141788. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

* Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.788. SZÁM. 72. d. OSZTÁLY. — S-20.683. ALAPSZÁM. Lövedék. Sageb Société Anonyme de Gestion et d'Exploütation de Brevets, Fribourg (Schweiz) mint Mohaupt Henry Hans, fort-worth-i lakos jogutóda Bejelentés napja: 1947. december 31. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1942. október 28. (A 620/1940. M. E. sz. r. alapján.) A 178.875. számú magyar szabadalomban, továbbá az 1947. szeptember 15-én illetve 25-én benyújtott 139.484 illetve 139.485. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban olyan lövedékek vannak ismertetve, amelyeknél a lövedék főrésze mellső részén mélyedést tartalmazó robbanótöltettel van megtöltve és ebbe a mélyedésbe kupakszerü üreges test van behelyezve, A lövedék gyujtókészüléke rendkívül gyorsasággal működik és olyan szerkezetű, hogy a robbanótöltet meggyulladását igen rövid idő alatt eszközli, tehát a robbanás megkezdésének pillanata a becsapódástól számítva csak tízezredmásodpercekkel mérhető vagy esetleg a tízezredmásodpercné'l is rövidebb idő alatt következik be. A robbanótöltet meggyújtása hátsó végénél történik és az égés sebességét oly tűzhullám határozza meg, amelynek terjedési sebessége pl. kb. 7.500 méter másodpercenként. A robbanás által fejlődött gázok az említett üreges tesre kétféle hatást fejtenek ki. Egyrészt a harántirányú felület nagysága csökken a sugárirányú és a középvonal felé ható nyomás követkéz tében, miáltal pálcaalakú test keletkezik. A gyakorlatban az anyag összetömörítése vagy sajtolása a nagynyomású gázok hatása alatt azt eredményezi, hogy nagyon tömör test áll elő. Másrészt a gázok az összecsukott vagy tömörített test elöreirányuló mozgását is előidézik, miáltal ez a test másodlagos lövedéket alkot akkor,, amikor a lövedéket mint bombát, aknagránátot, vagy pl. tüzérségi lövedéket használjuk. Azt találtuk, hogy az egyes alkatrészek megfelelő kialakítása és egymással való kapcsolása révén a másodlagos lövedék sebessége lényegesen nagyobb lehet, mint a gázok kiterjedési sebessége ós túlhaladhatja a (iOOO méter sebességet másodpercenként. Emellett ennek a másodlagos lövedéknek a sebessége lényegében véve független az elsődleges lövedék, vagyis az alaptest sebességétől a becsapódás pillanatában, mely sebesség az előbb említett gyorsaságnak csak csekély tört része, pl. 30—600 méter másodpercen ként. Ebből következik, hogy a szóbanforgó lövedékek átütőképessége független a befutott pálya hosszától. A másodlagos lövedéknek aránylag csekély nagyságú felülete és nagy sebessége következtében egészen rendkívüli nagy az átütőképessége. Így pl. 30—60 gramm súlyú test képes arra, hogy 2.5 cm-es, vagy még ennél is vastagabb páncélokat átüssön. Az említett kupakszerű test rendkívül gyorsan tömörül össze és repül előre mint másodlagos lövedék és így ennek a jelenségnek a tudományos vizsgálata, valamint számtani magyarázata igen nehéz. Nehezen sikerül tehát az igénybevételek, a mozgások és a méretek előzetes szerkesztéssel val'i meghatározása. Ezáltal a legkedvezőbb méretet is nehé'z elméletileg meghatározni. A robbanáskor előálló rendkívül nagy nyomások és magas hőmérsékletek, az üreges testnek az összetömörítésekor kifejtett ellenállása, továbbá a levegő ellenállása, tehát a kupakszerű test belsejében lévő levegőmennyiség által kifejtett ellenállás, mind megnehezítik a jelenségek pontos magyarázatát. Mivel továbbá a robbanás rendkívül rövid idő alatt fejeződik be, a gázhalmazállapotú részecskék nem is mozognak, illetve mozdulatlanok maradnak mindaddig, amíg az anyag gázzá alakulása be nem fejeződött. Előre haladó mozgás közben az egész robbanótöltet gázzá alakul, még mielőtt a gázhalmazállapotú részecskék helyükről iszámottevő mértékben elmozdulnának, tehát az egyes részek mozgása minden irányban meg van gátolva, ami a meleg kinetikai elméletéből következik és ami gáznyomás keletkezésében nyilvánul meg. A nagy nyomások ilyen módon pillanatnyilag oly erőkben nyilvánulnak meg, amelyek a gázhalmazállapottá részecskéket egymás után mind nagyobb és nagyobb kinetikai hatásokra kényszerítik a csúcstól a szélek felé haladva. Ezek az erők létrejönnek, még mielőtt az említett üreges test mozgása és tömörülése megkezdődne. Egy csőszerű testnek az összesaj tolása elleni ellenállása kívülről ható nyomás esetén az átmérővel fordított arányban változik, amiből következik, hogy amennyiben az üreges test átmérőj.»