141789. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellennyomatékú forgó relé
141.789 A csatolt 1—7. ábrák közül az 1. és 4—6. ábrák a találmány szerinti motorrelé egyes kiviteli példáit, a. 2 -3. ábrák pedig példaképpen az 1. ábra szerinti relé számára ellenáramot szolgáltató áramkörök változatait mutatják, míg a 7. ábrán egy találmány szerinti földzárlatjelző relé van feltüntetve, Szerkezetileg az 5. és 6. ábrák szerinti relé'lc elektrodinamikus elvűek, az 1., 4. és 7. ábrák sze• rinti relé pedig Ferraris-rendszerűek. Az 1. • ábra szerinti Ferraris-rendszerű relé d tárcsája az előreAajtás irányában a v feszültségtekercs és a c áramtekercs kölcsönhatása alatt forog, s az áramtekercs kapcsaira az r ohmikus szabályozó ellenálláson keresztül az ellenáramot szolgáltató áramkör a—b vezetékei vannak kötve. Ez utóbbi áramkör a2 ábra szerinti példaképpen a vonalfeszültségről táplált, egymással sorbakapcsolt /-, és f2 fojtótekercseket tartalmaz, melyek közül az f- tekercs telítetlen, az f2 tekercs pedig telített, s kapcsairól vagy egyik kapcsáról s valamely közbenső megcsapolásáról a relé c áramtekercséiiez vezető a—b vezetékpár van leágaztatva. A feszültség bizonyos értékénél az /., tekercs telítődik, minek következtében a további feszültségnövekedés túlnyomóan az ft tekercs veszi fel, úgy hogy a telítodési állapot bekövetkeztétől kezdve az 1. ábra szerinti relé c áramtekercsén átfolyó ellenáram az /.. tekercs kapocsfeszültségének gyakorlati állandósága, következtében a vonalfeszültség növekedése dacára tovább lényegesen már nem erősödik. A szuperponált áram, létesítésére szolgáló szerv egy másik változata a 3. ábrán látható elrendezésben párhuzamos áramágakba iktatott t\ és Í2 transzformátorokból áll, primer tekercseléseik elé oly módon kapcsolt Cv ill. C, kondenzátorokkal, hogy a í, transzformátorral csupán a C,, a t2 transzformátorral ellenben mindkét kondenzátor sorba van kapcsolva, úgy hogy a C, kondenzátor a párhuzamos leágazás előtt, a C2 kondenzátor pedig e mögött fekszik. Az alkalmazástól függő módon a transzformátorok egyike, ill. különböző telítodési pontokra értve esetleg mindegyike is telített, a szekunder tekercseléseik a szúperponálandó áramot vezető a —b vezetékek áramkörében egymás ellen vannak kapcsolva; a í, transzformátor telítődése esetén a szekunder áramkörben állandó feszültséget, ill. állandó ellenáramot kapunk. A forgórelé ez ábrán, éppúgy, mint az előző 2. ábrán, az 1. ábrával való kapcsolási összefüggés feltüntetése céljából vázlatosan ' R-rel van jelölve. A 2. ábrán feltüntetett kapcsolási vázlatott tartva szem előtt, tegyük fel, hogy az 1. ábra szerinti Ferraris-relé áramtekercse állandó beállítású ohmos ellenálláson át a vonalfeszültségről van táplálva, úgyhogy a c tekercsben folyó reléáram a feszültséggel arányos; ekkor a relé feszültségeié gyanánt használható, ha az f., fojtótekercs telítodési pontja úgy van megválasztva, hogy a tekercs már a legalacsonyabb gyakorlati üzemfeszültséghé! is telített állapotba jut. Ez utóbbi feltétel kielégítése mellett pedig áramrelé adódik, ha a c tekercsen az üzemárammal arányos áram van átvezetve, vi,szont a v fészültségtekercs a vonalfeszültségtől függetlenül gyakorlatilag állandó feszültségre van köt ve, ami elérhető, ha a feszültségtekercs — mindenesetre-még az 1., ill. 2. ábrabeli r ellenállás megkerülésével _- szintén az f2 fojtótekercs kapcsairól, vagy ennek valamelyik kapcsáról s égy közbenső megcsapolásáról van táplálva. Végül ugyanezen telítési feltétel mellett, t. i. ha az /, fojtótekercs máv a legalacsonyabb üzemi vonalfeszültség esetén is telített állapotú, wattrelét kapunk, ha az 1. ábra szerinti c tekercsben az üzemárammal arányos áram folyik, a v tekercs pedig a vonalfeszültségre van kapcsolva. Úgy é wattrelé, mint az előbbi feszültségrelé v feszültségtekercse a teljes vonalfeazültséghelyett egyébként a telítetlen /,' fojtótekercs által felvett feszültségről is táplálható, miáltal a vonalfeszültségnek az f.2 tekercs kapcsai közti feszültségre átvitt változásai ez utóbbi feszültségre vonatkoztatva százalékosan nagyobb mértékben jeleni: kéznek. A most leírt feszültség- és wattrelé eüeimyoma téka az ellenáram gyakorlati állandóságára való tekintettel a feszültséggel arányos, míg az áramrelé esetében az ellennyomaték állandó. Az ellennnyomatéknak a feszültségtől való függősége, és pedig a feszültséggel egyértelműen való változása a fentiek értelmében főleg wattrelé'k esetében fontos, s ekkor az arányosnál nagyobb mértékű változás is kívánatos lehet. A 4. ábrán példaképpen! megoldásban ily utóbbi tulajdonságú wattrelé van bemutatva, mely mint primer wattrelé ismét Ferraris-elvű forgótárcsás műszer a d tárcsára ható v feszültségés- c áramtekerccsel. Az ellenáramnak a c áramtekercsben a rendes reléáramra való iszuperponálása a vonalfeszültségtől gerjesztett telítetlen vasmagú t transzformátorral történik, melynek szekunder áramkörében a szekunder tekercs az r szabályozó -ellenálláson át a relé c áramtekercse ellen van kapcsolva. A relé küszöbértékét megállapító ellenáram a megoldásból következő módon mindaddig állandó, amíg a vonalfeszültség is állandó, úgyhogy a relé akkor indul meg, ha a c tekercsben folyó áram, mely a vonalárammal arányos, ez utóbbinak megnövekedése esetén az ellenáramot abszolút értékére nézve meghaladja. A feszültség megnövekedése esetén azonban a t transzformátorból nyert ellenáram is nagyobbá válik, s így a relé megindulásához nagyobb vonalfeszültségen ez esetben is nagyobb áram- ill. watt-küszöbérték szükséges, míg a vonalfeszüitsé'g csökkenése esetén a watt-küszöbérték is megfelelően csökken. Az ohmos r szabályozóellen állás a küszöbérték beállításán kívül az ellenáramnak a műszer működéséhez megkívánt fázisbeáilitására is szolgál. Az ellenáram és a vonalfeszültség szorzata által meghatározott ellennyomaték a megoldási példában a feszültség négyzetével arányos, minthogy az r ellenállás állandó beállítású értékénél az ellenáram is a feszültséggel arányos. Az eddigi példáktól eltérően az 5. ábra szerinti feszültségrelé elektrodinamikus rendszerű műszer, melynél az egyik relétekercsben szuperporált ellenáramot a relével sorban a vonalfeszüitségre kötött telített vasmagú t transzformátor szolgáltatja. A telítési állapot bekövetkeztével az r induktív ellenállással beállítható ellenáram gyakorlatilag állandó értékűvé válik, míg a feszültség további emelkedése esetén a relé pv p 2 tekercsrendszere által felvett feszültségkülönbség fokozottan növekszik, minthogy a í transzformátor telített állapota miatt az egész feszültségnövekedést a p,, p2 tekercsrendszernek kell felvennie. A telítési pontot a vonalfeszültség üzemi változási körzete alatt választva,
