141539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás profilos forgástestek, különösen vasúti kerékpárok hengeres marógéppel való megmunkálására és az eljárás fonatosítására alkalmas hengeres marógép

2 141.539 egyik helyen marószerszám van elrendezve, és amelyeket egy távolabb fekvő helyen hajtanak. Ily módon a tengelyben torziós lengések keletkezhet­nek, amelyeket például a maró egyes vágóéleinek a tengellyel való ütközései okoznak. A szerszám ez ütközései rendszerint a keményfémből készült szerszám törését okozzák. Ez a jelenség különösen ott gyakori, ahol keményfémből készült szerszámo­kat e célra nem alkalmas szerszámgépekben hasz­nálnak. A késfej a maróorsóval egyesítve van, előnyö­sen azzal egy darabban készül és így rendkívül merev. A késeket a késfej kerülete mentén úgy ren­dezzük el, hogy egyszerre legfeljebb egy kés mun­kálja meg a tárgyat. Ha például átmenetileg egy­szerre két kés dolgozna, úgy a következő hátrány adódnék: egy késnek a munkadarabbal való ütkö­zése és egy késnek a munkadarabtól való elválása egy-egy ütést jelent, amely a késfejet éri és amely a munkadarabbal érintkező késre átterjedve az él kicsorbulását okozhatja. Ilymódon nagy szer­számfogyasztással kellene számolni. További intézkedést, amelynek célja a munkáéi időelőtti pusztulásának meggátlása, a 11—13. áb­rák kapcsán ismertetünk. A megmunkálandó kerék­párt sík tárcsán rögzítjük, amelyet forgatunk. A felvett példakénti esetben a rajzban fel nem tüntetett sík tárcsát közvetlenül azon elrendezett —r— csavarkerék útján hajtjuk, amellyel egy­mással átlósan szembenfekvő két —s— és —t— csavar dolgozik együtt, amelyeket egyenkint haj­tunk. A 11. ábrában az —a— késfejjel megmunkált ..._w— munkadarab' egy részét tüntettük fel. Az egyes alkatelemek forgásértelmét nyilak jelzik. Feltesszük, hogy a —s— csavar a hajtócsavar, amely a munkadarabot a nyíl irányában forgatja. Ha további csavart nem alkalmaznánk, akkor az -r— csavarkerék és vele együtt a munkadarab is a kés és á munkadarab közötti érintkezés meg­szűntekor -az —s-- csavar és az —r— csavarkerék közötti játéknak megfelelő mértékben előre lendül­hetne. A legközelebbi szerszámmal való ütközés vi­szont azt okaivá, hogy az —r— csavarkerék és az -s- csavar a 13. ábrában feltüntetett módon fognak egymásba. A munkadarab tehát a keményfémből készült késeket veszélyeztető rezgő mozgást vé­gezne Ily jelenségek megakadályozása végett alkalmaz­zuk a —t— csavart, amely a 12. ábrában feltün­tetett módon a csavarkerékkel állandóan kapcsolódik. Amint a rajzból látható, a —t—- csavar a munka­darabnak az —s— csavar és az —r— csavarkerék közötti játékkal való előrelendülését, megakadá­lyozza, ha a szerszám a munkadarbot elhagyja. A —t— csavar tehát megtámasztást alkot és a csa-­varkerék, iletőleg az azzal összekötött munkadarab rezgőmozgását meggátolja. Ez a csaVar mozgó üt­közőt alkot és megakadályozza a munkadarab túl­ságosan gyors mozgását, feltéve, hogy az —a— csavar a csavarkereket a 13. ábrának megfelelően ál­landóan a nyíl irányában forgatja. A támaszt alkotó —-t— csavart azzal a fordulat­számmal hajtjuk, amely a munkadarab fordulatszá­mát határozza még. Hogy az —s— csavar az —r— csavarkerékkel állandóan kapcsolódjék, azt valami­vel gyorsabban kell hajtanunk, mint a —t— csa­vart. Mivel azonban az —s—• csavar fordulatszá mát az —r— csavarkerék fordulatszáma, illetőleg menetemelkedése msghatározza, azt hajtóművével csúszást megengedő közbenső tag útján úgy kell összekötni, hogy valamivel lassabban lorogjon, mint hajtóműve. Az —s— csavar és hajtóműve között tehát csúszás van. Mint ezt- a csúszást megengedő elemet például csúszó tengelykapcsolót, vagy hid­raulikus hajtóművet alkalmazunk. Az ilyen eszkö­zök azonban el is kerülhetők, ha a kívánt csúszást elektrodinamikus eszközökkel biztosítjuk, amikor mindkét csavar a hozzájuk tartozó villamos moto­rokkal mereven kapcsolható. A leírt szerkezetnél tehát a munkadarab forga­tása, illetőleg előtolása végett két erőátvivő szer­kezetet alkalmazunk,, melyek közül az egyik mozgó ütközőt alkot, míg a másik csúszást megengedő közbenső tag útján a forgatást, •illetőleg előtolást végző elemmel állandóan kapcsolódik és arra a hajtóerőt átviszi, úgyhogy a munkadarabot forgató, illetőleg előtoló elem a két említett, erőát­vivő szerkezet közé be van fogva, miáltal a munka­darab a szerszámok behatása, illetőleg annak meg­szűnése miatt rezgő mozgást nem végezhet. Ugyanez a feladat azzal is megoldható, hogy csa­varhajtás helyett homlokkerekes hajtóművet alkal­mazunk. Hasonló eredményt érünk el akkor is, ha az ütközőt alkotó csavar, illetőleg homlokfogaskerék helyett dörzsféket alkalmazunk. Az alábbiakban az eddig ismertetett berendezés egyik példakénti gyakorlati megvalósítási alakját jellemző.adatokat közlünk. Vágás sebessége "V = 300 m/perc Szerszám anyaga Widia S, A késfej közepes átmérője df = 400 mm Egy vágási síkban fekvő kések száma z = 2 Összkések száma Z = 26 A késfej fordulatszáma n f = 240 percfordulat Hajtómotor teljesítménye N = 45 HP Előtolás a munkadarab kerületén , , i = 1,5 mm egy szerszámon % Vágás mélysége 5 mm Előtolás a munkarab kerületén: s =3 . z . n = 720 mm/perc w i f A munkadarab fordulatszáma: s 720 w nw =rír = 8ÖÖÜ" = °' 29 p ercforduUt w Marási idő: 1 fordulat + 0-2 a vágás mélységé­nek vezérlésére. 1 4 1 t _ i 9 = 4,1 perc r. — i)<s n , w A példában felvett vasúti kerékpár előtolásához elegendő négy lóerő teljesítmény. Ez a forgómoz­gás a késfej forgómozgásától teljesen független. A kések mesterséges hűtésére nincs szükség és teljesen sima futófelületeket kapunk, A kerék egy­szeri körülfordulás után készre van marva.

Next

/
Thumbnails
Contents