141305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűtéseknél a tüzelés időtartamának csökkentése mellett tüzelőanyagmegtakarítás biztosítására
Megjelent 1952. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141305. SZÁM. 36 a, 2. OSZTÁLY. — HJ-6. ALAPSZÁM. < Eljárás és berendezés fűtéseknél a tüzelés időtartamának csökkentése mellett tüzelőanyagmegtakarítás biztosítására. Hirschfeld Ottó vaskereskedő, Vác. A bejelentés, napja: 1950., január 4, A találmány tárgya eljárás és berendezés fűtéseknél a tüzelés időtartamának csökkentése mellett tüzelőanyag-megtakarítás biztosítására. Főként nagyobb, nem folytatólagosan fűtött helyiségek, pl. gyárak munkatermeinek, műhelyeinek, iskolák előadótermeinek, üzlethelyiségeknek vagy lakásoknak fűtésénél rendszerint 1—2 órával a munka megkezlése előtt, a takarítások és szellőztetések ideje alatt keik a helyiségek fűtését megkezdeni, hogy a munka vagy az élőadás kezdetén megfelelő legyen a helyiségek hőmérséklete. Kályhákkal való fűtést vizsgálva, kétféle jellegzetes fűtést ismerünk. Az egyik az ú. n. légáramlásos (Meidinger-rendszerű), a másik a hősugárzásos fűtés. A légáramlásos fűtésnél a kályhát körülvevő, alul és fölül nyitott köpenyen át a kályha által felmelegített levegő függélyes irányban aránylag gyorsan a mennyezet felé áramlik. Ez a meleg levegő kezdetben a mennyezetnek a kályha fölött lévő részében foglal helyet, majd fokozatosan a mennyezet alatt oldalirányokban terjed, az ott lévő hideg levegővel részben keveredik, melegének egy részét a mennyezetnek és a mennyezet közelében lévő oldalfal-részeknek adja át. Fűtés közben à padló közelében lévő hideg levegő a kályha tűzrostélya alá kerül és az ajtók és ablakok tömítetlenségein át kívülről beszívott friss hideg levegő áramlik be a! fűtendő helyiségbe. Egészségügyi szempontból előny a friss, nedves levegő beáramlása, ezzel szemben azonban a frissen beáramló, nedves levegő elkerülhetetlenül tovább hűti az előzetesen szellőztetett, még csekély mértékben fűtött helyiséget. A találmány egyik célja a füstgázok hőmérsékletének azon a legalacsonyabb értéken való tartása, amelyen az égéshez szükséges huzatot még biztosítja, a másik célja, hogy minél rövidebb idő alatt és minél kevesebb tüzelőanyaggal fűtsük át a helyiséget. Nyilvánvaló, ha ki tudjuk küszöbölni vagy legkisebb mértékre tudjuk csökkenteni azt a melegveszteséget, amely a helyiségek felső, a padlótól számított 2 m-en felüli részében felhasználunk, illetve, ha el tudjuk érni azt, hogÿ a fűtendő helyiségnek a padlótól számítót 2 men felüli részében ne legyen a levegőnek túl magas a hőmérséklete, úgy országos viszonylatban nemzetgazdasági szempontból kivételes jelentőségű tüzelőanyag-megtakarítást tudunk biztosítani. Vizsgáljuk a fűtést oly kályhamegoldásoknál, amelyeknél tervsezrű (Meidinger-rendszerű) függélyes légkeringést nem alkalmazunk. Ezeknél a kályháknál a külső, alul, fölül nyitott légköpeny elmarad, helyette sugárzó hő útján melegítjük a helyiség légterét. A légáramlásos fűtéssel szemben előnyösebb, amennyiben a helyiség alsó részének átmelegedése viszonylag gyorsabb és a mennyezet közelében lévő rész hőmérséklete a fűtés kezdetén nem olyan magas, mint a függélyes légáramlásos fűtéseknél, azonban ez a megoldás is tökéletlen, mivel ha kisebb mértékben is. de elkerülhetetlenül függélyes légáramlások is fellépnek, elsősorban a kályha és a szomszédos fal vagy falak közötti légtérben, ahol a felmelegedő légoszlop, többékevésbé vezetve, függélyes irányban a menynyezet felé emelkedik. De függélyes légáramlás keletkezik a kályha oldalfalai szomszédságában ott is. ahol nincsen fallal határolt légtér, mivel a meleg levegő, kisebb fajsúlya következtében,, állandóan emelkedik a mennyezet felé. A sugárzó fűtésnél tehát végeredményben kisebb a függélyes irányú légáramlás. A kályha szomszédságában a padlóhoz közelebbi Jégrétegekben is van már bizonyos mértékű keveredés az alsó hidegebb és a felszálló melegebb levegőrétegek -között, de végeredményben még mindig aránytalanul hosszú ideig tart a fűtés és a mennyezet közelében lévő légtérben, továbbá a mennyezetben és a mennyezet közelében lévő falakban ugyanúgy felhalmozódik a meleg szá
