141605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két ketoncsoportot tartalmazó szterin oxidációs termékek előállítására

141605. A kristályos hormon kitermelése céljából úgy is eljárhatunk, hogy az alumíniumoxid oszlopon /átment benzolos oldatot benzolmentesítjük, a maradékot petroléterben feloldjuk és esetleg alkalmas indikátor festék, pl. Sudan-Ill, jelenlétében, célszerűen alumíniumoxid alkalmazásává! kromatografáljuk. Ezen esetben a hormonok az alumínium-oszlopban adszorbeálva maradnak és a kísérő-anyagok, mint pl. a még esetleg jelenlevő kolesztenon-maradék, a petroléteres oldatba, kerülnek. A két keton-csoportot tartalmazó termékek megoszlását az oszlopban, pl. az alkalmazott indikátor-festék által képezett szjnező-gyűrűk segélyével, tudjuk megállapítani. A felső rétegekben, főként az androsztendión, míg a középső rétegeikben, főképpen a korpusz luteum hormon van jelen. A kromatögrafikus oszlop ilymódon történő felosztása után az egyes rétegekből a hormonokat, illetőleg hormon-keverékeket éterrel, metilalkohollal, vagy alkohollal való kivonatolással távolítjuk el. További tisztítást érhetünk el, ha az éteres, illetve alkoholos oldatokat bepároljuk és a nyert maradékoknak vizes metanolban és benzinben történő ismételt megosztása által — amikor is a metilalkohol víztartalmát fokozatosait emeljük — a hormonokat a metilalkoholos rétegben dúsítjuk. Ezen művelétek, mint megosztás és kromatografálás, esetleg többszöri alkalmazása útján oly termékekhez jutunk, melyek a hormonokat egymástól gyakorlatilag elkülönítve és -— esetleg magas vákuum-desztilláció közbeiktatása után — kristályosítható formában tartalmazzák; pl. a petroléteres kromatografálásnál nyert felső és középső zónákból kioldott és az alkalmazott festéktől megszabadított anyagokat — esetleg az előbb említett megosztással való tisztítás után — külön-külön újabb kromatografálásnak vetjük alá, célszerűen benzol-petroléter oldatban alumíniumoxid alkalmazásável, mely esetben az oszlopon átment oldat első részletéből a korpusz luteum hormont, míg az átmenő oldat későbbi részeiből és az oszlopból magából pedig az androszten-diont nyerhetjük ki. Az előbbi elkülönítési eljárások szerint nyert -a két keton-csoportot tartalmazó — frakciókat keton-reagensekkel, pl. szemikarbaziddal hozhatjuk reakcióba és a nyert keton-származékokat frakcionált«kristályosítássaí, pl. szemikarbazonok esetében alkoholban való ismételt kristályosítással, egyes — két keton-csoportot tartalmazó — hormonokban dúsított frakciókra szétválasztjuk: az így nyert keton-származékokból a ketonokat visszaalakítjuk és esetleg magas vákuumban frakcionáljuk. Az előbbiekben ismertetett tisztítási műveleteket más sorrendben is és az egyes műveleteket ismételten alkalmazva is, kombinálhatjuk és a két keton-csbportot tartalmazó szterin oxidációs termékeket a tisztítás folyamán akár diisított frakpiók alakjában, akár kikristályosítva kinyerhetjük. A tisztítási eljárások folyamán nyert mellékfrakciókat, melyek a két keton-csoportot tartalmazó szterin oxidációs termékektől még nem mentesek, a tisztítási műveletek egy korábfci alkalmas szakaszába visszavihetjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgálnak a következő példák: 1. Egy ikg koleszterint 14 kg szémtetrakloridban feloldunk és erélyes keverés közben 0.42 kg * brómmal, melyet 1.5 kg széntetrakloridban feloldottunk, brómozunk (A-oldat). 2.57 kg krómsav-anhidridet 9 kg jégecetben és 1 kg víz elegyében melegítés közben oldunk (B-oldat). 8.46 kg széntetraklorid, 19 kg jégecet és 3.53 kg konc. kénsav elegyéhez hűtés mellett az A-és B-oldatokat olymódon folyatjuk be, hogy a két oldat adagolásának sebessége egyforma legyen és az adagolt oldatok térfogata óránként kb. 2 liter legyen és a hőmérséklet 10°-nál magasabbra ne emelkedjék. Az adagolás után még félórát tovább keverjük az elegyet, majd 1.4 kg metilalkoholt kisebb részletekben adagolunk és két órán ált tovább keverjük; 3.3 kg nátriumacetát hozzáadása után 30 percig tovább kever- . jük. A kongóra neutrális, jakmuszra savanyú, a jódkáliumos keményítőpapírt nem kékítő reakcióelegyet vákuumban 65°-ot meg nem haladó hőmérsékletnél bepároljuk, a maradékot meleg vízben felvesszük és benzollal több-ízben kirázzuk. Az egyesített benzolos oldatokat betöményítve vízzel, majd 10%-os nátronlúgoldattal, híg kénsavval, majd vízzel kimossuk, nátriumszulfáiton megszárítjuk és vákuumban kevés cinkpor jelenlétében bepároljuk. A viss_zamaradó neutrális brómtartalmú terméket egyenlő súlyú jégecetben feloldjuk és 25 -30°-nál keverés és hűtés közben egyenlő súlyú cinkporral brómtalanítjuk. A cinkporadagolásnak ideje a hűtési körülményektől függően kb. lM> óráig tart, miközben a reakciőelegy hőmérséklete átlagban 30° körül van és csak a reakció vége emelkedhet 35—40°-ig. A cinkpor egész mennyiségének hozzáadása után ugyanannyi jégecetet adagolunk, mint amennyit az oldáshoz már felhasználtunk és 50° hőmérsékletnél 80 percig tovább keverjük a reakcióelegyet. Ezen idő után 15—20°-ig lehűtjük, benzolt adunk hozzá és tovább keverjük, majd az oldatot — a szilárd részeket előbb eltávolítva — vízzel, ma.íd híg nátronlúggal és újból vízzel semleges kémhatásig kimossuk. A benzolos oldatot nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban, a végén 1 mm-es vákuumban 70°-on beszárítjuk. A kolesztenon leválasztása céljából a maradékot egyenlő súlyú acetonból kristályosítjuk. A klválott kolesztenon anyalúgját vákuumban oldószermentesítjük. A maradékot (cca 200 g)