141815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szondázott talajrétegek vizsgálatára

141.815 3 mint az a háromelektródás ellenállásmérő, amelyet Schlumberger M. Conrad 1928. október 26-i keletű, 678.113. számú francia szabadalmának leírása ismertet. A 49 műszer által feljegyzett diagramm tehát háromelektródás rendszerrel mért talajellenállási diagramm, aholis az elektródák távolsága a 20 talpban egyenlő azzal a távolsággal, amely az A elektróda és az M, M' elektródák távol• ságának felező pontja között van. Minthogy az elektródák a fúrtlyuk iszaposzlopától csáknem teljesen el vannak szigetelve, inkább ú. n. hemiszferikus, mint szférikus mérésekhez jutunk. Ezenkívül az elektródák távolsága igen kicsiny, még pedig a lepény vastagsága és ennek néhányszorosa közötti értékű, úgyhogy a 49 feljegyző műszerrel kapott diagramm hü képe a látszólagos ellenállás változásainak, melyek a fúrtlyuk falán adott esetben jelenlevő iszaplepénytől származnak. Tapasztalat szerint az áteresztő alakulatok előtt levő lepény vastagsága általában centiméter nagyságrendű. Ilyen körülmények között jó eredményt érünk el, ha az elektródák távolsága AM = 2,5 cm N AM' = 5 cm. Az A, M' elektródacsoport kételektródás rendszert képvisel, amilyent Schlumberger M. Conrad 1932. július 2-án kelti, 1,894.328 számú amerikai szabadalmának leírása ismertet. Az 50 feljegyző műszerrel kapott diagramm olyan kételektródás rendszerrel mért alakulatok villamos ellenállását adja meg, amelyben az elekródák távolsága az A és M' elektródáknak a 20 talp alatti távolságával egyenlő. Ismeretes, hogy a háromeletródás rendszerek oldalirányú vizsgálati mélysége nincs akkora, mint az ugyanolyan elektróda-távolságú kételektródás rendszereké. A fentemlített 5 cm-esi távolság esetén tehát a kételektródás rendszerrel kapott diagramm a lepény ellenállását kevésbbé tünteti fel, mint a 49 feljegyző műszerrel kapott diagramm, és azt nagyobb mértékben befolyásolja a lepény mögötti alakulat ellenállása. A gyakorlatban így járunk el. A 13 készüléket (az 1A. ábra szerint elreteszelt helyzetben) lebocsátjuk a 11 fúrtlyukba. Miután elértük a kívánt mélységet, amelytől kezdve a feljegyzést el akarjuk kezdeni, a felszínen zárjuk az 52 megszakítót, úgyhogy a 32 gyutacs (IC. ábra) a 43 forrásból áramot kap. A 27 kamra töltete felrobban, a 29 lövedéket kiveti és a 30 fémszalagot átszakítja. A 17 gallér ekkor felszabadulva feljebb csúszik, minek folytán a 20, 20' talpak a 11 fúrtlyuk falával érintkezésbe jutnak (.1. ábra). A 29 lövedék célszerűen lágy anyagból készül, hogy a továbbiakban a fúrást ne gátolja. Másrészt a 38 relé működtetése azt eredményezte, hogy a 39 mozgó, érintkező különvált a 37 érintkezőtől és állandó összeköttetésbe jutott a 46 érintkezővel, úgyhogy e pillanattól kezdve az A, B elektródák áramot kapnak és az A elektródából távozó áram az A elektródát övező alakulatokon áthalad. Az A elektródából jövet a szóbanforgó alakulatokon állandóan áthaladó áram az M, M' elektródák között potenciálkülönbséget létesít, mely az említett alakulatok ellenállásának függvénye a 11 fúrtlyuk falával szomszédos övezetben; utóbbiban iszaplepény lehet, amennyiben áteresztő alakulatoknál mérünk. . Az M' elektróda és a felszínen levő 51 földelés közötti potenciálkülönbség viszont az A elektródától nagyobb oldaltávolságban levő anyag ellenállásának függvénye. Ezt a potenciálkülönbséget tehát a fúrtlyuk falán esetleg előforduló lepény kevésbbé befolyásolja. Tapasztalat szerint az áteresztő alakulatok előtt képződő lepény ellenállása kissé nagyobb az iszap ellenállásánál és általában kisebb a lepény mögötti övezet ellenállásánál, mely övezet az iszapból származó „szüredéket" felvette. A lepény és az alakulat között nagy ellenállás-különbségek vannak olyan földtani rétegekben, amelyek kemény alakulatokat, pl. mészkövet tartalmaznak. Mindenesetre azonban fontos tény az, hogy a lepény ellenállása más, mint a mögötte levő anyagé. E különbségek folytán tehát a 49' és 50 feljegyző műszerekkel. kapott diagrammok összehasonlítása révén könnyen meghatározhatjuk hogy van-e lepény és így áteresztő talajréteg a szóbanforgó helyen. Ha a 49, 50 műszerek érzékenységét úgy szabályozzuk be, hogy a segítségükkel kapott diagrammok amplitúdója azonos legyen, amikor a fúrtlyukban mért ellenállások egyenlők, és így a diagrammok egymást fedjék, akkor általában a 2. ábra szerinti típusú összetett diagrammot kapjuk. A 2. ábrán a két diagramm 2150 és 2165 méter, valamint 2175 és 2195 méter mélységek között összeesik, amit azt mutatja, hogy a két ellenállásmérés eredménye azonos volt és így csak elhanyagolható iszaplepényről lehet szó. A diagrammok tehát világosan -megmutatják, hogy a megadott szintek közti alakulatok át nem, eresztők. Ezzel szemben a 2165 és 2175 méteres mélységek között a (49 műszerrel kapott) L49 diagramm kisebb ellenállásra utal, mint az (50 feljegyző műszerrel kapott) L50 diagramm. Mivel pedig az L49 diagramm az A elektródához igen közel fekvő övben levő alakulatok ellenállásának függvénye, míg az L50 diagramm az A elektródától nagyobb távolságban levő alakulatok ellenállásának függvénye, az L49 és L50 diagrammok különbözősége világosan megmutatja, hogy az említett két szint közötti alakulatokat iszaplepény borítja és így azok áteresztők. Néha előfordulhat azonban, hogy a két görbe át nem eresztő alakulatoknál is szétvált, ebben az esetben azonban a látszólagos ellenállások viszonylagos értéke fordítottja annak, amelyet áteresztő alakulatoknál kapunk. E jelenség egy _példáját a 2A. ábra mutatja. Az áteresztő alakulatok mindamellett épp úgy felismerhetők, -mint a 2. ábrán, arról, hogy a legkisebb elektródatávolságnak megfelelő látszólagos ellenállásnak az L49' görbével jellemzett értékei kisebbek az L50' görbével jellemzett értékeknél, melyek a legnagyobb elektródatávolságnak felelnek meg. A 2A. ábrán a 2616 és 2620 méteres mélységek között az L49' és L50' görbékkel jellemzett látszólagos ellenállások ÍMlönbséjgéből és viszonylagos értékéből tisztán felismerhető egy vastag áteresztő réteg jelenléte. A 2627 méter alatti részen a legkisebb elektródatávolságnak megfelelő L49' görbe magasabban jár a legnagyobb elektródatávolságnak megfelelő L50' görbénél; ezt a darabot át ne eresztőnek találtuk. A diagramm egyéb részei áteresztő rétegekre utalnak ott, ahol az L49' görbének az L50' görbe alatt fekvő minimumai vannak. Az át