi erőket visznek át. A találmány szerinti szerkezetet még azzai is tökéletesbíthetjüik, hogy a 12 kiegyenlítőművet nem merevnek, hanem egy sorozat lemezrúgó révén rugalmasnak alakítjuk ki (4. és 5. ábra). A 14 lemezrúgókat 15 keretbe helyezzük, melynek oldalt 16, 17 csapjai vannak. Utóbbiak révén a keret a 18, 19 ágyakban foroghat. A rúgó-, végek megfelelő alakú haránthornyok útján kapcsolatosak a 20, 21 tengelyekkel, úgyhogy ezek nem fordulhatnak el. A lemezrúgók célja a fogaskerekek kerületi erőiből adódó tengelyirányú erők rugalmas felfogása, ami különösen lökésekkel járó üzemben fontos. A 4. és 5. ábra szerinti elrendezés mindkét forgásirányhoz megfelel. ; A fogaskerekek tengelyirányú erőit másképen, pl. hidraulikusan is kiegyenlíthetjük. A 6. ábra egy ilyen hidraulikus kiegyenlítőmüvet vázlatosan, példaképen szemléltet. Az áttétel elvileg olyan, mint a 2. ábra szerinti megoldásnál, csakhogy most a 12 mechanikai kiegyenlítőmű helyett hidraulikusát alkalmazunk. A 22, 23 tengelyekkel kapcsolatos 24, 25 dugattyúk 26, 27 hengerekben mozognak, amelyek 28 cső révén egymással össze vannak kötve és pl. olajat tartalmaznak. Ilyen elrendezés mellett a fogaskerekek tengelyirányú nyomásai egyensúlyban vannak, miértis a fogaskerekeknek azonos kerületi erőket kell átvinniök. A 26. 27 hengerekben és a 28 csőben tartalmazott olaj a 29 hengerben uralkodó nyomás alatt áll, melyet a 31 rugóval terhelt 30 dugattyú hoz létre. Ez a berendezés csak akkor működik, ha az áttételimű