141924. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai portalanító

2 ]41.9I4 szorulnak és az odaszorítás nagysága kb. a szabad esés gyorsulásának 35-szöröse. Ezeknek a porrészecskéknek a leválasztása kb. 50—60 cm nagyságú út megtétele folyamán történik meg. A találmány szerinti portalanító fújtatónál a poros gáz olyan sebességgel mozog, amely megfelel „a szokásos fujtatókban a normális terhelés esetén mozgó gázok viszonylagos sebességének, helyesebben kifejezve viszonylagos középsebességének. Ez a sebesség a csatornák újszerű kialakítása vagy méretezése következtében a Coriolis-féle gyorsítás kihasználása mellett, lényegesen emelhető. -A Coriolis-féle gyorsítás révén a porrészecskék a szabad esés gyorsulásának kb. 750—800-szorosával vagy e gyorsulásnak megfelelő erővel szorulnak a lapátok felületéhez. Ez az érték a fújtatónak percenkénti 1500-as fordulatszáma esetén érvényes. Ha a fordulatszámot 3.000-re emeljük, a nyomás, kétszerekkora. Ezek az értékek azonban nemcsak 60 u nagyságú részecskékre érvényesek, hanem általában véve sokkal finomabb porokra is, mert a részecskék nagysága a Coriolis-féle gyorsulástól független. V • A porleválasztás útja, a csatornák méretezésétől függően, kívánság szerint csak néhány cm, sőt néhány mm-nyi is lehet. A találmánnyal elért eredmények a Coriolis-féle gyorsulás lényegének köszönhetők. Ezek a gyorsulások', mint ismeretes adalékos gyorsulásként jelentkeznek, ha az I test a II testhez képest viszonylagos mozgást végez és ha a II test szintén mozgásban van, továbbá, ha az I test mozgás közben a II testnek olyan részeihez ütődik, amelyek mozgási sebessége eltér a hozzáütődő test ütközési pontjának sebességétől. Az ilyen módon létrejövő adalékos gyorsulás értéke 2 w. cu, mely egyenletben a w az I testnek a II testhez viszonyított sebessége és (a a II test pillanatnyi szögsebessége. Ez az adalékos gyorsulás a w sebességre merőleges és iránya úgy jön létre, hogy a w-t az <y irányában 90°-kal elfordítjuk. Ha valamelyik gáz a mozgást végző lapát csatornájában a fújtató működése közben pl. belülről kifelé áramlik, akkor ez a gyorsulás tehát a forgás irányában a lapát felületére vagy a pályára merőlegesen áll. A gáznak és a benne lévő porrészecskéknek és egyéb anyagoknak a tehetetlensége, vagyis ezeknek az anyagoknak a gyorsulással szemben kifejtett ellenállása a forgásirányt tekintve ellenkező irányú, vagyis a lapát felszíne felé irányul. Amíg tehát a ciklonoknál az eltávozó porréteg a kibocsátó nyílás alatt a forgómozgást végző gáz kedvezőtlen hatása alól ki nem vonható, addig a találmány szerinti portalanító fújtatónál a tiszta gáz árama tetszés szerinti szélességben készített csatornákban az állandó módon meghajlított vályúszerű részek melletj. vagy ezeken kívül, vagy pedig a ciklonok mellett vagy ezeken kívül mozog. A találmány szerinti fújtató portalanító hatása a fentiek szerint alapvetően más fizikai jelenségeken, illetve erőhatásokon alapszik, mint a ciklonoknál vagy amint azt a mechanikai portalanítóknál eddigelé általánosan alkalmazták. A Coriolis-féle gyorsulás alkalmazása tehát magábanvéve is új, a mechanikai portalanítóknál. Ennek a gyorsulásnak a hatását még növeli vagy támogatja a gázoknak az áramlás folyamán létrejövő eltérítései és a központi (centripetális) erő. Ez utóbbihoz a forgó mozgás hatása járul, amely az állandó módon meghajlított felületeken a kivezető nyúlványok felé jön létre. Azáltal, hogy a fújtató lapátjainak végeinél állandó módon meghajlított felületeket alkalmazunk, szintén önmagában is újszerű portalanító eszközt használunk fel. Még inkább új, hogy a lapátok legkülső éleit, mint legkisebb ciklonokat alakítjuk ki. Ilyen módon mindegyik porrészecske a lapátfelülethez való ütközésének pillanatától egészen a kilépéséig, vagyis a porkivezetésig a kiválasztó Helyiségben áramlástechnikai szempontból állandóan mozog. Azáltal, hogy az állandó módon meghajlított felületeket a lapátok külső végén túl meghosszabbítjuk, tehát ezen a helyen orralakú nyúlványokat készítünk a por kivezetése céljából, a porréteg nagymértékű légtelenítését és sűrítését érjük el. Emellett a találmány lehetővé teszi, hogy az említett nyúlványok vagy orrok által alkotott koszorút pl. a turbináknál ismeretes módon tömítően helyezzük e! a fújtató házában. Ennélfogva a nyúlványokból kilépő por kivezetőtere a fújtató házában lévő gázok mozgási és nyomási viszonyaitól majdnem teljesen függetleníthető. Ilyen módon a találmány szerinti fújtató nemcsak mint niagyértékű porleválasztó működik még nagyon finom porok esetén is, hanem emellett a nagyon könnyű és finom porokra még összenyomó vagy sűrítő hatást is kifejt, miáltal ezeknek kivezetése és ejtése a kiválasztó térben lényegesen meggyorsul. Az újszerű fújtató szükség esetén több egymásután kapcsolt fokozatban is készíthető. Egyik nagy előnye abban áll, hogy villanymotorral közvetlenül hajtható. A csatolt rajz a találmány szerinti portalanító néhány előnyös kiviteli változatát szemlélteti. Az 1. ábra a portalanító tengelyén át vett metszet és a 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint, a nyilak irányában tekintve. A 3. ábra metszet az 1. ábra III—III vonala szerint, a nyilak irányával szembe nézve. A 4. ábra a portalanító egyik részletét keresztmetszetben mutatja; ez a részlet az 1. ábra fölső részének felel meg és hengeres leválasztó ciklonokat mutat. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti szerkezethez tartozó szárnyaskerék egy részét nézetben szemlélteti, a 6. ábra pedig a 4. ábrának és az 1. ábra fölső részének megfelelő szerkezeti részletet nagyobb léptékben, metszetben mutatja. Ez az ábra kúposán keskenyedő kilépőnyíláseal (hosszabbítással) ellátott leválasztó ciklont szemléltet. A 7. ábra hasonló módon oly leválasztó ciklont ábrázol, amelynél a kilépőnyilás vagy nyúlvány szélesedő csatornában vezeti a port. A 8. ábra a vezetőlemezekkel és ciklonokkal ellátott szárnyaskerék részleges nézete, a 9. ábra pedig az 5. és 8. ábrának megfelelő leválasztó ciklonokat hátrafelé áthajlított oldalfalakkal ellátva ugyancsak részleges nézetben mutatja. A 10. ábra a találmány szerinti és csavarszellöztetővel ellátott porleválasztó fújtató nézetben szemléltet, részbén pedig középmetszetben. A 11. ábra metszet a 10. ábra XI—XI vonala szerint, ez az ábra tehát a fújtatót és a leválasztótokot metszetben szemlélteti.