141335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékkal vagy géppel töltött tubusok előállítására
Megjelent 1952. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141335. SZÁM. 81c, 10—17. OSZTÁLY. — R-9039. ALAPSZÁM. Eljárás folyadékkal vagy péppel töltött tubusok előállítására. Radó Leopold mérnök, London. A bejelentés napja: 1947. április 29. Angliai elsőbbsége: 1945. szeptember 19. (A 620—1940. M. E. sz. és ezt kiegészítő rendeletek alapján.) A találmány eljárás folyadékkal vagy péppel töltött tubusok (tartályok) előállítására, melyeket hővel képlékennyé tehető (termoplasztikus), hajlékony, nemfémes anyagból, pl. vinilgyantár-ból, különösen pedig nagy mennyiségű képlékenyítő anyagot tartalmazó polivmilklöridból készítünk. A találmány szerint ilyen tubusokat a leggazdaságosabban a következő módokon állítunk elő. Egy sorozat tubusnak az előállításához elegendő, ha nagyobb hosszúságú csövet,, amely hajlékony, rugalmas " polivmilklöridból van, egyik végén, nyomás és hő alkalmazásával elzárunk és a másik vége felől megtöltünk, ami után a megtöltött cső falaira, oldalról nyomást fejtünk ki, a cső már elzárt végétől akkora távolságban. amely egyetlen tubus létesítéséhez szükséges. A nyomás következtében a cső töltete a nyomás helyéről kiszorul és így a cső falai azon a helyen egymással érintkezésbe jutnak. A csőfalakra nyomást kifejtő szerszám hőt is fejleszt úgy, hogy a cső érintkező, belső felületei egymáshoz hegednek és így mindkét végén zárt, csőalakú tubus jön létre. Az ekként megtöltött' tubust a cső visszamaradó részétől úgy különítjük el, hogy a hegesztési helyet a szélességének közepén átvágjuk. A visszamaradó csődarab levágott vége tehát ugyancsak zárt. Az említett műveleteket további töltött tubusok készítése végett megismételjük, ír Még' gazdaságosabb eljárás szerint, az előző bekezdésben ismertetett módon, egyszerre több tubust állítunk elő; e célból a nyomást egyidejűleg több helyen alkalmazzuk, mely helyek egymástól a kívánt távolságokban vannak. A tubusokat azután a már ismertetett átvágással különítjük el egymástól. Több megtöltött tubus egyidejű előállításának egy további módja, hogy először egy hosszabb csövet- az egyik végén hő és nyomás alkalmazásával elzárunk, majd azt a másik vége felől megtöltjük, végül a csőnek ezt a végét is elzárjuk. Ezután elvégezzük a már tárgyalt egyéb műveleteket. Nagyobb hosszúságú csövet egyszerűen tölthetünk meg folyadékkal, ha azonban a csövet péppel kell megtölteni, nehézségek lépnek fel. amennyiben az egyik végén már elzárt cső levegőt tartalmaz, mely a töltést akadályozza. E nehézség kiküszöbölésére a tubussorozat készítéséhez használt, hosszabb csövet az egyik végén nyomással és hővel elzárjuk és a másik vége felől úgy töltjük meg, hogy egy már.megtöltött, merev (pl. fém-) csövet helyezünk beléje, még pedig a cső egész hosszában és ennek az etetőcsőnek tartalmát a burkoló csőbe hajtjuk át, mely felfelé,' fokozatosan, olyan mértékben telik meg, amilyen mértékben a merev csövet a tubuskészítéshez használt csőből, felfelé kihúzzuk. Nagyobb hosszúságú csövet úgy is megtölthetünk péppel, hogy a csőnek mindkét végét nyitva hagyjuk, a csövet az egyik vége felől töltjük és a levegőt a cső másik végén át az előrehaladó péppel kiűzzük. A megtöltés után a tubusok •előállítását a találmány szerint folytatjuk. A hegesztésnek (a csőfalak hő alatti egyesítésének) keresztülviteléhez egy vagy több pár szerszámot használunk, melyekkel a megtöltött cső töltetét félrenyomjuk, hogy azt részekre osszuk és hogy a csőfalakat a hegesztési helyen egymással érintkezésbe hozzuk. Hegesztéskor a csőfalak a hegesztési helyeken képlékennyé válnak és ennek következtében szilárdságuk csökken. Ha tehát a sajtolószerszámnak éles szélei volnának, ezek a csőfalakat esetleg megsértenék. Ezért a hegesztőszerszámnak a csőfalakkal érintkező széleit oldalirányban lekerekítjük. A cső töltetét szétosztó sajtolószerszámok Jiőtis fejlesztenek és így azokat használjuk a hegesztéshez is. A hő, a rugalmas csőfalra hatva, ezt képlékennyé teszi, mire a hegesztés végbemegy. A cső gyenge hővézetőképessége folytán a hő külső alkalmazása hátrányos, különösen, ha
