141826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonfelületek készítésére főleg nehéz repülőgépek indítópályái számára
141.826 Iához közös. Alkalmazhatunk még hosszanti hornyokat is, úgy, amint azt az 5. ábra mutatja. Az 5. ábra szerint a 13 gumilemezt alkalmazzuk, amely előnyösen nagyon kemény anyagú, de mégis alkalmas arra, hogy számottevő alakváltozásokon menjen keresztül és ezt a gumilemezt a 12a és 12b felületek között helyezzük 'el. Ha a két beton felület közé megfelelően választott ily gumiréteget teszünk, akkor ezek a felületek, tehát a betonlap végei, aránylag nagy elcsúszáso' kat végezhetnek a kapcsolatok pl. a 7, 8 kapcsolat hosszirányában és emellett az egyik felület nagy nyomásokat vihet át a másikra a kapcsolat hosszirányára merőlegesen. Az egymás mellett lévő élek , egymáshoz viszonyított elcsúszásától eltekintve emellett jelentékeny nagyságú hajlítónyomatékok is átvivődnek az alakváltozások következtében és ez a viszonylagos elcsúszás lényegileg egyenlő a betonlap többi részének alakváltozásával, főképen ha a lemezek vastagsága a kapcsolatok felé fokozatosan növekszik. A vastagságnak ez a növelése a kapcsolat erősségét és merevségét növeli, tehát a kapcsolat ellenállóbbá válik a vízszintes hajlítónyomatékokkal szemben. Ez az elrendezés, úgy mint az előző, nem viszi át a függőleges nyíró erőket és így külön eszközöket kell alkalmazni úgy, amint azt már említettük, pl. vízszintes 18 hornyokat és 17 bordákat (5. ábra), amelyek ezeket az erőket átviszik. A kapcsolatot, éppen úgy mint a lemezt, a talaj hordozza a 11 homokréteg és a 20 papírréteg közvetítésével. A nyíróerők átvihetők olykép, hogy a kapcsolaton összekötőszerveket alkalmazunk, így pl. golyókat vagy görgőket, amelyeknek sima vagy érdes felületük van és amelyek a kapcsolat mindkét, felületén gördülhetnek (6. és 7. ábra) és ezeket megfelelően helyezzük el az erők átvitelére, vagy alkalmazhatunk párhuzamos kapcsolórúdakat, amelyeknek kettős csuklójuk van. Lehet továbbá olyan görgőket is alkalmazni, amelyek vízszintes hornyok között gördülnek, vagy használhatunk a 6. ábra szerint hengeres görgőket, amelyeket a rajz szaggatottan mutat, vagy alkalmazhatunk hengerből két párhuzamos sík mentén, történő lemetszéssel kialakított görgőket, amelyeket a' 6. ábra teljes vonallal szemléltet. Ezek a görgők öntött vasból, betonból vagy más anyagból készíthetők.. A 6. ábra szerint a 19 görgők a kapcsolat 21 és 22 felületei közé vannak helyezve, amelyek olykép készülnek, hogy a gördülőmozgást lehetővé teszik és esetleg erősítő betéteket tartalmaznak vagy erősítheti azokat a fémes 24 fedőlemez. Ezeket a görgőket az utánengedő 23 anyagréteg, pl. bitumen vagy fa és bitumen keveréke vagy szivacsgumi választhatja el egymástól. Az e,gész kapcsolat többféleképpen szerkeszthető; így pl. lehet a teljes kapcsolatot előre elkészíteni, vagyis mielőtt a betont (cementet) formákba öntjük és e célból a 24 lemezeket á megfelelően elhelyezett görgőkhöz szorítjuk, miközben azokat tetszésszerinti eszközökkel tartjuk helyükön, a görgők közötti tereket pedig bitumennel töltjük ki. Mint már említettük, kettős csuklóval ellátott, kapcsolórúdak rendszere is használható és erre nézve példaképen, a 8. és 9- ábrára hivatkozunk, amely szerint acélból készült, lapos 28 kapcsolórúdakat használunk, amelyeknek hengeres ágyazófelületeik vannak és ezek fémből készült 29 támaszokhoz szorulnak vagy pedig a 29a saruk tartják a rudakat, mely saruk szigetelve vannak. Az egész együttest ideiglenesen a 30 ponthegesztések tartják helyükön, amelyek később utánengednek. A kapcsolórúdak vagy görgők leggazdaságosabban úgy készíthetők, hogy azokat a felület készítésére való cementből állítjuk elő, E célból nem kell egyebet tenni, mint a beton öntésénél a betonban megfelelő alakú mélyedéseket vagy üregeket készíteni, amelyeket végleges állapotukban összenyomható képlékeny anyaggal töltünk meg, pl. bitumennel, fűrészpor és bitumen keverékével, vagy szivacsgumival. Amint a 7. ábrából kitűnik, a 31 nyilasok 19b tagokat alkotnak közöttük, amelyek úgy mint a görgök vagy kapcsolórúdak alkalmasak arra, hogy feszültséget vigyenek át, amelyek majdnem pontosan azon vonalak irányában esnek, melyek a 19c közök középpontjait összekötik, ami főleg annak köszönhető, hogy a csökkentett szélességű 19c helyeken lévő betonnal képlékenysége van. A 31 nyilasok több különböző módon készíthetők. E nyilasok keresztmetszete megfelelő alakú függőleges forma keresztmetszetével lehetnek azonosak és ezt a formát egy vagy több részből készíthetjük és állhat az acélból, fából, gumiból vagy más anyagból, melyet a beton anyagának betöltése és csömöszölése után' kihúzunk és amely müveletet a 31a fémlemezek alkalmazása tehet lehetővé. Az ilymódon készített nyilas vagy ür ezután alakítható anyaggal töltendő ki, így pl. bitumennel, fával, vagy szivacsgumival, vagy ezek, illetve ezek és más kombinált anyaggal. A 31 üregek vagy lyukak úgy is készíthetők, hogy az említett alakítható anyagok egyikéből testet alkotunk és ezt beágyazzuk a betonba, majd pedig megvédjük ezt a beágyazott testet valamely felülettel pl. a vékony fémlemezből készült 31b burkolattal. Megtehetjük azt is, hogy e két eszközt egyesítve alkalmazzuk, olykép, hogy a 31 üreg egy részét mintázó formával vesszük körül, a másik részét pedig a másik említett módszerrel létesítjük. A 19c részek melletti beton pl. egyszerű keskeny, függőleges 32 fémsávokkal erősít^ hető, amelyeket az ábra vízszintes metszetben mutat és amelyek felületét előnyösen érdesre készítjük vagy a felületen kiemelkedéseket vagy mélyedéseket készítünk, előnyösen a széleken vagy a 32 részek végein. A fentiekből nyilvánvaló, hogy bármikép készítjük el a 7 vagy 8 kapcsolatokat, a kapcsolat irányára merőleges feszültségek átvivődnek az egyik rész homlokfelületéről a mellette lévő elemekre éá emellett ugyanolyan nagyságrendű alakváltozások keletkeznek, mint amekkora alakváltozáson megy •keresztül az illető test tekintet nélkül a kapcsolatra, emellett pedig megmarad a lehetősége annak, hogy a kapcsolat által összekötött egyes részek vagy elemek a kapcsolat hosszirányában egymáshoz viszonyítva- elmozduljanak. Rendes körülmények között előfeszített beton használatánál a feszültség alatt álló betontábla törése vagy repedése azt eredményezi, hogy az egész építmény ellenállóképessége csökken és a nyújtott biztonság meg nem engedhetően kicsi értékre csökken. Ennék következtében fennáll az a feltétel, hogy nem Szabad megkockáztatni olyan feszültsége-