141605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két ketoncsoportot tartalmazó szterin oxidációs termékek előállítására
141605. 3 egyenlő súlyú metilalkoholban forralás közben oldjuk, majd keverés közbeni —12°-ra lehűtjük. Két réteg képződik, a felsői réteget dekantáljuk és az alsó réteget még 3—4^szeir metilalkohol -lal így kivonatoljuk. Az egyesíteitt metanolos oldatokat vákuumban súlyállandóságig beszárítjuk. A maradék súlya kb. 100 g. E termék erős korpusz luteum hormon hatást mutat. Ezt tovább tisztíthatjuk, pl. kromatografikus eljárással. 100 g-ot a fenti termékből benzolban oldunk és 1 kg Brockmann-f éle alumítniumoxiddal töltött csövön átbocsátjufc és az oszlopot benzollal mossuk. Az átfolyt benzolt bepároljuk, majd a maradékot petroléterben feloldva, alumíniumoxidon Jíromatografáljuk; a diketonok az oszlopban visszamaradnak. Ha a petroléteres oldathoz kevés Sudan^III festéket adagolunk, úgy az oszlopot a kromatogramm kifejlesztése után könnyen több részre oszthatjuk. Az oszlop alsó részén jól látható sötétvörös gyűrű alsó részétől felfelé terjedő oszloprészt dolgozzuk fel tovább, amely rész felső harmadában főként androsztendion, az alsó kétharmadában főként a korpusz luteum hormon dúsult. E rétegekben rögzített anyagokat metilalkohollal (alkohollal, éterrel) való többszörös kifőzéssel távolítjuk el. Ezen oldatokat kisebb térfogatra bepárolva, szénnel színtelenítjük, majd: alacsonyabb hőmérsékletre való lehűtés és esetleges beoltás után, kolesztan-diont termelhetünk ki, míg a fiziológiailag hatásos diketonokat a beszárított anyalúgban találjuk. Az így nyert frakciók a korpusz luteum hormont, illetve androsztendiont már erősen feldúsítva tartalmazzák és terápiás celokrai jól felhasználhatók. 2.1 1 kg koleszterint 27 kg széntetrakloridban feloldunk és 0.42 kg bróm 1.6 kg széntetrakloridos oldatával brómozunk. Ezen dibróm-koleszterin-oldatot 41 liter 5%-os kaliumpermanganättal és 1.05 kg konc. kénsav és 0.60 kg víz elegyével 25—30° hőmérsékletnél erélyesen keverjük vagy rázzuk., A vizes réteg elszíntelenedése után 2.1 kg porított káliumpermanganátot adagolunk a reakcióelegyhez több részletben, amíg a vizes réteg, már végül elszíntelenedik. Az elegyhez kb. 2Vi kg nátiriumbiszulfitot adunk a barnakő feloldásia végett, majd a széntetrakloridos réteget elválasztjuk és a vizes réteget több ízben széntetrakloriddal kikeverjük. Az egyesített széntetrakloridos oldatokat nátronlúgeal, maid így mossuk, majd kevés íkálciumkairbonát jelenléte mellett vákuumban beszárítjuk. A maradékot az 1. példában leírt módon bfómmentesítjük. A kolesztenon elválasztása végett ezen maradékot kb. 5-szörös mennyiséeű benzinben felo'diuk és 6—7-szer 1—1 liter 9ü°-ös metilalkohollal kikeverjük. A benzines rétegből kolesztenont nyerünk ki. A vizes metilalkoholos oldatokat bepároljuk és amint kátrányos kiválás jelenkezik, a bepárlást abbahagyva, benzollal három ízben kikeverjük, majd a benzolos oldatot a metilalkoholnyomok eltávolítása végett, vízzzel mossuk ki. A benzolos oldat lepárlása után 100 g maradékot nyerünk, amely erős korpusz luteum hatást mutat. Kromatografikus eljárással tovább tisztítható. Ezen célból, ötszörös benzolban oldjuk és kb. 15-szörös mennyiségű Brackmann-féle alumíniumpxiddal töltött csövön vezetjük át és utána az oszlopot még benzollal mossuk. Az átment benzolos oldat bepárlása után kb. 60 g világos sárga gyantás anyag marad, vissza, amelyet esetleges további dúsítás céljából 300 ccm petroléter és 90 ccm abs. metilalkohol elegyében oldunk és. rázás közben 10 ccm vizet adagolunk hozzá. Az elváló petroléteres réteget még 4-szer 100—1Q0 ccm 90%-os metilalkohollal rázzuk ki. A 90%-os metüalkoholos frakciókat egyesítve, bepárlással nagy részben metilalkoholmentesítjük,, majd benzollal felvesszük és ezen benzolos oldatot a metilalkohol: eltávolítása végett vízzel kimossuk és bepároljuk. Termelés kb. 10 g világos sárga színű, gyantás külsejű anyag, amely fiziológiai kísérletben igen erős korpusz luteum hormon hatást mutat. Ez az anyag alkalmas kiindulási termék a kristályos diketonok elkülönítésére. 3. Az l. példában leírt eljárás szerint dolgozunk egészen a metilalkoholban könnyen oldódó rész kinyeréséig; a további tisztítást pedig az alantiakszerint végezzük: 100 g metanolban jól oldódó részt 500 ccm petroléterben és 90 ccm metilalkohol elegyében oldjuk, majd rázás közben 10 ccm vizet adunk hozzá. A metilalkoholos oldatot a benzines rétegtől elválasztjuk. A benzines réteget még 6-szor 100—100 ccm 90%-os metilalkohollal kirázzuk. A vizes metilalkohol bepárologtatása után kb. 60 g világos sárga színű, gyantás maradékot nyerünk, amelyét kromatografikus eljárással a következőképpen dolgozunk fel: Benzolban oldjuk és egy kb. 1 kg Brockmannféle alumíniumoxidot tartalmazó csövön vezetjük keresztül és az alumíniumoxidoszlopot benzollal utánamossuk, Az átment benzolos oldatot kisebb térfogatra bepárolva újból alumíniumoxiddal töltött csövön kromatografáljuk, midőn az átment oldat bepárlása után 20 g maradákot nyerünk. Ezt 100 ccm petroléterben oldjuk és 0.5 g Sudan-vöröst hozzáadva 400 g alumíniumoxidot tartalmazó oszlopon vezetjük át, majd az oszlopot ' petroléterrel utánamossuk. A kromatogramm kifejlesztése után az oszlopot äz 1. példában leírt módon felosztjuk. A középső rész metilalkohollal többször kivonatolva, 6.5 g száraz maradékot ad, amely fiziológiai kísérletben' erős korpusz luteum hormon hatást mutat, míg