141815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szondázott talajrétegek vizsgálatára

Megjelent 1952. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.815. SZÁM. 21. g. 29-35. OSZTÁLY. - Schu—5. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szondázott talajrétegek vizsgálatára. Schlumberger Well Surveying Corporation cég Houston Texas, Usa, mint Doll Henri Georges jogutóda A bejelentés napja: 1950. október 18-USA-beli elsőbbsége: 1949. október 18. A találmány eljárás és berendezés szondázott talajrétegek vizsgálatára ellenállás-mérések útján. A találmány célja az, hogy fúrtlyukakban, melyek iszappal vagy finoman elosztott szilárd anyagokat szuszpendáltan tartalmazó egyéb folyadékkal van­nak töltve, az áteresztő és át nem eresztő rétege­ket egymástól megkülönböztessük. A fúrtlyukak fúrásánál, amint ismeretes, vizes iszapot szoktak alkalmazni, mely finoman elosztott anyagot' vagy egyéb szilárd részecskéket szuszpen­zióban tartalmaz. A folyadéknyomás a szondázott áteresztő földtani alakulatokban rendszerint kisebb a fúrtlyukban levő iszaposzlop hidrosztatikai nyo­másánál, miértis az iszap, valamint ennek „szűre­déke", az ilyen alakulatokba behatolni törekszik. Utóbbiak azonban e behatolásnak ellenszegülnek, amennyiben az iszapban elosztott részecskékkel szemben valóságos szűrőkként működnek, úgyhogy a fúrtlyuk falán, az, áteresztő alakulatok magas­ságában, lepényszerű konzisztens réteg (cake) ke­letkezik. Ezzel szemben az iszap az át nem eresztő alakulatokba nem igyekszik behatolni, tehát ez eset­ben a fúrtlyuk falán, az alakulatok szintjében, nem jön létre „lepény". Ennélfogva a lepény je­lenléte vagy hiánya a fúrtlyuk falán biztos jele annak, hogy a szondázott alakulatok áteresztők-e, vagy nem. A találmány célja tehát a lepények jelenlétének vagy hiányának megállapítása a fúrtlyuk falán, különböző mélységekben. További cél a lepény vas­tagságának közelítő meghatározása. Evégből a találmány szerint a kívánt helyen erő­sen lokalizált villamos ellenállásméréseket végzünk a fúrtlyuk falát akotó anyagokban. Minden helyen előnyösen legalább két ellenállásmérést végzünk. Az egyik mérést elősorban annak az anyagnak a mi­neműsége befolyásolja, amely a fúrtlyuk falától oldalirányban terjedő szűk övben, a fúrtlyukat kö­rülvevő anyag belsejében aránylag kis távolságig terjed, míg a másik mérést, kisebb mértékben, az említett szűk öv anyaga, nagyobb mértékben pedig az említett övön túl levő anyag befolyásolja. A mérésket úgy végezzük, hogy az említett szűk öv ugyanolyan nagyságrendű legyen, mint a lepény várható vastagsága. Ekkor az első ellenállásmérést főként a lepény anyaga, a másodikat pedig a le­pény mögött lerakódott anyag befolyásolja. Mint­hogy a lepény ellenállása általában más, még pedig kifejezetten kisebb a fúrtlyukat körülvevő egyéb alakulatok ellenállásánál, a két ellenállásmérés kü­lönböző, még pedig aránylag kicsiny értékeket ad, amikor lepénynél mérünk. Olyan helyeken, azonban, ahol nincs lepény, a mérési adatok gyakorlatilag azonosak. A mérések eredménye alapján tehát köny­nyen megkülönböztethetjük a szondázott áteresztő alakulatokat az át nem eresztőktől. A találmány szerinti berendezés evégből az ellen­állást a fúrtlyuk mentén mérő készüléket tartalmaz, melynek, magában véve ismert módon, árambevezető elektródái és ú. n. potenciál- vagy mérőelektródái vannak. A találmány szerint azonban az áramibe­vezeítő elektródák és a mérőelektródák közötti távol­ság, valamint — adott esetben — a mérőelektró­dák egymás közti távolsága sokkal kisebb, mint a szokásos készülékekben, melyek fúrtlyukak belse­jében ellenállást mérnek, még pedig az említett távolságok a centiméter néhányad részétől mind­össze néhány centiméterig terjednek. Ezenkívül az elektródákat közvetlenül a fúrtlyuk falán csúszó készülékbe szereljük, melynek szán­talpszerű csúszótalpai vannak; ezek üregeiben süly­lyesztetten foglalnak helyet az elektródák, melyek ekként maguk nem érnek a fúrtlyuk falához, tehát nem kopnak és így pontosabb mérést engednek meg. -A találmány szerint továbbá bizonyos esetekben nemcsak pontszerű, hanem lemez-, körgyűrű- stb. alakú eltktródákat is használhatunk. A mérőberendezés olyan készüléket is tartalmaz­hat,, amely a fúrtlyuk átmérőjét méri. A mellékelt rajzok a találmány szerinti beren­dezés néhány kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. A velük kapcsolatos részletes leírás a találmány egyéb céljait és jellegzetességeit is közli. Az 1. ábra az ellenállásmérő készülék egyik ki­viteli alakjának vázlatos elölnézete é's részben hossz­metszete, a fúrtlyukba süllyesztett helyzetben.

Next

/
Thumbnails
Contents