141935. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás annak előállítására

.2 141.935 szövet előállítására, amely önkisimuló, nedves állapotban gyurésálló és állandósított tulajdonságú, melynek lényege abban van, hogy a szövetet a regenerált cellulózát duzzasztó anyaggal kezeljük, melynél a töménységet, az időt, a hőmérsékletet és a kezelés módját úgy választjuk meg, hogy a szövet ennek folytán önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá válik. A szövet' tulajdonságait állandósító kezelés előnyösen követi a duzzasztó anyaggal való kezelést. A regenerált cellulóza előnyösen viszkózaselyem, azonban, mint ilyent rézoxidammóniák selymet is alkalmazhatunk. A találmány különösen előnyösen alkalmazható font viszkózaselyemből készült szöveteken. A találmány szerinti eljárással elért önkisimuló tulajdonság különösen jól figyelhető meg, ha oly száraz szövetdarabot függesztünk fel függőlegesen, amelyben gyűrődések vannak, majd annak felületét pont- vagy résalakú fényforrásból 20°—30° alatt megvilágítjuk. Mintás szövethez előnyösen monokromatikus fényt használunk. Célszerű, ha a szövetet a megfigyelés szempontjából függesztjük fel és permetezzük. Az egyszerűen vízbe is mártható. A fenti megfigyelés foganatosítása végett a szövetdarabokat előnyösen hajtogatjuk és sík lemezek között összepréseljük, míg az így létesített gyűrődések a szövet kitérítése után világosan láthatók. Ez az eljárás, melynél a szövetet hajtogatjuk és hajtogatott állapotában préseljük, majd kiterítjük és azután a leírt megvilágításban vizsgáljuk, arra is felhasználható, hogy nedves állapotban levő szöveteket abból a szempontból vizsgáljunk, hogy azok a gyűrődéseket száradás közben is megtartják-e. Ilymódon megállapítható, hogy vájjon valamely szövet a találmány értelmében nedves állapotban gyürésálló-e. Evégből a nedves állapotban levő szövetet összehajtogatjuk, majd lemezek között öszszepréseljük, hogy abban ilymódon gyűrődéseket létesítsünk. A találmány szerinti eljárással előállított szöveteket az is jellemzi, hogy (a) nedves állapotban igen lágy fogásuk van és (b) hogy nedvesítéskor önként kiterjednek, száradás közben pedig önként összehúzódnak. A fogás lágysága kereskedelmi textilszövetnél eléggé szokatlan és meglepő, mert a szövetek a száraz állapotban fogásban keveset térnek el a normális szövetektől. Ez a'"lágy fogás valószínűen öszszefügg a rostok vízfelvétele okozta duzzadással és az önkisimuló képesség és a nedves állapotban való gyűrésállóság viszont összefüggésben állanak a lágy fogással. A találmány szerinti szöveteknek az a sajátsága, hogy nedvesítéskor önként kiterjednek és szárításkor önként összehúzódnak, ugyancsak rendkívül szokatlan és különösen nyilvánvaló a pihent szöveteknél, „pihent szövet" alatt olyan szövetet értünk, amelyet vízzel nedvesítettünk és feszültség nélküli állapotban engedtünk megszáradni. A méretbeli változások a rostokban elnyelt víz okozta duzzadás következménye. A duzzadás következtében a rostok hossza megnő. Az ilyen rostokból készült szövetek vízbe való merítéskor kiterjednek, vagyis területük megnő. Feltehető, hogy az önkisimulás e méretbeli változások következménye. Számos rost, különösen regenerált rost, mint a regenerált cellulózából készült rostok, feszültség alatt sokkal könnyebben nyúlik a nedves, mint a száraz állapotban, azonban az az önkéntes kiterjedés, amelyre fent utaltunk, külső feszültség nélküli állapotban következik be és csupán a szövet teljes átnedvesedésének következménye. Számos szövet, mely regenerált cellulózából készült, nedvesedés, például mosás közben, zsugorodik. Azok a méretbeli változások, amelyeket a találmány szerinti szövetek nedvesítés és szárítás közben mutatnak, ettől lényegesen eltérnek, nemcsak azért, mert ezek a szövetek nedvesítéskor kiterjednek és szárításkor zsugorodnak, hanem azért is, mert ezek a változások ismételten előidézhetők. A találmány szerinti szövetek önkéntes kiterjedésének mértéke például lineárisan 5—20%-ot tehet ki, mielőtt a szöveteket száraz állapotban gyűrésállóvá tettük és ez a mérték nemcsak a rostanyag " irányítottságának fokától, hanem a rost hosszától és átmérőjétől, a fonál természetétől és a szőtt vagy kötött anyag szerkezetétől is függ. így például folytonosan font viszkóza műselyemből szőtt bizonyos mintás áruk önkisimulóvá és nedves állapotban • gyürésállóvátétel után, de állandósítás előtt nedvesítve igen nagy mértékben terjednek ki. Kismértékű önkéntes nyúlás figyelhető meg a kereskedelemben kapható némely viszkóza műselyem szöveten, feltéve, hogy azok teljesen pihent állapotban vannak. Sohasem találtunk azonban olyant; amely önkisimuló lett volna. A találmány szerinti szövet önkéntes kiterjedése, amit a nedves rostok hosszirányú duzzadása okoz, a rostok molekuláris dezorientálására vagy pedig arra vezethető vissza, hogy a korábbi kezelések, mint például az extrudális, fonás, csévélés és szövés közben a rostban keletkező feszültségek az önkisimulás és nedves állapotban való gyűrésállóság elérése végett alkalmazott duzzasztószer hatása alatt teljesen megszűnnek. Az is lehetséges, hogy az önkisimulás és nedves állapotban való gyűrésállóság a fonalak és rostok orientálási fokában és a feszültségi állapotban keletkező helyi eltérésekből keletkeznek. Ismeretes, hogy regenerált cellulózából készült szöveteket jobb kikészítés végett alkálilúggal, mint duzzasztó anyaggal kezeltek,, azonban a találmány értelmében alkalmazott duzzasztóanyag hatásának igen energikusnak kell lennie, azonban nem szabad a regenerált cellulózát feloldania, vagy a szövetet merevvé tennie. Ismeretes, hogy a duzzasztóanyagok regenerált cellulózára kifejtett hatása a duzzasztóanyag természetétől, annak töménységétől és a kezelés hőmérsékletétől függ. Ezeket a tényezőket és azok egymáshoz való viszonyát szabatosan kell megválasztani, hogy a kitűzött célt elérjük. Minden esetben a duzzasztószerrel való kezelésnek nem szabad a szövetet merevvé tennie, de beható* nak és nem csupán felületesnek kell lennie. Ismeretes, hogy alkálilúgok vizes oldatai, amelyek a találmány szerinti megoldásnál különösen előnyösen alkalmazhatók, híg állapotban igen enyhe hatásúak, töményebb oldatok merevséget okozhatnak és közepes töménységek a regenerált cellulózát feloldhatják. Alkálilúgok vizes oldatainak hatása hosszabb kezelési idő mellett nagyobb; a hatás ezenkívül a lúg hőmérsékletétől és töménységétől is függ. Bármilyen duzzasztó anyagot is alkalmazunk,