141826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonfelületek készítésére főleg nehéz repülőgépek indítópályái számára

141.826 3 jedését és egyben az előfeszítő erőket is át kell vinni. Az 1. ábra szerint a 9 kapcsolat az egyik elő­feszítő irányra merőleges. Ezt a fajtájú kapcsola­tot kettes számú kapcsolatnak neveztük a beveze­tésben és ez megfelel az a) alatti meghatározás­nak. A 3. és 4. elemek közötti közbe utánengedő ré­szeket helyezünk így pl. felfújható tömlőket <ame­lyek példaképpen a 13. és 14. ábrán vannak feltün­tetve) vagy elhelyezhetünk itt fémrúgókat, ame­lyek utánengedő volta az összenyomó feszültségek állandóságát -biztosítja a kapcsolatra merőleges irányban. Ha legalább egy alkatrész vagy tag párhuzamos 2a és 5a élei ütközőrészekhez szorulnak vagy ha ezek az élek a 10 drótkötelek révén egymással kap­csolatban állanak, a 9 kapcsolatra merőleges irány­ban az összenyomás az említett utánengedő részek­kel létesíthető, pl. olykép, hogy a 9 kapcsolathoz tartozó közben elhelyezett tömlőket légnyomással (fúvással) tágítjuk. . Nyilvánvaló, hogy a 9 kapcsolat szélessége válto­zik és ezt a kapcsolatot ismert módon alapozással kell megtámasztani. Az is lehetséges, hogy a rajzon 7-tel és 8-al je­lölt kapcsolatokat alkalmazzuk, amelyek iránya az előfeszítés irányához képest ferde és amelyek hosz­sza állandó. Amint az alábbiakban részletesebben leírjuk, ezeket a kapcsolatokat nem kell alapozni. Ezek a kapcsolatok a második csoporthoz tartoznak és a í bevezetésben &-vel jelölt meghatározás sze­rinti szerkezetűek. Ha a kapcsolat gyakorlatilag súrlódást nem léte­sít, az egyes részek egymáson létesített reakció erői a kapcsolatokra merőlegesek. Ez az az eset, amikor a kapcsolatban gyakorlatilag véve össze­nyomhatatlan részek vannak, amelyek az elemeknek a kapcsolat irányában való szabad mozgását enge­dik meg. s A számítások és a tapasztalat egyaránt azt mutat­ják, hogy egyetlen efféle, súrlódásmentes kapcso­lat alkalmazása egy tetszésszerinti módon előfeszí­tett lemezben azt eredményezi, hogy az előfeszítő erők minden irányban egyenlők és bizonyos hatá­rok között a kapcsolatnak az előfeszítő erőkhöz való ferdesége lényegtelen, illetve hatástalan. Előnyös, ha az 1. ábra szerinti megoldást választjuk, amely­nél a kapcsolatok felváltva az egyik és a másik irányban ferdék az előfeszítés irányához képest, ami által ékalakú lemezdarabokat kapunk; A lemezek kiterjedésénél (tágulásánál) a 7 és 8 kapcsolatok a 7a és 8a helyekre kerümek, amivel -korlátozzák az előzetes összenyomás, tehát előfe­szültség növekedését. A keresztirányú előzetes ösz­szenyomások hatása nemcsak az, hogy meggátolják a betonréteg repedését a hosszúság irányában, ha­nem alkalmasak arra is, hogy a részeket eredeti helyzetükbe vigyék oldalirányú elmozdulások után. Az alábbiakban az efféle kapcsolatok különféle Smagvalósítási lehetőségeit magyarázzuk meg. A kapcsolatok így pl. a 6 kapcsolat melletti haj­ilitófeszültség rendkívüli növekedése helyi erősíté­sek alkalmazását teszi szükségessé, amelyek végre­hajthatók a lapok előfeszítésével olykép, hogy a megfelelő helyen megnövelt erőket alkalmazunk, tehát az egyes helyeken megfelelő erősségű előfeszí­tést létesítünk, vágy úgy, amint azt a 2. ábra mu­tatja, mely szerint az 1 lemezrész vastagságát fo­kozatosan növeljük a rendes —e— értékről egy na­gyobb értékig, amely a kapcsolat mellett pl. 3/2 e. Az említett két eszközt vagy módszert egymással kombinálni is lehet. A vasbetéteket kiegészíthetjük egy erőteljes előfeszítésáel, amelyet a lemezen al­kalmazunk a kapcsolattal párhuzamos irányban, hogy ilyen módon a helyi feszültségeket elosszuk az említett kapcsolattal párhuzamos aránylag nagy hosszúság mentén. Ez esetben a 14 vasbetétek végei amelyek az előfeszítő erőket létesítik a kapcsolatra merőleges irányban, bárminő ismert 15 eszközökkel a betonba vannak ágyazva a 6 kapcsolat oldalfelü­letei mentén. Azt is megtehetjük, hogy a 3. ábra szerint az 1 e,Lemek egymással szemben lévő végeit a 6 kap­csolat körzetében a csak itt alkalmazott 16. alapo­zással alátámasztjuk, amely alapozás reakcióerői csökkentik a veszélyes hajlítófeszültségeket. Ez a 16 alapozás betonból készíthető, amelyet a 20 ré­teggel fedünk be és ezt csúszást elősegítő anyagból készítjük, tehát a 20 rétegen a lemezek a kapcso­latra merőleges irányban könnyen elmozoghatnak. Ez a réteg pl. papírból, erőlemezből (Vulkanfiber), kátrányozott papírból, vagy bitumenes bevonatból állhat. A 16 alapozás vastagsága a 6 kapcsolat két­oldala mentén fokozatosan csökkenhet. Előnyös le­het még az is, hogy ezt az alapozást hosszának irányában, tehát a kapcsolattal párhuzamosa'n elő­feszítjük, hogy hatásosságát növeljük. Ez vonatko­zik egyébként minden efféle alapozásra, amelyek az alábbi leírásban még szerepelnek. A kapcsolatot létesítő 6 rész vastagságának vál­tozása aránylag nagy lehet, pl. több cm-t is elérhet. Ezek a változó közök a vastagság irányában össze­nyomható anyaggal tölthetők ki, így pl. téglaalakú puhafadarabokkal, amelyek szálai nagyjában függő­leges helyzetűek és amelyek anyagát a rothadás ellen megvédjük. \­A második fajtájú kapcsolat, amelyet a leírás bevezetésében említettünk, több különböző módon szerkeszthető, de mindegyiknek közös jellegzetes­sége van, éspedig az, hogy az összes vízszintes erők 'eredője, tehát a kapcsolat egyik oldala mellett a 'betonlemezben keletkező vízszintes erők eredője a kapcsolat szembenfekvő oldalára vagy iszélére át­vihető megfelelő kapcsolóészközök révén. Az ilyen kapcsolatok készítésének első módja, a 4. ábra szerint abban áll, hogy pl. a 7 és 8 kapcso­latokat a súrlódásmentes csúszás lehetővé tételére tesszük alkalmassá, tehát az egyik 2 lemez 12a széle a másik, szemben lévő 3 lemez 12b széle felé mo­zoghat. E célból a 12a és 12b széleket vagy éleket fémlemezekkel burkolhatjuk olykép, hogy e leme­zek közé kenőanyagot teszünk. A fémlemezek egyike keményfém, pl. acél, a másik lemez pedig lágy anyagú és pl. grafittartalmú vagy más, ma­gábanvéve ismert önkenő sajátságú anyag lehet. Azonban az ilyen kapcsolat, amely alkalmas arra, hogy a felületre merőleges irányban bárminő erőt átvigyen és így a hajlítónyomatékot is átvinni ké­pes, nem továbbítja a függőleges, tehát nyíró fe­szültségeket. Ezt a körülményt megváltoztathatjuk, ha e helyen a 16 alapozást alkalmazzuk, amely mindkét darabhoz, tehát a kapcsolat mindkét olda-

Next

/
Thumbnails
Contents