141874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőanyagok előállítására cserzőhatású szerves vegyületekből, fémhidroxidokból és szulfitcellulózahulladékléből

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.874 SZÁM. 28. a. 5-8. OSZTÁLY. - TO-147. ALAPSZÁM. Eljárás cserzőanyagok előállítására cserzőhatású szerves vegyületekből, fémhidroxidokból és szulfit­cellulózahulladékléből. A Magyar Állani, mint a feltalálók, dr. Tóth Géza vegyészmérnök pécsi (75 százalékban) és Tóth Béla vegyészmérnök, budapesti lakos (25 százalékban) jogutóda A bejelentés napja: 1950. szeptember 1. Javasolták már önmagukban cserzőhatású szer­ves vegyületek cserzőhatásának fokozását oly mó­don, hogy aromás szulfosavakat, oxiszulfosavakat vagy aminoxiszulfosavakat, adott esetben formal­dehid és/vagy karbamid .jelenlétében nátroncellu­lóza-szulfithulladéklével kondenzáltak és a keletkező­savanyú kémhatású vegyületeket a króm vagy alu­mínium hidroxidjaival cserzőhatású sókká alakítot­ták át (472.680. sz. német szabadalom). A termé­kek a szerző állítása szerint önmagukban is alkal­masak állati bőrök cserzésére, a tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy csupán csekély (kb. 25%-os) arányban növényi cserzőanyagokkal keverve hasz­nálhatók. (G. I. Mc. Laughlin és E. R. Theis: The Chemistry of Leathar Manufacture, New York, 1945. 691. oldal.) Azt találtam, hogy az efféle kondenzációstermékek cserzőanyagtartalmát fokozhatjuk és az oldhatatlan maradék mennyiségét csökkenthetjük úgy, hogy pl. naftalinból vagy egyéb cserzőhatású aril-, oxiaril­vagy aminoxiarilvegyületekből kiindulva, azokat is­mert módon kénsawal szulfuráljuk, a szulfurált terméket formalihnal és/vagy karbamiddal konden­záljuk, majd — és ebben van a találmány — a kon­denzációs műveletek sorrendjének megfordításával ezután adunk hozzá fém, különösen alumínium­hidroxidot és az így keletkező kondenzációs termé­ket magasabb, pl. 85 G° körüli hőmérsékleten szul­fitcellulózahulladéklével utókondenzáljuk. Azit találtuk továbbá, hogy a kondenzációs termék szabad savtartalmát is csökkenthetjük oly módon, hogy a szulfurálásnál a naftalinnal stb. egyenlő súlyú tömény (95%-os) kénsav helyett kb. 8—10 százalékkal kevesebb kénsavat használunk, azonban a szulfurálás közben a reakciókeveréken levegőára­"mot fúvatunk keresztül. A levegő a reakció folya­mán keletkezett vizet magával ragadja és a reakció egyensúlyát a naftalinszulfosav irányiban tolja el. Lehetséges, hogy a levegőbefuvatás folytán az elegy­ben naftokinonok is keletkeznek, melyeknek cserző­hatása ismeretes. A kénsavfelesleg csökkentésére úgy is eljárha­tunk, hogy a naftalin szulfuralása után még to­vábbi, könnyen szulfurálható oxiarilvegyületeket, pl. fenolt, krezolt, stb. adagolunk a szulfurálási keve­rékbe. A találmány szerinti eljárással a szulfosav meny­nyiségére számítva csupán 0,02—0,07 mol szabad kénsavat tartalmazó közbenső termékhez jutunk, mely aldehidekkel, ketonokkal, ill. karbamidszárma­zékokkal, ú. m. formalinnal, acetaldehiddel stb. és/ vagy karbamiddal, itiokarbamiddal, mjatilolkarbar middal, stb. előkondenzálva és a találmány értelmé­ben előbb alumínium- vagy krómhidroxiddal, majd végül ázulfitcellulózalével továbbkondenzálva, olyan mesterséges cserzőanyaghoz vezet, melyet alkáliák­kal letompítani nem szükséges, pH-ja 2 és 3 közötti és növényi cserzőanyagokkal 50—50%-os arányban elegyítve, kiváló cserzőanyagnak bizonyul. 1. példa. 1000 kg naftalint 970 kg kénsavVal 130 C°-on 8 órán át ismert módon szulfurálunk, majd a keveré­ket éjjelen át állni hagyjuk. Másnap 80—90°-ra való lehűlés után a szulfurátumhoz 160 1 vizet adunk, az oldatot tovább hűtjük, majd 70°-on 250 kg 40%-os formalin és 47 kg karbamid előkonden­zálása útján kapott gyantát 1 óra leforgása alatt 5 részletben adunk hozzá és további 2 óra alatt 80°-on 3 részletben még 30 kg formaiint adagolunk. Ezután a keveréket 1 óra alatt fokozatosan 95°-ra melegítjük és 3 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk (összes kondenzálási időtartama 6—7 óra). Ezt az előkondenzátumot 80°-ra lehűtjük és 1 óra leforgása alatt több részletben 200 kg alumínium­hidroxidot adunk hozzá, majd az oldatot fokozato­san 90°-ra melegítjük és 3 órán át ezen a hőfokon továbbkondenzáljuk. Végül hozzáadunk 3300 kg 60% szárazanyagtartalmú, ammóniák- és ammónkarbo­náttal tisztított szulfitcellulozahulladéklevet és a ke­veréket 4 órán át 85°-on utókondenzáljuk. A kelet­kezett termék súlya 6000 kg. 2. példa. 1000 kg naftalint megömlesztünk és 900 kg

Next

/
Thumbnails
Contents