141788. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

2 141.788 egyenletes és ha feltételezzük, hogy az egész felületre egyenletes gáznyomás hat, a kúpalakú test nagyobb átmérőjű szabad pereme először fog öszszecsukódni. illetve tömörülni és a robbanás által keletkezett gázok utat találnak, amelyen át előre haladhatnak, aránylag szabadon, tehát csekély ellenállással a kupakszerű test pereme mentén. Mivel a lövedék tömege nagyobb, mint a vele érintkező gázhalmazállapotú részecskék tömege, a másodlagos lövedék előre röpítését előidéző hatás a gázok közvetlen tengelyirányú lökőereje következtében jön létre. Ez a hatás, az erodinamikai alakúvá vált test harántirányú felületén fejlődik ki azáltal, hogy az összetömörített felület mentén a gázok előre áramlanak. Ehhez járul, hogy a test mentén létesített egyenletes átmérőcsökkentés a harántirányú felület csökkenését eredményezi, ami megközelítően az átmérő négyzetével változik és a perem előbb említett alakváltozása igen gyorsan csökkenti az előre lökő erőt, ami ezzel egyidejűleg pedig a már említeti módon azzal a hátránnyal jár, hogy megengedi a (gázok kiszökését, tehát előre áramlását, gyorsító hatás nélkül. Következik mindebből, hogy amennyiben az előreható lökőerőt növelni akarjuk, akkor ajánlatos megtartani , a harántirányú felületet vagy keresztmetszetet nagyméretű alakjában mindaddig, amíg nagy sebességet nem ér el a test. A gáznyomás hatásai minden irányban egyformán mutatkoznak egy statikai rendszerben és a szóbanforgó nagyon rövid idő alatt a részecskék mozgása viszonylag kicsi, ami a sugárirányban ható nyomást lényegesen nem változtatja meg (ellentétben a lövedék tengelyirányú gyorsulása következtében előálló változásokkal, amiből következik, hogy az összetömörülés késleltetve van és a test egyik végétől a másik felé haladóan jön létre a gyorsulás ideje alatt, úgyhogy a gáznyomás hatása jobban használható ki egy bizonyos robbanótöltet esetén. Ilyen módon nagyobb sebességet és nagyobb elevenerőt kapunk egy bizonyos súlyú és méretű lövedéknél, vagypedig nehezebb lövedéket ugyanarra a sebességre lehet gyorsítani, vagy e két hatást kombinálni lehet. A találmány értelmében ezt a hatást úgy érjük el, hogy az üreges testet vagy kúpot, amely fémből vagy más anyagból készülhet, nagyobb ellenállóképességűre alakítjuk a mellső végénél, vagyis a szabadon álló pereménél, hogy ilyen módon ellensúlyozzuk a nyomás által okozott vagy létesített nagyobb hatást, ami a peremnél fejtődik ki, vagyis pontosabban kifejezve a másodlagos lövedéket úgy készítjük, hogy annak falvastagsága elől nagyobb legyén, mint hátul, ahol az átmérő kisebb. A külső és belső felületrészek közötti szög ennél az üreges testnél úgy válaszhaté meg, hogy figyelembe vesszük a vastagságokat, valamint a fal ellenállóképességét és ilymódon üreges testet létesítünk, amelynél a teljes hosszúság és az átmérő között a kívánt viszony van meg. Túlságosan nagy szög azt eredményezhetné, hogy a tengelyirányban, illetve a középtengely közelében ható erők az anyag visszahajlását vagy begyűrődését okozhatják, még mielőtt az egész test összetömörülhetne. Ha ez megtörténik, akkor a másodlagos lövedék harántirányú felülete túl nagy az eleven erejéhez viszonyítva és ez esetben a céltárgyon inkább csak sérülések, illetve anyageltolódások következnek be és nem érjük el az átlyukasztást. Ha pedig a szög túl kicsi, akkor a hatóerők szétbontásával létesített vizsgálat, vagyis az erőparallelogramma azt mutatja, hogy az axiális, vagyis gyorsító erőkornponens kicsiny a felületre ható erők tengelyirányú, vagyis tömörítő komponnséhez képest, vagyis tömörítő komponenséhez képest. Az ilyen módon készített lövedékek nem érik el a kívánt sebességet. A csatolt rajz a találmány több példaképpeni kiviteli alakját mutatja. A rajzon az 1. ábra a' lövedék egyes részeit vázlatosan mutatja, a lövedék ben lévő és a találmány szerint készített üreges testtel együtt. A 2. ábra az 1. ábrán látható üreges test nagyobb léptékű tengelyirányú metszete. A 3., 4. és 5. ábrák az üreges test vagy kupakkülönböző kiviteli változatait mutatják. A rajz 1. ábrája szerint a találmányt olyan elsődleges vagy főlövedékben alkalmaztuk, amelyet lövegekhez lehet használni, Ennél a lövedéknél erős, illetve vastagfalú 10 test van, amely a 11 robbanótöltet tartalmazza és ez olyan összetételű, hogy égési sebessége rendkívül nagy, illetve elrobbanási ideje rendkívül csekély. Ebben a robbanótöltetben, éspedig annak mellső végénéí, a 12 mélyedés van. A lövedékhez rendkívül gyors működési F gyújtószerkezet tartozik, amely a robbanótöltet meggyulladását okozza, éspedig az elsődleges becsapódás után rendkívül rövid időn belül. A kupakalakú üreges 13 test alkalmas arra, hogy azt a 11 töltet robbanóereje hosszúkás, tömör testté alakítsa és igen nagy sebességgel előre lökje. Ez a 13 kupak olykép van elhelyezve, hogy hátsó keskenyebb vége ÍV a 12 mélyedés falával érintkezzen. A kupakot valami módon helyében rögzítjük, hogy az az elsődleges becsapódás pillanatában ne haladhasison előre és e célból a 14 vállat alkalmazzuk, amely a közbenső 15 betétdarabhoz tartozik. A lövedék mellső csúcsíves 16 sapkája üreges és a leírt kiviteli példánál vékonyfalú testből áll, amply alakjával a 15 betéthez igazodik, és olyan kialakítású, hogy közvetlenül az elsődleges becsapódás után és a másodlagos lövedék előrehajítása előtt szétnyílik, illetve olyan alakváltozást szenved a 15 közbensödarab hatására, hogy a másodlagos lövedék előrehaladását nem gátolja. A 2. ábra szerinti kivitelnél a találmány szerinti lövedék eredeti alakjában lényegében véve üreges testből, illetve kupakból áll, amely lényegileg kúpos alakú, de keskenyebbik végénél kupaloszerű kialakítású. Ez az üreges test pl. 50 mm-es kaliberű lövedékhez 43 milliméter legnagyobb külső átmérővel készülhet, emellett pedig külső kúpos fala 53 mm magas, olykép, hogy ez a kúpos fal -- meghosszabbítva — a kúp csúcsánál 22°-os félszögű, vagyis ennyi a tengelye és az alkotója által bezárt szög. A keskenyebbik csúcsnál a kupolaszerű rész gömbfelületből állhat, amelynek sugara 13,5 mm, olykép, hogy az üreges test teljes magassága a tengelyében mérve 32 mm. A kupolaalakú rész falvastagsága 1 mm és ez a vastagság a kúpos fal mentén növekszik olykép, hogy az üreges test nyitott nagyobb végénél eléri a 2—3 mm-t.