141948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sajtolt elemek előállítására csőalakú, zsákszerű és más laza anyagból álló elemeknek merev szekrényekben való kitágítása révén
141.948 3 zést adunk, akkor mind a hat lapját lehet mintázni, melyek ha a falba kerülnek, a szomszédos tömbökkel való kapcsolódás folytán zárt csatornákat és tereket képeznek, s ezeket tölcsér segélyével ki lehet tölteni folyós habarccsal (homok nélkül), ami e tömböket egymással összekapcsolja. Ezzel a berendezéssel ugyancsak lehet készíteni olyan szerkezeteket is, melyek a legkülönbözőbb külső kiképzésű sajtolt elemekből vannak összetéve, mint pl. díszítő tömböket, valamint szobrocskákat -is, ha az összesajtolására való szekrénybe megfelelő alakú mintákat viszünk be, melyek olyan közös külső alakot mutatnak, mely a készítendő üregnek felel meg és olyan belső alakot eredményez, mely megfeleP annak, amit az összesajtolt tömböknek kell adnunk. Ugyanezt a berendezést lehet még cserépgyártásra is alkalmazni, mely esetben a szekrénybe íiyolc csővel ellátott nyomómintát lehet bevezetni, melynek külső felülete megfelel két domború, egymással kapcsolt cserép nagyságának, melyek hengeres zsákkal és nyomócsővel vannak ellátva. Minthogy ez a nyomóminta elválasztható részekből áll, ezek kivehetők és hosszanti irányban osztottak lehetnek és így minden zsákban két cserép lehet. Végül ezt a berendezést lehet tömör lapok készítésére is alkalmazni. Evégett, a berendezés belsejében, gumizsákot vagy oly hasonlót lehet elrendezni, mely hosszirányban alkothat merőleges helyzetű diafragmát és két függőleges hártyát alkot, melyek a dobozt hosszában és merőlegesen két kamrára osztják. A szekrény sarkaibari, felül vagy alul, szögletes bőrdarabokat vagy hasonlókat lehet felerősíteni, amelyeknek az a célja, hogy a szekrény vagy a minták sarkaival szemben a gumi sérülését megakadályozzák. Ha a két kamrát finoman elosztott földdel megtöltöttük és bezártuk a fedelet és utána fokozzuk a nyomást, >akkor két tömör lapot kapunk, melyet ki lehet igazítani. Teljes szerkezeti elemek készítése. Merev mintát kell készíteni vízszintesen és függőlegesen elhelyezett lemezek segélyével, melyeket a kívánt távolságban tarthatunk egymástól átmenő csapszegek és ennek megfelelő anyacsavarok alkalmazásával. A szerkezeti részleteket mindénkor a különleges feladat szerint szabjuk meg, mindig számot vetve-az elkészítendő szerkezeti elem természetével, a sajtolt fal kialakítására való anyag természetével, a fal anyagi minőségével és méreteivel és annak a nyomásnak a mértékével, melyet magának a falnak a kialakításakor az anyagra gyakorolnunk kell. Ha a rendszer mintájának alsó részét már megszerkesztettük és ennek belsejében a sajtolandó fold pl. 13 centiméteres réteggel kezdődik, ebbe a rétegbe egy cjjyan hosszú csövet helyezünk, mint a szóbanforgó falelem és ennek a csőnek a végét felszereljük egy másik — merev — csővel, melyet az egyik keresztfalhoz kell erősíteni. Erre az utóbb említett csőre egy további földréteget teszünk, amely pl. 30 cm vastag és erre újabb csövet helyezünk és így tovább, addig, amíg elérünk a minta széléig. Ezután a minta többi részét készítjük el, a mintát megtöltjük — éppenúgy, mint-az. előbbi esetben — pl. .30 cm magas földréteggel és ezt elválasztjuk egy összekötőcsővel. Az összekötőcsöveket egymással és a nyomószivattyú vezetékével kapcsoljuk össze. Ha megindítjuk a szivattyút, a rugalmas csövek kitágulnak és összenyomják a merev mintákban lévő földes anyagot, amely minták elhatárolják és meghatározzák a falak méreteit. Ha ezt a sajtolást befejeztük, a csövekben a nyomást megszüntettük és a rugalmas csövek eredeti alakjukat felvették, a keresztirányú elemeket (amelyek mint zsaluk tartalmazzák a falakat) és a rugalmas csöveket eltávolíthatjuk a falaktól. A minták tömör fegyverzetét szét lehet szerelni, amikor mindaz az elem ismét rendelkezésre áll, ami á fal másik elemének a megalkotására használható. Ezeket a szerkezeteket, amiket agyagból vagy földből képezhetünk ki, végül kiégetjük, vagy pedig előzetesen áz alkalmazni kívánt földhöz 3—6%-nyi foszforsavat adagolunk. Ha a sajtolást már befejeztük, a fennmaradó csatornákat az összesajtolt elemben arra lehet használni, hogy azokba vízgőzt eresszünk, melynek hatására az agyag összesaj tolódik anélkül, hogy kiégetésre lenne szükség és biztosítjuk a lég; köri befolyásokkal szembeni ellenállóképességet. Ajtók és' ablakok menti alaktestek kialakítására a szekrényekbe iners anyagok (hamu, fűrészpor stb.) finom rétegét tesszük, ami az anyag elválasztásakor az égetés után* megkönnyíti a kész darabok kihúzását a szekrényből s még hozzá átmenetileg alkalmazható is az ajtók és ablakok elzárására. Ehhez hasonló eljárással, amit az előzőkben falat alkotó elemek előállítására ismertettünk, lehet készíteni padozatok, mennyezetek és tetők számára való alkotó elemeket is. Meghatározott méretű házak sorozatos előállítására alkailmas lehet egy olyan szerkezet, amit „egyetlen tömb"-nek (monobloc), lehetne nevezni. Ezt a szerkezetet acél lapokból való elemek segélyével lehet megalkotni, melyek a négy falat, a padozatot és a tetőt képezik. A falak összesajtolására olyan csöveket alkalmazunk, melyeket vízszintes rétegeinek mindenikében alkalmazunk, amikkel magát a falat is osztottuk, egyébként a mennyezet és a tetőzet összesajtolására háromszögű gumitokot használunk, amelyet minden olyan rétegben alkalmazunk, melyekben a tető és a mennyezet hosszában, meg van osztva. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás sajtolt elemek előállítására rugalmas csövek, tömlők vagy zsákok kitágítása révén, azzal jellemezve, hogy merev mintában rugalmas csövek, zsákok vagy hártyák rendszerét helyezzük el és a mintákba különböző oly anyagok keverékét visszük be, melyeket, a rugalmas csövek vagy zsákok kitágításával sajtolunk össze olyniódon, hogy tetseés szerint alakított külső és esetleg belső üregekkel ellátott alakot vegyenek fel. 2. Az .1.. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hgy összesajtolandó anyagként agyagot, krétát, közönséges földet vagy egyéb poralakú anyagot alkalmazunk, akár természetes por,' akár gondosan porított anyag állapotában, amelyekhez esetleg, á' beadagoláskor tapadó és a légköri behatásokkal szembeni ellenállóképességet növelő anyagokat adunk. 3! Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a me-