141815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szondázott talajrétegek vizsgálatára

2 141.815 Az 1A. ábra ugyanennek a kiviteli alaknak kissé nagyobb léptékű elölnézete és részben metszete, a készülék elreteszelt állapotában, melyben az elek­tródatartó nem ér a fúrtlyuk falához. Az IB. ábra az 1A. ábrához tartozó oldalnézet. Az IC. ábra az 1. ábra szerinti készülékben alkai­mazott, a távolságtartó rugókat a készülék testén rögzítő/ majd felszabadító szerv hosszmetszete, na­gyobb léptékben. A 2. ábra jellegzetes diagramm képe, melyet pl. az 1. ábra szerinti készülékkel nyerhetünk, amikor ezt a fúrtlyuk belsejében mozgatjuk. A 2A. ábra olyan diagramm, amelyet akkor kapunk, ha az át nem eresztő rétégek előtt zavaró hatások' lépnek fel. A 3. ábra egy további kiviteli alak vázlatos képe, más elektródarendszerrel és más reteszelőművel. A 3A. ábra a 3. ábrához tartozó oldalnézet, me­lyen az elektródatartó egy része le van törve, hogy a szerkezet jobban látható legyen. A 3B. ábra az elektródatartó merevítőrugóinak részletrajza. A 3C. ábra a 3. ábra szerinti készülék más ki­vitelű" reteszelő és felszabadító szervének nézete és részben hosszmetszete. A 4. ábra a készülék még további kiviteli alakja, niely az elektródarendszert a fúrtlyuk belsejében elfoglalt helyzetében szemlélteti. Az 5—6. ábrák az elektródák más megoldásainak részletrajzai. Az 5A—6A. ábrák nagyobb léptékű metszetek az 5., ill. 6. ábra 5A. ill. 6A. vonalán. A 7. ábra a berendezés olyan további kiviteli alakjának vázlatos képe, amelynél az ellenállással együtt a fúrtlyuk átmérőjét is mérjük. Az 1. ábrán feltünteti kiviteli alaknál az elek­tródarendszernek csőalakú 10 tartója van, mely a 12 tartókábel végén függ és a 11 fúrtlyuk belse­jébe lebocsátható. A kábelt a talajszinten elhelye­zett, nem ábrázolt eszközök emelik és süllyesztik, A 11 fúrtlyuk valamely szokásos, többé-kevésbbé vezető 11' folyadékoszlopot tartalmaz. A 10 tartócső kalitkaszerű 13 rugórendszert hord, mely egy vagy több ívelt 14, 15 rugóból áll, me­lyek egymással szemben levő végeit a 10 csövön csúszható egy-egy 16, 17 gallérhoz mereven hozzá­erősíthetjük. A 14, 15 rugók alakja olyan, hogy középrészük állandóan a fúrtlyuk falához szorulni törekszik. A 10 csövön 18, 19 ütközők lehetnek, melyek a 10 csövön a 13 rugórendszer hosszirányú mozgását határolják. Az ívelt 14 rugó a fúrtlyuk falán csúszható' 20 talpat hordja, mely valamely hajlékony és szigetelő anyagból, pl. gumiból van. A 20 talp oldalfalában bizonyos számú 21, 22, 23 üreg van, melyek az A, M, M' elektródákat tartalmazzák. Az elektró­dák előnyösen a 20 talp felületén belül végződ­nek és így a fúrtlyuk falától kis távolságban fek­szenek, amikor a készülék a fúrtlyukban a műkö­dési helyzetben van (1. ábra). Az egyes elektródák és a szomszédos talajalakulatok között a 21, 22, 23 üregekben lévő fúrási folyadék alkotja a villamosí kapcsolatot. Ilyen megoldás mellett elkerüljük az elektródák súrlódását a fúrtlyuk falán és így nem keletkeznek zavaró villamos potenciálok, melyek súr­lódás esetén létrejöhetnének. Oly célból, hogy az A, M, M' elektródákat a 11 fúrtlyuk falától valamely meghatározott, csekély távolságban tartsuk, a 14 rugónak egyenes 24 középrésze van, melyhez a merev 25 erősítőszervet rögzítjük. Ilymódon az A, M, M' elektródák min­dig a kellő távolságban vannak a 11 fúrtlyuk falá­tól, minthogy a görbe 14, 15 rugók a fúrtlyuk méret­változásai szerint tágulnak vagy összenyomódnak. A 15 rugón is lehet gumiból vagy egyéb alkalmas anyagból készült hajlékony 20' talp, mely megköny­nyíti a 13 rugórendszer csúszását a 11 fúrtlyukban. A hosszirányban egyenes és merev 20 talp sugár­irányban lekerekített és hajlékony lehet, amint ez az IB. ábrán látható. A 20 talp adott határok kö­zötti átmérőjű fúrtlyukban akkora nyomást fejt ki annak falára, hogy a fúrtlyuk folyadékát a 20 talp és a fal közti térből kiszorítja és így vissza­maradó folyadékréteg következtében keletkező sönt­hatások legfeljebb elhanyagolható mértékben zavar­ják az ellenállásmérést. Avégből, hogy a készülék süllyesztését kis át­mérőjű fúrtlyukakban megkönnyítsük, olyan esz­közöket tanácsos alkalmazni, amelyek a rugórend­szer egyik, pl. 17 gallérját a 10 csővön rögzítik, még pedig a másik 16 gallértól akkora távolságban, hogy a 20, 20' talpak ne érjenek a 11 fúrtlyuk fa­lához. Egy ilyen reteszelőmüvet mutat az IC ábra. Ennél a 26 fémdugót csavarozással vagy más mó­don a 10 csőhöz erősítjük. A dugóban levő 27 lőpor­kamra a 28 üreggel érintkezik, melybe 29 lövedé­ket helyezhetünk. Amikor a készülék a talajszinten van, az alsó 17 gallért addig húzzuk lefelé, amíg a 20, 20' tal­pak a kívánt mértékben össze nem húzódtak. A 17 gallért ebben a helyzetben 30 fémszalag révén rög­zíthetjük, melyet pl. 31 csavarok erősíthetnek a 17 gallérhoz. A 26 dugót megkerülő szalagot a dugó 30' hornya úgy rögzíti, hogy a 29 lövedék a 28 kamrából nem eshetik ki, amint ez-'az IC. ábrán látható. A 27 kamrában levő töltetet bármely kívánt mó­don gyújthatjuk meg, így pl. a 32 villamos gyúj­tóval, melyet a 26 dugón át a 33 helyen földelünk, másik végét pedig a 34 vezetőhöz kötjük. Utóbbi, miután a 26 dugóban, elhelyezett 35 szigetelőanya­gon áthaladt, a 38 relé 37 érintkezőjéhez csatlako­zik. A 38 relé 39 mozgó szerve általában a 37 helyt­álló szervvel érintkezik, mely sorba van kapcsolva a relének a 40 vezetőhöz csatlakozó tekercsével. A 40 vezető a 12 tartókábel belsejében foglal he­lyet (1. ábra) és a felszínen végződik, ahol azt sorba kötjük a 41 árammérő műszerrel, a változ­tatható 42 ellenállással, az 52 megszakítóval, a 43 villamos áramforrással és a 44 vezetővel, mely utóbbi a B földelő elektródához csatlakozik. A B elektródát a tartókábelen aránylag messze helyez­hetjük az A elektródától. Az A elektródát a 45 vezető révén (1. és IC. ábra) a 38 relé másik 46 érintkezőjéhez kötjük. Az M, M' elektródákat (melyek potenciálmérő elektródák) a 47, 48 vezetők a közös, ismert 49 potenciál-feljegyző műszer kapcsaihoz csatlakoztat­ják. E nagy impedanciájú műszer a talajszinten van. Az M' elektródát ezenkívül a 47 vezető révén egy második nagy impedanciájú 50 potenciál-fel­jegyző műszer egyik kapcsához kötjük, míg a má­sik kapcsot a talajszinten az 51 helyen földeljük. Az A, M, M' elektródacsoport lényegileg olyan,

Next

/
Thumbnails
Contents