141742. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alapidöponthoz képest késleltetett impulzusok vételére
141.742 3 A 71 cső bemenőköre a 60 szabályozóáramkör 62 erősítőcsövéhez kapcsolódik. A lávolságjelző műsz,ert 8b feszültségmérő alkotja, amely a 62 cső 61 munkaellenállásán adódó feszültséget méri, mert ennek a csőnek az átbocsátóképessége a 66 kondenzátor töltésétől függ és ennélfogva mértéke a vevőcsatorna nyitási időszaka mindenkori helyzetének abban az időbeli körzetben, amelyben a kondenzátor töltése eltolja az említett nyitási időszakot a keresés folyamán. A berendezés vevőrésze továbbá a 20, 21 vevőcsatornán átvitt impulzusok számlálására hivatott 90 számlálókört is tartalmaz. E számlálókör első csövét katódakövetöként kapcsolt 91 trióda alkotja, amelynek bemenőköre a 21 erősítő második 27 fokozatának kimenököréhez kapcsolódik. A 91 trióda 95 munkaellenállásának a katódafelöli végével a 20, 21 vevőcsatornán átvitt impulzusok egyenirányítására való 92 dióda anódája áll a 98 kondenzátoron át összeköttetésben. A dióda katódájához 96 kondenzátor egyik fegyverzete, valamint 97 pentóda első vezérlőrácsa csatlakozik. A pentóda anódája a 96 kondenzátor másik fegyverzetével áll összeköttetésben, említett első vezérlőrácsa pedig a 94 ellenálláson át előf észültségét kap az Ec feszültségforrástól, amely 93 ellenálláson át a 98 kondenzátornak a 92 dióda anódájával összekötött fegyverzetével is összeköttetésben áll. A 96 kondenzátor rendesen csak nagyon lassan sülhet ki, ez a kisülés azonban a 97 cső vezériőrácsa-katódaszakaszán át nagyon gyorsan is végbemehet, amikor a rendesen lezárt 97 cső 'átbocsátóvá válik. A 97 cső kimenőköre rendesen átbocsátó 99 erősítőtriódához csatlakozik, amelynek anódakörében 100 keresőjelfogó van. A keresőjelfogónak az a feladata, hogy befejezze • a keresést, amint a berendezés a 20, 21 vevőcsatorna valamelyik nyitási időszakában a 90 számlálókör beállításával előre meghatározott számú válaszimpulzust vesz. Ezt a feladatát a keresőjelfogó 100a érintkezőjével teljesíti, amely a billenő 40 rezgéskeltő gáztöltésű 43 csöve vezérlőrácsának feszültségét határozza meg. A 100 jelfogó rendesen zárva tartja 100a érintkezőjét és csak akkor nyitja ezt, amikor gerjesztése megszűnik. Ha a berendezés a keresési időszak befejezté'ig sem veszi az előre meghatározott számú válaszimpulzust, akkor a 96 kondenzátor kisülése révén újra helyreáll a számlálókör eredeti beállítása. Ezt a 97 cső fékezőrácsa idézi elő; amely a 48 kondenzátoron át a billenő 40 rezgéskeltő 41 kondenzátorához és 101 ellenálláson át a 97 cső katódájához kapcsolódik. A berendezés működési módjának ismertetése végett feltételezzük, hogy a 11 adó kiváltóimpulzusokat ad, de válaszimpulzusok nem érkeznek. Továbbá feltételezzük, hogy a kiváltóimpulzusok ismétlődési frekvenciája 150/mp és a billenő 40 rezgéskeltő üzemi frekvenciája 10/mp. A berendezés bekapcsolásakor a 10 ütemező gerjeszti a 12 modulátort és ez egy kiváltóimpulzus adására készteti a 11 adót. Az ütemező egyúttal fűrészfogalakú feszülség létesítését idézi elő a billenő 51 rezgéskeltőben. A 2. ábrában az —A— görbe a kiváltóimpulzust és a —B— görbe a fürészfogalakú feszültség növekedő részét ábrázolja. A kiváltóimpulzus adásának pillanatában, a 30 impulzuskeltő nem működik úgy, hogy sem a 21 erősítő, sem a 33 erősítő nem kap vezérlőimpulzust. A 100a jeífogóérintkező zárva van, a 60 szabályozóáramkör 66 kondenzátora alaptöltésével rendelkezik és a billenő 40 rezgéskeltő 41 kondenzátora feltöltődik a +B feszültségforrásból. Az első kiváltóimpulzus kisugárzása után az 50 dióda anódafeszültsége a —B— görbe szerint növekszik. Amint ez az anódafeszültség meghaladja a 62 cső 61 munkaellenállásáról az 50 dióda katódájához vezetett késleltető feszültséget, a dióda átbocsátóvá válik és átviszi a —C— görbével ábrá-i zolt feszültséget az 53 diífereneiálókörrel egyesített impulzusalakítóhoz. A billenő 51 rezgéskeltő fűrészfogalakú feszültsége átvitelének az 51 diódával foganatosított késleltetését a —t— idő iszemlélteti. Ez a késleltetés bármilyen értékű lehet, a zérus értéket is beleértve. Az 53 egység impulzusalakítója a fűré^zfogalakú feszültséget a —D— görbével ábrázolt _ derékszögű impulzussá alakítja át és a differenciálékor ennek hatására az —E— görbével ábrázolt hegyes impulzust létesít, amelynek hegye a —t— időszak végpontjában jelenik még. Ez a-hegyes impulzus a 30 impulzuskeltő együttjáratókörébe jut és az —F— görbével ábrázolt, • hosszabb Px vezérlőimpulzust, valamint a —G— görbével ábrázolt, rövidebb P, vezérlőimpulzust létesítését idézi elő. A hosszabb vezérlőimpulzus a 21 erősítőbe, a rövidebb pedig a 33 erősítőbe jut. Ezek a vezérlőimpulzusok időtartamukra átbocsátóvá teszik az« említett erősítőket. Minthogy a kiváltóimpulzusok ismétlődési frekvenciája 150/mp és a billenő 40 rezgéskeltő üzemi frekvenciája 10/mp; a billenő rezgéskeltő mindegyik rezgési időszakában 15 kiváltóimpulzus adódik és így a fentemlítet folyamat egymásután tizenötször ismétlődik, mimellett, mint feltételezzük, a 21 és 33 erősítők nyitási időszakaiban nem érkeznek válaszimpulzusok. Ez idő elteltével a 41 kondenzátor töltése eléggé naggyá vált ahhoz, hogy gyújtsa a 43 csövet, minek folytán a 44 dióda katódáján negatív feszültségimpulzus létesül. Ez a 44 diódával való egyenirányítása után bizonyos nagyságú negatív töltést ad a 66 kondenzátornak, amely csökkenti a 65 cső átbocsátóképességét úgy, hogy a cső anódfeszültsége bizonyos mértékben megnövekszik. Ennek folytán a 62 cső katódafeszültsége ugyanilyen mértékben megnövekszik és megnöveli az 50 diódához vezetett késleltető feszültséget, minek folytán a következő kiváltóimpulzus adásakor az impulzusalakítóhóz vezetett fűrészfogalakú —C— feszültség, az impulzusalakítóban létesülő derékszögű ,—D'— impulzus, valamint az impulzuskeltőhöz vezetett együttjárató —E'— impulzus késleltetése nagyobbá válik, mint előbb. Ezt a megnövekedett késleltetést a 2. ábrában a —12 — időszak jelzi, amelynek az a következménye, hogy a —P/— és —P2 '>— vezérlcimpulzusok is evvel a megnövelt késleltetési időszakkal késleltetve jutnak el a 21 és 33 erősítőkhöz. Ebből az következik tehát, hogy a billenő 40 rezgéskeltő első rezgése a 21 és 33 erősítők nyitási időszakát a kiváltóimpulzusok adásának időpontjához képest időbelileg egy lépéssel eltolta. Ha a 21 és 33 erősítők nyitási időszakában most sem érkeznek válaszimpulzusok, akkor ez a késleltetési idő megmarad a következő 15 kiváltóimpulzus adásának tartama alatt. Ez időtartam vé'gén a 41 kon«
