141935. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás annak előállítására

4 141.935 nak messzemenőnek kell lennie és az nem lehet csupán felületi; a szövetet alkotó regenerált cellulózára áthatoló és mélyre menő hatást kell kifejtenie. Feltehető, hogy a duzzasztó anyag és az egész molekuláris szerkezetben dezorientációt okoz, anélkül, hogy az anyag száraz? állapotban mutatott fizikai tulajdonságait lényegében megváltoztatná, mimellett az anyagban a megelőző kezelések, mint extrudálás, fonás, csévélés és szövés folyamán keletkezett feszültségeket megszünteti. Ezért szükséges, hogy a duzzasztószer hatásét gondosan ellenőrizzük. A találmány értelmében alkalmazandó állandósító kezelés lényege abban van, hogy a szövetat hőhatásra keményedő, gyantaszerü kondenzálasi termékek összetevőivel kezeljük, célszerűen oly összetevőkkel, amelyek oly kis mértékben vannak kondenzálva, hogy még képesek a rostba való behatolásra, majd azokat ezután a kondenzálás befejezésével kolloidális gyantaállapotba hozzuk. Az állandósítás elérhető oly gyantaszerü kondenzálasi termékek kolloidális oldataival vagy diszperzióival is, amelyek nem hatolnak be a rostba, vagy hőképlékeny mesterséges polimerek oldataival vagy diszperzióival való kezeléssel is. A szövet által felvett gyanta mennyiségének nem szabad nagyobbnak lennie, mint amennyi az állandósításhoz elegendő. Emellett a szövetnek simulékonynak kell maradnia. A végterméket bejiatóan mossuk, behatóbban, mint ahogy gyantával kezeft szöveteket eddig általában mosni szoktak. Hígított alkálilúggal vagy hígított savval, például hígított marónátronnal, vagy sósavval való végső kezelés sok, esetben javítja a hatást, mert a fölös gyantát eltávolítja. Ha hőhatásra keményedő műgyanta kondenzálasi termékek vizes oldatait alkalmazzuk, úgy e célra előnyösen használhatók a karbamid formaldehidből vagy melamin formaldehidből kapott aminoaldehid kondenzálasi termékek. A kereskedelemben Rhonite R-l név Watt forgalomba hozott termék ugyancsak alkalmas. Példaként megemlítjük, hogy kis molekulasúlyú aminoaldehid kondenzálasi termék állítható elő, ha formaldehidet karbamiddal vizes oldatban csak anynyi ideig kezelünk, amennyi elegendő ahhoz, hogy kristályos metilol vegyület oldata keletkezzék, amelynek viszkozitása 20 C°-nál, 60 rész 1 : 1.6 molekula viszonyú karbamid formaldehid kondenzálasi terméket és 40 rész vizet tartalmazó oldatban mérve 20 centipoisnál kisebb. Metilol karbamidok és metilol melaminok helyett ezek étereit, nevezetesen alkilált metilol karbamidot vagy alkilált metilol melamint is- alkalmazhatunk. Rendszerint az önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá tett szövetet a fent felsorolt kondenzálasi termékek vizes oldatával impregnáljuk, majd a fölöslegben levő hatóanyagokat eltávolítjuk, a szövetet megszárítjuk és a kondenzálás befejezése, illetőleg a gyantaképződés végett melegítjük. A szövetek impTegnálásához használt vizes oldatot előzetesen katalizáljuk. Az aminoaldehid típusú kondenzálasi termék esetén a katalizátor lehet sav, savkeverék, sav és só keveréke vagy előnyösen oly anyag, amely savvá vagy savasabbá válhat, például kalciumklorid és bórsav keveréke, vagy amely a kezelés közben savat szabadít fel, mint például ammoniumtiocianát, monoammoniumfoszfát vagy alumíniumklorid. Kis molekulasúlyú karbamid-formaldehid kondenzálasi termék, amely textilrostokba hatolni képes, előállítható például a 449.243. számú brit szabadalmi leírásban ismertetett eljárással. Az ilyen oldat viszkozitása kicsiny, általában 5—6 centipois. Ha a reakciókeverékben több formaldehidet alkalmazunk, ^kkor az önkisimuló képesség, a nedves állapotban való gyürésállóság és az állandósító hatás kedvezőbbek. Ha katalizátorként ammóniumsókat alkalmazunk, akkor a reakciókeverékkel természetes vagy mesterséges latexet kebelezhetünk be a rostokba. Bekebelezhetünk reagenseket is, amilyenek a sztearamidometilpiridinklorid vagy az oktadeciloximetilpiridinklorid, vagy azok a szerves szilicumvegyületek, amelyek a szövetnek víztaszító tulajdonságokat kölcsönöznek. Ha katalizátorként bizonyos fémsókat használunk, úgy viaszemulziókat is bevihetünk. így például kombinált állandósító és foltmentes tulajdonságok érhetők el, ha katalizátorként alumíniumacetátot alkalmazunk és az impregnált és szárított szövetet a bázikus acetát vagy oxid előállítása végett gőzöljük. A hőhatásra keményedő mesterséges ^yantakondenzálási termékkel impregnált szövet szárítását gondosan kell végezni. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a szövetet szárítás közben nem feszítjük ki erősen, mert ez nemcsak a szövet lágyságát befolyásolja hátrányosan, hanem törékenységet is okozhat, mert a rostok belsejéből túlságos feszítés hatása alatt a folyadék a felületre vándorol; ezenkívül megfelelő intézkedéseket kell tennünk, hogy a kristályos termék ne diffundáljon vagy vándoroljon a rost felülete felé a szárítás közben. E folyamat közben a szövetet megfelelően felszerelt kereten vagy szabályozható mértékű zsugorításra alkalmas gépen zsugoríthatjuk is. A szárítás közben vagy közvetlenül utána az impregnált szövetet mechanikus igénybevételnek vethetjük alá, majd ezután a hőhatásra keményedő gyantának a kondenzálasi termékekből való előállításával állandósítjuk. így például a szövetet kalanderezhetjük, a Schreiner-féle eljárásnak vethetjük alá, felületén reliefszerű mintát alakíthatunk ki, dörzsöléssel felületén fényhatásokat létesíthetünk vagy azt hajtogathatjuk, végül e célra használatos sokfélé gép közül valamelyikkel a kondenzálasi termék gyantává való átalakítását hőközléssel befejezzük és egyidejűleg a kívánt mechanikus hatást is elérjük. Az impregnált és szárított szövet különféle módokon hevíthető. Ha gyengén savas katalizátort alkalmazunk, akkor 3—5 perc idő és 160—180 C-fok hőmérsékleti nagyságrendileg megfelelő ténvező1

". Erősebb, illetőleg hatékonyabb sav esetén a hőmérséklet 130—150 C°-ra csökkenthető. Ha a gyantának a rost belsejében való végleges előállítása végett fűtőkamrát használunk, úgy bizonyos mennyiségű gőz alkalmazása előnyös. Ez nemcsak elősegíti a hatékony savkatalizátor szétbomlását, ha ilyet egyáltalán használtunk, hanem a jobb hőátvitelt is biztosítja a szövetbe és kedvezőbb fizikai tulajdonságú szövet előállítását teszi. lehetővé, mintha a melegítést száraz légkörben "Végeztük volna. I