141879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok és zsírok nemesítésére

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.879. SZÁM 23 a. OSZTÁLY. .— ZA-60. ALAPSZÁM. Eljárás olajok és zsírok nemesítéséré. Závody Kosmos, národní podnik, Caslav és Hlavsa Erich, V technikus Caslav. A szabadalom bejelentésének napja: 1951. július 3. Zsíroknak derítéssel, lefejtéssel vagy szűréssel történő tisztítása általában nem elegendő és rend­szerint még vegyi úton való tisztítás, fehérítés és szagtalanítás is szükséges. A kisajtolással, kivo­natolással nyert zsírokat rendszerint még finomít­ják is, ami egyrészt hasznos, másrészt azért is szük­séges, mert a finomítás folytán az olaj minősége tetemesen megjavul. A finomítás felöleli a savmen­tesítést, a színtelenítést és a szagtalanítást. Kb+8 C°-ra való hűtésnél a kivált gliceridek zavarossá teszik a tisztított olajat. Ez okból az olajat foko­zatos hűtéssel és a kivált sztearinnek, azaz szilárd triglíeerideknek leszűrésével margarinmeritesíteni kell. Ilymódon kapják a téli táblaolajat, mely a nyári - táblaolajtól ellentétben, hidegben sem válik zava­rossá.. A zsírok és olajok vegyi tisztítása vagy kénsav­val és nátronlúggal, vagy pedig némely alkali-, illetve alkaliföldfém sóival, esetleg vízzel való hidra­tálás útján, történik. Ily módon főleg a fehérjék, továbbá a nyalkák, különböző enzimek és szabad zsírsavak távolíttatnak el. Ezt a tisztítást rendsze­rint iszapszürőkkel vagy szilárd adszorpciós anya­gokkal, pl. sejtkovával, fehérítő földdel, aktív szén­nel foganatosított szűrés egészíti ki. De még ily módon sem sikerül a szilárdabb trigliceridek és viaszszerü anyagok eltávolítása, melyek néha már szobahőmérsékleten, főleg azonban ennél alacso­nyabb hőmérsékleten zagyképződésre hajlamosak. E zagyok különösen a táblaolaj külső megjelenését és minőségét károsan befolyásolják. Az étolajokat ezektől a szilárdabb trigliceridektől margarin-, il­letve viaszmentesítéssel szabadítják meg. Ez eddi­gelé kizárólag az olajnak 2—5 C°-ra történő foko­zatos lehűtésével és a szilárd sztearineknek iszap­sajtóval foganatosított, óvatos szűrésével történt. Mivel a szürőkendők a zagyokat könnyen áteresz­tik, nem ajánlatos centrifugáiszivattyúk alkalma­zása. A zsíroknak és olajoknak ilyfajta tisztítása éá nemesítése nyilván költséges és bonyolult hűtőbe­rendezéseket, hőszigetelt tartályokat és helyisége­ket, valamint szűrőberendezéseket stb. igényelt és emellett berendezések teljesítőképessége is arány­lag csekély volt. Azt találtuk — és ebben rejlik találmányunk -—, hogy a zsírok és olajok nemesítése igen olcsón és tökéletesen egy vagy több oly kicsapoló szernek 0 és 20 C° közötti hőmérsékleten való hozzáadásával történhet, mely szerek közvetlen behatásra, vagy a közeg reakcióváltozásának előidézésével, mind a szo­kásos tisztátlanságokat, tehát idegen anyagokat, mind a kristályosodásra és kiválásra hajlamos alkatrészeket, mint triglicerideket, a viaszokat is beleértve, vegyi, vagy fizikai úton, pl. adhézió út­ján, lekötni képesek és melyek azonfelül még a savtalanítást és esetleg a színtelenítést is1 elvégez­hetik. Ilyfajta, mindenütt könnyen beszerezhető, meg­lepő tisztító és nemesítő hatású szer a vízüvegoldat, mely önmagában nem csupán a feldolgozandó zsír­nak vagy olajnak nemkívánatos részeit ragadja ma­gával, hanem egyúttal a szabad zsírsavakat is kö­zömbösíti és kicsapja és oly összcsapadékot szol­gáltat, mely igen könnyen leülepszik és ez okból rendkívül könnyen el is távolítható. Az eljárás céljaira némely fémsó, különösen az alumínium, a króm, a vas, a nikkel, valamint a vörösréz sói is felhasználhatók, mert e sók oldatai is alkalmasak a trigliceridek és viaszok jellegével bíró, kristályosodásra alkalmas tisztátlanságok ki­kapására és leválasztására. A kivált tisztátlaneá­.gok az edény fenekén könnyen leülepednek és el­különíthetők. Az említett sókkal való kezelés, e sók hatásosságának növelése és az egyidejű vagy ké­sőbbi szagtalanítás, ill. színtelenítés céljából, lúgos kémhatású reagenssel, pl. nátronlúggal kiegészíthető. A szóban forgó szerek célszerűen tömény olda­tainak alkalmazandó mennyisége a feldolgozandó olaj minősiégétől és tulajdonságaitól függ és ren­desen az olaj súlyának 0.05—5% -a, célszerűen 0.1—. 2%-át teszi ki. Az olajoknak és zsíroknak ezen adalékokkal való kezelése célszerűen kb. 20 C°-on, vagy ennél magasabb, még pedig valamivel a fel­dolgozandó zsír olvadáspontja fölötti hőmérsékleten, előnyösen erőteljes kavarás közben megy végbe. A ka várást bizonyos idő múlva megszakítjuk és a csapadékot leülepedni engedjük. Alább a találmánynak néhány ipari méretű ki­viteli példáját ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents