141305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűtéseknél a tüzelés időtartamának csökkentése mellett tüzelőanyagmegtakarítás biztosítására
2 141305. mottevő része és ugyanúgy veszendőbe megy, mint a légáramlásos fűtésnél. Nem hagyható figyelmen kívül az sem. hogy a helyiség fokozatos lehűlésénél a mennyezet közelében lévő meleg levegő lassabban hűl le. mint a padló közelében lévő levegő, mivel amilyen mértékben a felső levegőréteg hőmérséklete csökken, ugyanolyan mértékben veszi fel a mennyezetben és az oldalfalaknak a mennyezet közelében lévő részeiben felhalmozódott meleget, tehát az a meleg, amely fölül halmozódott fel, a 2 m-en aluli levegőrétegbe nem kerül ’ le és így még későbbi időpontban kém hasznosítható. A találmány, a gyakorlati követelményekkel számolva, a mennyezet közelében lévő tér fűtését csökkenti és a meleg levegőnek a fűtendő helyiségben lévő hideg levegővel való keveredését, a padlótól számított 2 m magasságig hatásosan előmozdítja, másrészt a kürtőn át távozó füstgázok hőmérsékletét a fűtés kezdetétől számítva csökkenti. A találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy a meglévő fűtőberendezések gazdaságosságát, jelentős beruházások nélkül, növeli és nemcsak kályhákhoz, hanem a legkülönbözőbb rendszerű központi fűtésekhez is felhasználható. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy a felszálló meleg levegő pályájába terelőfelületet vagy terelő felületeket iktatunk. A találmány továbbá eljárás füstgázok hűtésére, melyet az jellemez, hogy a füstgázok pályáját a függélyes' szakaszokon a fűtőberendezésen belül elrendezett, a fűtendő légtérrel összeköttetésben álló függélyes légterekben felfelé áramló levegővel hűtjük. Ezeket a légtereket a tűztér és 'a szomszédos függélyes’ füstcsatorna-szakasz vagy két szomszédos füstcsatorna között alakítjuk. A találmány továbbá berendezés, helyiségek fűtésének gyorsítására és tüzelőanyag-megtakarításra. jellemezve a fűtőberendezés fölött, azon minden irányban túlnyomóan elrendezett vízszintes vagy a helyiség középrésze felé emelkedő, légterelő felülettel vagy légterelő felületekkel. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás könnyebb megértését célozza és a berendezés, továbbá a fűtőberendezés példaképen vett megoldási alakjait szemlélteti. Az 1. ábra oly fűtőberendezés oldalnézete, melynél a füstgázok hűtését biztosító függélyes, két oldalt nyitott, a fűtendő helyiség légterével közlekedő légterek kerülnek alkalmazásba. A 2. ábra az 1. ábra szerinti fűtőberendezés változata, utóbbi felső lapján oldhatóan rögzített terelőfelülettel, mely a kályha alapterületén minden irányban túlnyílik. A 3. ábra kisebb léptékben oly terelőfelület és alatta elrendezett, a helyiség egyik sarkában lévő fűtőberendezés fölülnézete. melynél a terelőfelület a helyiség oldalfalain van rögzítve. A 4. ábra a fűtőberendezés- és utóbbi fölött lengethetően ágyazott terelőfelület kisebb léptékű oldalnézete. Az - , 5. ábra önmagával párhuzamosan, magassági irányban állítható nagyobb léptékű terelőfelület vázlatos oldalnézete. A 6. ábra a 2. ábra szerinti terelőfelület felső oldalán elrendezett, lengethetően ágyazott, a terelőfelület túlnyúláísát növelő toldatot vázlatos oldalnézetben szemlélteti. A 7. ábra a fűtőberendezés fölé gördíthető, guruló-asztalhoz hasonló vázon.rögzített terelőíelület kisebb léptékű távlati képe. Az 1. ábrát ismertetve, — a fűtőberendezés-I- tűzteréhez a -2, 3- füstcsatornák csatlakoznak. Az -1- tűztér és a -2- füstcsatorna között a kétoldalt és alul nyitott -4- légtér foglal helyet. Az -1- tűztérből a -4- légtér fölötti -5- nyíláson haladnak át a füstgázok és a szakadozott vonalakkal és kettős fejű -6- nyilakkal jelzett úton lépnek a -3- füstcsatorna folytatásában elrendezett -7- csőcsonkon át a -8- füstcsőbe és onnan a kürtőbe. A -7- csőcsonkban a. lapos gyűrű-alakú, vízszintes tengely körül lengethető -9- zárólap van elhelyezve, mely az 1. ábrán nyitott helyzetben van. A -2- füstcsatorna felső végéhez a -10- csőcsonk csatlakozik, amely a -7- csőcsonkhoz hasonlóan, a -8- füstcsővel áll összeköttetésben. A -10- csőcsonkban, vízszintes tengely körül lengethetően a -11- tárcsa foglal helyet, mely az 1. ábrán záróhelyzetében van. Begyújtáskor a -11- tárcsát függélyes-,-azaz nyitási helyzetébe forgatjuk oly célból, hogy a füstgázok az -5- nyíláson át közvetlenül juthassanak a -8- füstcsőbe. Mikor már jól ég a tüzelőanyag, a -11- tárcsát zárjuk, a füstgázok a -2- és -3- füstcsatornákon, a -7- csőcsonkon és a -8- füstcsövön át jutnak a kürtőbe. A -2- és -3- füstcsatornák között a kétoldalt nyitott, a fűtendő helyiség levegőjével közlekedő -12- légtér foglal helyet. Tüzelés közben a -4- légtérben felmelegedő levegő felfelé áramlik, majd kétoldalt a -4- légtér felső végénél ebből a légtérből kilép és tovább felfelé halad. A levegő áramlási irányát a -13, 14, 15- nyilak jelzik. A -4- légtér, fűtés alatt, a kályha oldalfalai szomszédságában légörvénylést idéz elő. A tüzelőajtó-nyílás -18-, a hamuajtó -19-, a -2, 3- füstcsatornák közötti alsó áttörés szomszédságában alakított tisztítónyílást záró ajtó -20-. Azáltal, hogy a -4- és -12- légterek függélyes elrendezésűek, jellegzetesen függélyes irányú meleg légáramlás lép fel, amely, helyes méretezésnél, a füstgázokat annyira lehűti, hogy azok egyrészt felesleges melegüket a fűtendő légtérnek átadják, másrészt a kályha oldalfalait beburkoló légörvénylés a kályha oldalfalait is rendkívül hatásosan hűti. Ezek a mesterséges légáramlások egymagukban a kitűzött célt nem tudják megvalósítani, mivel a felszálló meleg légoszlop a mennyezet felé ugyanolyan gyorsan vagy még gyorsabban emelkedne, mint az eddigi fűtéseknél, bár sugárzó hatások is fellépnek. Hogy a felszálló meleg levegő, ne emelkedhessen fel a mennyezetig, hanem megközelí
