141789. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellennyomatékú forgó relé
141.789 3 az eilennyomatéknak a feszültséged való változása lineáris, míg a hajtó nyomaték változása quadiatikus. • A 6. ábra szerinti elektrodinamikus rendszerű áramrelé plt p., relétekercsei elé telített / fojtótekercs van kapcsolva, mely már csekély áramerősségnél ' telítődik, s ezután az áramot a vonaláramra vonatkoztatott arányos mértéknél fokozottabban átengedi. A vonalárammal lényegileg arányos ellenáramot • a p.2 tekercsben a relétekercsekkel és a fojtótekercscsel párhuzamosan kapcsolt w áramtranszformátor létesíti, melynek szekunder gombolyítása a p2 tekercs végeire van kötve; az egyetlen p2 tekercs helyett azonban mindkét (p, és p.,) tekercs is az áramtranszformátor szekunder áramkörébe helyezhető, úgyhogy az ellenáram ekkor mindkét relétekercsen átfolyik, Megemlítést érdemel, hogy a 2—3. ábrák szerinti ellenáramot szolgáltató áramkörök elektrodinamikus rendszerű reléknél is alkalmazhatók, mimellett a éllenáramkörbe akár csak az egyik, akár pedig mindkét relétekercs .is bekapcsolható. A találmány tárgyának a 7. ábrán feltüntetett változata, mely kapcsolását és működésmódját tekintve a 4. ábra szerinti Ferraris-reléhez hasonló, háromfázisú vezetékrendszerben fellépő földzárlat jelzésére szolgál. E relé c áramtekercse a háromfázisú vezetékrendszerről gerjesztett í( , áramtranszformátor csillagban rövidrezárt szekunder áramkörének csillagponti O-vezetékében fekszik, v feszültségtekercse pedig a feszültségre kapcsolt ív transz formátor szekunder áramkörébe van iktatva, melyben a szekunder fázistekercsek a szekunder áramkör kapcsai közt nyitott háromszögkapcsolású rendszert képeznek, míg a tv transzformátor primer f ázistekercsei földelt csillagpontban csillagba vannak kapcsolva. E kapcsolások folytán mindaddig, amíg a háromfázisú vezetékrendszer szimmetrikusan van terhelve, a tc transzformátor 0-vezetéke s így a c tekercs is árammentes, a v tekercs pedig feszültségmentes, mivel aí, transzformátorban a szekunder fázisfeszültségek a,nyitott háromszögkapcsolás folytán 0 eredőt adnak; a relé tehát nem indul meg, sőt méretezése és érzékenyítése folytán üzemszerű aszimetriák esetén* is nyugalomban marad. Ha viszont valamelyik fázisvezetek földzárlatba kerül, az áram- és feszültségszimmetria teljesen felbomlik, tekintve, hogy egyrészt a zárlatos ^fázisvezetőkén a zárlat helyétől függően tűláram, vagy ellenáram folyik, másrészt ugyanezen vezeték feszültsége eltűnik, s így at, transzformátor szekunder tekercsrndszerében a megma radó két fázisfeszültség megfelelő nagyságú eredőt hoz létre. Ennek következtében amellett, hogy a >' tekercsben áram folyik, a v tekercs is feszültség alá helyeződik, s egyben a 4. ábra szerinti változat transzformátorának megfelelő t segédtranszformátorban is a c tekercs áramára szuperponálódó ellenáram indukálódik, mire a relé, az eredő hajtónyomaték küszöbértéke felett megindulhat. Minthogy azonban a zárlat megszűntével a c és v tekercsek ismét feszültség- ill. árammentesekké válnak, s az ellenáram is megszűnik, visszahajtó nyomaték látszólag nincs, s így a relé -kimozdított jelzési helyzetében maradna. Erre az esetre a vonalfeszültség harmadik harmonikusa jön segítségül, mely a tv transzformátor nyitott háromszögű szekunder tekercselésében éppen összegeződő háromszoros hálózati frekvenciájú szekunder feszültséget indukál, úgyhogy a v tekercs akkor is feszültség alatt marad, a c tekercsben a í segédtranszformátoron át viszont olyan áram jön létre, mely előrehajtásánál a v tekercs harmadik felhullámú fluxusával a normális ellennyomatékot fokozza, a most vizsgált működési eset számára pedig egymagában is elegendő visszahajtó nyomatékot ad. A 4. ábra szerinti esethez hasonlóan úgy ez a visszahajtó nyomaték, mint a rendes ellennyomaték a reléreható feszültség négyzetével arányos. Minthogy a c tekercsben folyó áram a zárlatnak a reléhez képest való helyétől függően kétféle értelmű lehet, míg.a relé természetesen csak az egyik áramiránynál indulhat meg, a vonalon megfelelő elosztásban több relét kell elhelyezne hogy a zárlatot valamelyik irányból legalább egy relé mindenesetre érzékelni tudja. Ily elrendezésben a relék irányrelékhez hasonlóan működnek s a zárlatos szakasz kívánatos szelektálására is szolgálnak. Az ábra szerinti kapcsolási elrendezésben a v tekercs elé egy egymással párhuzamosan kapcsolt C kondenzátorból és r, ohmikus ellenállásból álló ellenállásrendszer van iktatva, mellyel a v tekercs feszültsége' a c tekercsben folyó áramhoz képest bármely kivánt fázishelyzetbe hozható, s a szóban lévő alkalmazási esetben a földzárlati működtetés számára szükséges helyes fázisbeállításra szolgál. A feszültség harmadik felhullámávál való működtetés esetén ez az alaphullámra váló tekintettel végzett beállítás a kondenzátor eílenálláscsökkenése miatt természetesen nem teljesen megfelelő, azonban a feszültségvektornak ekkor is marad a relé visszahajtására elegendő komponense; ettől eltérően pedig a fázisbeállítást kompromisszumosán úgy is lehet végezni, hogy a harmadik felhullámú feszültség jobb fázisbeállítása érdekében az alaphullámú fázisbeállítás sem pontosan 90 fokú. A fázisbeállításra szolgáló párhuzamos impedanciakör a most ismertetett célból egyébként a fázis- ' korrekció más hasonló eseteiben, pl. a 2. ábra szerinti áramkör alkalmazásánál is szükséges lehet, ettől függetlenül pedig más célra, pl. a 4. ábrán feltüntetett wattrelé esetében meddőwatt érzékelhetővé tételére is alkalmazható. Az 1., 4. és 7. ábrák szerinti megoldásokban az r szabályozóellenállás, mint a 4. ábrával kapcsolatban már említve volt, főleg az éllennyomafék nagyságának beállítására szolgál. Ez ellenállásnak, vagy más megoldásokban az értelem szerint másféle szabályozószerveknek célszerűen olyan csúszóérintkezője van, mely a jellemző érték (watt, meddőwatt, feszültség, áram, fáziseltolás, stb.) közvetlen leolvasására alkalmas mércével van ellátva. A találmány szerinti relé által működtetett kapcsolószerkezet, amely billenőkapcsoló, vagy mágneses pillanatkapcsoló lehet, a forgórész (tárcsa) bármily lassú mozgása mellett is pillariatszerűen működik. Amennyiben különös szempontok kívánatossá teszik, a relét természetesen rugóval is el lehet látni, amely a normális ellennyomaték mellett járulékos visszahúzó hatást létesít. Ily rugó, melynek már nem kell olyan erősnek lennie, mintha az ellennyomatékot egymaga szolgáltatná, pl. ,a 7. ábra szerinti relénél a visszahajtó hatás támogatására
