141742. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alapidöponthoz képest késleltetett impulzusok vételére

4 141.742 denzátor ismét kisül a 43 csövön át és további mértékkel megnöveli" a 66 kondenzátor töltését, mire az 51 diódán hatékonnyá váló késleltető fe­szültség ismét megnövekszik úgy, hogy a 21 és 33 erősítők nyitási időszaka most a kiváltóimpülzusok adásának időpontjához képest egy további lépéssel eltolódik. Az említett erősítők nyitási időszakának ez a lépcsőzetes eltolódása mindaddig folytatódik, amíg az erősítők nyitási időszakának késleltetési ideje nem vált egyenlővé azzal az időszakkal, amelyre a tekintetbe vett legnagyobb távolságból érkező válaszimpulzusoknak szükségük volna ahhoz, hogy elérjék a berendezést. A 21 és 33 erősítők nyitási időszakának mindegyik időbeli eltolódásakor nega­tívabbá vált a 65 cső vezérlőrácsának feszültsége a 66 kondenzátor lépcsőzetes negatív feltöltése kö­vetkeztében. Ennek folytán a 65 cső anódafeszült­sége a legnagyobb időbeli eltolódás elérésekor olyan naggyá vált, hogy a 62 cső 61 munkaellen­állásán adódó feszültség a 71 csőben kisülést idéz elő, amely gerjeszti a 70 jelfogót. Ez a jelfogó 70a érintkezőjével kisüti a 66 kondenzátort, mire a 62 cső 61 munkaellenállása visszakapja eredeti feszültségét és az 50 diódára ható késleltető fe­szültséget ennélfogva ugyancsak eredeti értékére csökkenti. Ennek következtében most újabb kere­sési folyamat kezdődik, amely" ugyanúgy folyik le, mint az előbb ismertetett. Most tételezzük fel, hogy továbbra sem érkezneic válaszimpulzusok, azonban a berendezés, pl. a kö­zelben lévő más repülőgépektől származó impulzu­sokat vesz. Rendesen csak egy, ké't vagy három ilyen impulzus fog a vevőcsatorna egy-egy nyitási időszakába jutni. Az első impulzus, amelyet a 13. 14 antennarendszer a 21 erősítő nyitási időszaká­ban vesz, ezen az erősítőn át pozitív sarkítással jut el a 90 számlálókör 91 csövéhez és azután a 92 diódában egyenirányítódik, mikor is bizonyos töltést idéz elő a 96 számlálókondenzátoron. Ez a töltés a rendesen lezárt 97 csövet átbocsátóvá teszi, mimellett a 96 kondenzátoron át egyúttal vissza­csatolás létesül a cső anódájától vezérlőrácsához. E ' visszacsatolás következtében a kondenzátor ki­sülési ideje a 97 cső erősítési tényezőjével meg­határozott nagyon nagy értékűvé válik úgy, hogy a kondenzátor töltése mindaddig megmarad, amíg a kondenzátort más úton ki nem sül. A második vett impulzus a 92 diódával való egyenirányítása után kis járulékos töltést ad a 96 kondenzátornak. Ez a járulékos töltés megnöveli ugyan a 97 cső átbocsátóképességét és csökkenti ennélfogva anódfeszültségét, azonban ez a feszült­ségváltozás nem elegendő ahhoz, hogy lezárja a 99 csövet és ilymódon működtesse a 100 jelfogót. Eszerint a két véletlen impulzus vételének nincsen befolyása a keresési folyamatra, amely tovább foly­tatódik. Hogy az egy-egy keresési időszakban vett vélet­len impulzusok összege ne idézhessen elő hamis távolságjelzést, a 90 számlálókört bizonyos időkö­zökben vissza kell állítani rendes állapotába. A ha­mis jelzés minden lehetőségének kizárása végett előnyös, ha ezt a visszaállítást a vevőcsatorna nyi­tási időszakának mindegyik időbeli eltolódása után foganatosítjuk. Evégett a 41 kondenzátor mindegyik kisüléséből eredő impulzusokat a 48 kondenzátoron át negatív sarkítással a 97 cső fékezőrácsához ve­zetjük úgy, hogy ezek az impulzusok megszakítják e cső anódáramát. Ennek következtében a 96 kon­denzátor gyorsan kisül a 97 cső vezérlőrács^katóda­szakaszán át és ilymódon kiküszöbölődik a vevő­csatorna előbbi nyitási időszakában vett véletlen impulzusok hatása, mielőtt a vevőcsatornának as előbbihez képest késleltetett, következő nyitási idő­szaka megkezdődnék. "Végül tételezzük fel, hogy az egyik keresési idő­szakban létesített hosszabb P," vezérlőimpulzus időtartama alatt az adott kiváltóimpulzusok mind­egyikére a 2. ábra —H— görbéjével ábrázolt egy­egy —R— válaszimpulzus érkezik. Ezek a válasz­impulzusok lépcsőzetesen feltöltik a 96 kondenzá­tort úgy, hogy töltése a 3a. ábra szerinti módon növekszik, mimellett a 97 cső anódafeszültsége és, a 99 cső vezérlőrácsfeszültsége a 3b. ábra szerinti módon csökken. Az ötödik válaszimpulzus vétele­kor a 99 cső vezérlőrácsfeszültsége válságos —S— értéke alá csökken, mire a cső lezáródik és a 100 jelfogó elereszt. A 100a jelfogóérintkező nyitása következtében a 43 cső rácsfeszültsége áz —El­értekre változik, amely zárvatartja ezt a csövet és így meggátolja mind a vevőcsatorna nyitási idő­szakának további késleltetését, mind a 90 számláló­kor eredeti állapotának visszaállítását. A billenő 40 rezgéskeltő eme kikapcsolása és a keresési folyamatnak evvel előidézett megszünte­tése után kizárólag a 60 szabályozóáramkör veszi át a vevőcsatorna nyitási időszaka és a kiváltó­impulzusok adásának időpontja közötti időbeli vi­szony szabályozását. Ha az —R— válaszimpulzusok a 2. ábrában ábrázolt időpontjukban jelennek meg, tehát a hosszabb —P/'— vezérlőimpulzusok időtar­tama alatt, de a rövidebb —P2 "— vezérlőimpulzu­sok után, akkor ezek a válaszimpulzusok csak a 21" erősítőn át jutnak el a 20 számlálókörhöz és a 60 szabályozóáramkörhöz. A 21 erősítőnek a 63 egyen­irányítóval egyenirányított negatív kimenőimpul­zusa negatívabbá teszi a 65 cső vezérlőrácsfeszült­ségét és ezzel megnöveli a 62 cső 61 katódaellen­állásának negatív feszültségét úgy, hogy az 50 dióda nagyobb késleltetőfeszültséget kap. Ez any­nyira késlelteti a két vezérlőimpulzust, hogy most már a rövidebb —P2 "— vezérlőimpulzus is az —L— válaszimpulzus' érkezésével egyidejűleg jelenik meg, minek folytán most már a 33 erősítő is- átviszi ezt az impulzust. A válaszimpulzus tehát ez esetben el­jut mind a 63 diódához, mind a 64 diódához, azon­ban az utóbbi dióda a 33 erősítő nagyobb erősítési tényezője következtében erősebb impulzust kap. En nek folytán a 65 cső vezérlőrácsfeszültsége ismét pozitívabbá válik és így csökken az 50 diódára ható késleltető feszültség, mire a —P,"— és ~P."~ vezérlőimpulzusok időbelileg ismét előre­tolódnak. Mint látjuk, a 63 és 64 diódák egymás­sal ellentétes értelemben hatnak a vevőcsatorna nyi­tási időszakának késleltetési idejére és ezt ennél­fogva összeegyeztetik a válaszimpulzusok érkeze1 ­sének időpontjával, amint a berendezés a vevőcsa­torna valamelyik nyitási időszakában vette az előre meghatározott számú válaszimpulzust. A válaszimpulzusok kiindulópontjának keresett távolságát az 50 diódának a válaszimpulzusok vé­telekor adott késleltető feszültsége jelzi és ezt a távolságot ennélfogva közvetlenül leolvashatjuk a

Next

/
Thumbnails
Contents