141948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sajtolt elemek előállítására csőalakú, zsákszerű és más laza anyagból álló elemeknek merev szekrényekben való kitágítása révén

2 141.948 rüljenek, a sajtó —10— tartólapja fölé, miközben az a két nyomószekrény, mely ezen az- említett tartólapon van, kifelé fordul el és a sajtoló másik oldalára kerül. A sajtoló —10— tartólapja a —11— dugattyún foglal helyet és ez a dugattyú a függőleges —12— hengerben csúszik el, mely henger belsejébe kerül a nyomás alatt levő folyadék. A sajtolj tartóállványában, mindig felül van felszerelve a -—31— keret, a —13— lyukasztókkal és a keret belsejébe tolhatjuk azokat az —1—• nyomószekrényeket, melyeket a nyomásnak kell alá vetni. Ezt a keretet négy acéllemez alkotja, melyek a —16— sarkok révén helytállóan és másik két sarkán a —17— sarkok az elcsúsztatható —23— csapszegek révén vannak összekapcsolva, melyek az öszszekapcsolt szegélyeknek egy-két centiméternyi eltávolodását teszik lehetővé. Mikor a —31— keretet felfelé toljuk a —19— fedél felé, melynek kúpos szája van, a keretet alkotó két pár lemez egyesül, tökéletesen összekapcsolva egész hosszában az átló irányában ellentétes helyzetű sarkokat és ebben a helyzetben egymáshoz közelítve tartják a nyomás egész folyamata alatt, vagyis addig, amíg a nyomás alatt álló folyadék a —13— lyukasztók belsejébe visszatér. Ezek a lyukasztók középső részükben gumitömlőkkel vannak ellátva és felső részükön a —20— acélcsővel közlekednek, mely a nyomószivattyúhoz vezet. A gumicsövek alsó részét, mint azt legjobban a 4. ábrán láthatjuk, a lyukasztók kiszélesedése és a —24— bőrtárcsa védi. A nyomófolyadék a lyukasztók tengelyének belsejében kimunkált —25— csatornákba áramlik és eljut abba a középső részben levő térbe, mely a tengelyek és a —26— gumicsövek között van. Nagyobb biztonság kedvéért e gumiburkolatot két egymás fölé helyezett cső alkotja és külső visszahajtott széleik a nyomás biztosítása céljából a lyukasztók menettel ellátott szárain vannak rögzítve a —28— csészék és —29— ellenanya segélyével. Azok a csőrendszerek, melyek a —13— lyukasztókhoz a sajtoló függőleges —12— hengeréhez és a nyomóminták beforgatására való vízszintes —9— hengerhez vezetnek, a gépkezelő keze ügyébe eső —51— elosztókeret révén működtethetők. Ez a keret el van látva négy működtető forgattyúval (I, II, III, IV), melyeket két ellentétes értelemben lehet elforgatni (1. ábra). Ennek használatát és működését a gép működésével kapcsolatban fogjuk leírni. Tegyük fel -most pl., hogy már két —1— dobozunk van megtöltve a kezelendő anyaggal* s ezt a —3— karok közé helyeztük úgy, ahogyan azt a 3. ábrán láthatjuk. • A gépkezelő, elforgatván az I. fogantyút, pl. az óramutató járásával egyező értelemben, nyomófolyadékot bocsát jobboldalról a -^•8— 'dugattyú mögé és balról nyitja a —8— dugattyú mögötti hátsó nyílást. A jobboldali fogazott —6— kar elmozdul és a két nyomószekrény a sajtoló —10— tartólapjára kerül, miközben egyidejűleg az a két nyomóminta, melyet a nyomásnak már alávetettünk volt, a sajtoló baloldalára eltávozik. Ha ezután a kezelő elforgatja a II fogantyút ugyancsak az óramutató járásával egyező irányban, a nyomófolyadékot bejuttatja a függélyes —12— hengerbe erre a —10— tartólap felemelkedik, a két nyomószekrényt, mely rajta van, betolja a —31— keretbe, mire a —-13— lyukasztók behatolnak a dobozban levő anyagba és azok teljesen keresztülhatolnak egészen addig, amíg elérik a megfelelő —14— nyílásokat, melyek a nyomószekrények fenekén vannak kivágva. Amint a tartólap pályájának legmagasabb pontjára eljutott, amikor a lyukasztók behatolnak az abban kiképzett megfelelő nyílásokba, a ,kezelő elforgatja a III forgattyút, ugyancsak az óramutató járásával azonos értelemben és ezzel elzárja a sajtol© —12— hengerébe áramló folyadékot. Végül elforgatja a IV fogantyút, szintén azonos értelemben és a lyukasztókban levő riyomófolyadékot beereszti a —26— gumicsövekbe, melyek kitágulván összenyomják azt az anyagot, amelybe bemerültek, miközben a —31— keret körülzárt tere nem nagyobbodhat meg, mert két oldalról akadályozva van, felülről is és alulról is. Miután már a meghatározott nyomást elértük a gumicsövekben, a gépkezelő elforgatja a IV fogantyút ellenkező értelemben, ekkor a csövek tágulása megszűnik és a bennük levő folyadék visszatér a szivattyú tartályába. Utána azonos művelettel, de a fogantyúkat az előzőkben leírt értelemmel ellenkezőleg elmozgatva, a III. fogantyú elmozgatásával elérjük a -—11—• dugattyú nyomó, illetve elzáró hatásának megszüntetését és a II. fogantyú működtetésével a —-12— henger kiürítését, minek következtében a —10— tartólap lesüllyed és ugyanakkor a —31— keret is utána megy, benne a két nyomószekrénynyel, melyben a kb. 3 cm magas sajtolt tömbök vannak. Ezután pedig elérkezve a függőleges —18— nyílásokban levő —36— és —39— kidudorodásokhoz, a keret kinyílik annak az átlónak az irányában, mely a —17— összekötősarkok között fektethető át és ilymódon szabaddá teszi a nyomószekrényeket a sajtolt tömbökkel, melyek továbbhaladva teljesen lesüllyednek és az alattuk levő két karra kerülnek rá. A kezelő végül az I. fogantyút működteti és ezzel a nyomófolyadékot visszaereszti a —8— hengerbe, balról a —8— dugattyú mögé, ami ezáltal előre megy és jobbfelé visszahúzza a —6— fogasrúdat, mely a 3. ábrán jelzett helyzetbe hozza vissza a két nyomószekrényt és balfelől a —10— tartóállványra viszi azt a két nyomószekrényt, mely már készen áll a megfelelő karokon. Ha a nyomószekrények belső oldalára két vagy több sűrű szövésű fémszö'vetet teszünk, az egyiket a másikra téve és föléjük pl. nylonból való sűrű és erős szövésű szövetet, elérjük azt, hogy a benne foglalt folyadéknak nagy része, a tömbökből kiszorul a nyomás alatt és így lényegesen csökkenthetjük a sajtolt tömbök megszárítására való szokásos időt. Ha egyenetlen vagy likacsos felületet kívánunk elérni, akkor a nyomószekrények belső falát bevonhatjuk szénporral, mely azután a tömbök falára tapad és a hevítés alatt kiégve, a képződött üregek folytán nyomot hagy maga után. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy ha a nyomószekrények belsejébe vékony fémlapot teszünk, középső válaszfal alakjában, ahelyett, hogy minden szekrénnyel csak egyetlen tömböt készítenénk, egyszerre kettőt is készíthetünk, természetesen kisebb vastagságút. Ha az —-1—• szekrénynek megfelelő belső kikép-