141935. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás annak előállítására

141.935 5 Egyéb gyantaszerű kondenzálási termékek, amelyek a találmány szerinti eljárásnál alkalmazhatók, karbamidformaldehid kolloidális oldatai, melyek viszkozitása nagyobb, mint 10 centipois, mint fent említettük, vagy hidrofób melamin-karbamid vagy kazeinformaldehid kondenzációs termékek. A gyantaszerű termékek továbbá felölelnek hőképlékeny polimereket oldott vagy diszpergált alakban, amilyenek a polimetilmetakrilát vagy polivinilacetát. Kondenzálási termékek és polimerek keverékei ugyancsak alkalmazhatók. A találmány szerinti szövetek többszörös mosás után is megtartják önkisimuló tulajdonságukat, nedves állapotban yaló gyűrésállóságukat és állandósított voltukat. Ha azt kívánjuk, hogy a szövet gyűrődésektől mentesen száradjon, mosáskor különösen elővigyázatossággal kell eljárnunk. A víz nagyabb részét mángorlással vagy vízelvonással távolíthatjuk el, azonban egy bizonyos nedvességtartalomnál a szövet hajlamos olyan gyűrődésekre, amelyek száradás után is megmaradnak, mert a nedves állapotbani gyűrésállóság 65% víztartalom alá való süllyedésekor csökken. A szövetnek a száradás után is megmaradó gyűrődések szerzésére való hajlamossága lényegesen csökken, ha a szövetben nem oldódó szerves sziliciumvegyületeket alakítunk ki. Ha a szövetet gyűrődések nélkül kívánjuk szárítani, úgy azt száradás közben« úgy kell alátámasztani, hogy az ne deformálódjék és meg ne törjön. Az alábbiakban több kiviteli példát közlünk oly szöveteknek a találmány szerinti előállítására, melyek önkisimulóak, nedves állapotban gyűrésállóak és a fent utalt, állandósított tulajdonságaik vannak. A találmány azonban nincs ezekre a példákra korlátozva. A duzzasztóanyag behatásának időtartamára és a hőmérsékletre vonatkozó pontos határok nem jelölhetők ki, sem annak töménysége nem korlátozható, mert ezek a tényezők egymástól és az esetenként használt duzzasztóanyag természetétől függenek. A példák a különböző feltételek tág körű változtathatóságát mutatják. A feltételeket azonban minden esetben gondosan ellenőrizni kell, hogy a végtermékként kapott szövet a kívánt tulajdonságokkal rendelkezzék. Ezért kívánatos, hogy oly objektív vizsgálati módszer álljon rendelkezésünkre, amellyel kimutatható, hogy a szöveteket helyesen kezeltük-e a kívánt cél érdekében. Az alábbi kísérlettel megállapítható, hogy a nedves szövet mily mértékben válik gyűrésállóvá, mi• mellett a vizsgálat a rendszerint előforduló mindenfajta szöveten elvégezhető. A szövetből 2 cm hosszú és 1 cm széles mintadarabot vágunk ki, mimellett az egyik oldal a vetülék, a másik a lánc irányába esik. A mintadarabot vízben megnedvesítjük, a fölös vizet abból könynyedén kirázzuk, majd a mintadarabot úgy hajtjuk össze, hogy a két rövidebb oldal egymásba essék. Ezután a mintadarabot 3 perc időtartamra lapos fenekű % kg súly alatt sík aljzatra fektetjük. Ezután a mintadarabot az aljzatról levéve oly száraz felületre helyezzük, amely függőleges helyzetű vagy függőleges helyzetbe állítható. A felületi feszültség következtében a próbadarabnak a felületen fekvő része az egész kísérl#t alatt a felülethez tapad. Kezdetben a próbadarabnak két egymáson fekvő felülete ugyancsak egymásra tapad. Ha a felület nem áll függőleges helyzetben, amikor arra a próbadarabot felvittük/' úgy azt most függőleges helyzetbe állítjuk, még pedig akként, hogy a felületen tapadó próbadarab hajtás mentén fekvő éle függőleges helyzetű legyen, Ezután késpengével vagy csipesz pengéjével a próbadarab egymásra tapadó felületeit elővigyázatosan szétválasztjuk, miközben azonban a próbadarab a száraz felülethez tapadva marad. Ha a szövet két egymáson fekvő felülete szétvált, úgy azt magára hagyjuk és három perc múlva megmérjük azt a szöget, amelyet a két szövetfelület egymással bezár és melyet az alábbiakban a kisimulás szögének nevezünk. A mérés foganatosítására alkalmas az a készülék, amelyet J. T. Marsh ,,An Introduction to Textile Finishing" című könyve, amelyet Chapman and Hall, London 1948-ban adott ki, ismertet. Ezt a készüléket abban a módosított alakjában használjuk, amelynél a készüléknek a gyűrés, illetőleg hajtogatás végett csuklósan felfüggesztett súlyai és sarkain Lnkeresztmetszétü, sárgarézből készült tagjai vannak, amelyek csuklósan vannak felfüggesztve és melyek mindegyikének egyik karján skálaosztás van, másik karja pedig azt a száraz felületet hordozza, amelyen a próbadarabot rendezzük el és mely felület vízszintes vagy függőleges helyzetbe állítható. Az említett nyomtatvány ezt a készüléket szövetek száraz állapotbani gyűrésállóságának mérésére javasolja. A próbadarabot hordozó felületet vízszintes helyzetbe állítjuk, amikor is a próbadarab önsúlya és rugalmassága befolyásolják a kisimulás szögét. A jelen találmány szerinti szövetek az ilyen próba folyamán 170—180 fokos kisimulási szöget mutatnak. Ha a találmány szerinti szövetek nedves állapotbani kisimulási hajlamosságát kívánjuk kiértékelni, úgy a kisimulás szögét a hordozó felület függőleges helyzetében kell mérni, mert ezáltal a szövet önsúlyának és rugalmasságának a kisimulás szögére való befolyását messzemenően kiküszöböljük. A gyűrődések hamarabb kezdenek kisimulni, még mielőtt a próbadarabot a fent leírt módon szétnyitnék. Ezért a próbadarabnak a hajtás mentén fekvő éle a gyűrés mögött késik és így a mért kisimulási szög e helyütt kisebb, mint-a gyűrődés helyén. Az alább közölt számértékeket a leírt nedves gyűréspróbával kaptuk. A számok három percnyi pihentetési idő leteltével a hajtás mentén mért szögek mérőszámai. A 3. példában ismertetett font műselyemfonálból készült szövetből vett mintadarabokat vizsgáltunk, melyek közül egyeseket a lánc, másokat a vetülék mentén hajtottuk be. A táblázatban A a kezeletlen szövetre, B az önkisimulást és a nedves állapotban való gyürésállóságot eredményező duzzasztó szerrel kezelt szövetre, C a duzzasztó szerrel nem, csupán a 3. példabeli kis töménységű karbamid-formaldehiddel kezelt szövetre és a D oszlop adatai olyan szövetre vonatkoznak, amelyet mind á 3. példában megadott duzzasztó szerrel, mind a kis töménységű, gyantaszerű kondenzálási terméket tartalmazó szerrel is kezeltünk. Nedves gyűrésállósági próba. ABC D Lánc 80 115 105 147 Vetülék 78 115 105 142 Közép 80 115 105 145