141304. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás rögzített fenékkel bíró cellában lévő olvasztott sóban oldott anyag elektrolizálási feltételeinek ellenőrzésére és önműködő vezérlésére
141304. az anódok emelése, ha a feszültség egy bizonyos Ui alsó határra süllyed, mely motorok szerkezete a 434.001. sz. angol szabadalomban van ismertetve. Ha viszont az említett feszültség a hasonlóképpen megállapított felső U2 határt éri el, tehát túlságosan nagy lesz, a fő RVP relé a késleltetett működésű RT relével és a da kise gítő relével együttműködve a hajtómotorokat az anódok süllyesztésének értelmében hozza működésbe olykép, hogy az anódok süllyesztését kb. 60 másodperccel késleltetjük a későbbiekben megmagyarázandó célból. Az RVP relének 'két Uj és u2 érintkezője van, amelyek egyike mindig zárva van, ha a feszültség eléri az említett alsó, illetve felső határt, mire az anódok emelése vagy süllyesztése következik. Megemlítendő, hogy az anódok émelése minden számottevő késleltetés nélkül, tehát azonnal megindul. Ha az U feszültség eléri a felső U2 határt, az RVP relé 59, 60' érintkezői zárulnak, ami által a késleltetett RT relé gerjed olykép, hogy az áramot az I fővezetékből kapja a következő áramkörön át: 51, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 65. Ezután, az RT relé előre meghatározott késleltetésének eltelte után a relé 66 és 67 érintkezői zárulnak. Ezáltal a d« relé gerjed éspedig a 61, 66, 67, 68, 63, 65 áramkörön át. Ez a du relé önmagát rögzíti 74 és 75 érintkezőinek zárása révén az 59, 69, 70, 71, .74, 75, 68, 63 áramkörön át a du relé rövid késleltetés után 79 és 80 érintkezőin át oly áramkört zár, amely a Du relét kapcsolja az 59, 58, 79, 80, 45, 46, 81 áramkörön át. A kapcsolóként működő Du relé a működtető motorok áramát zárja az anódok függőleges irányú mozgatása végett és a motorok forgásirány^ olyan hogy az anódokat süllyeszti. A du relé késleltetett feloldó relé, amely kontaktusait bizonyos meghatározott idő után oldja úgy, hogy az anódok függőleges irányú beállítása, vagyis mozgatása bizonyos meghatározott ideig tart, amelyet a du relé szab meg, tehát az anódok elmozdulásának nagysága is ilymódon meg van ^szabva. Ha feltételezzük, hogy a feszültség az U2 érték alá csökken az említett beállítás (szabályozás) révén, az RVP relé áramtalanná vá lik a du relé késleltetési ideje alatt, az RT relé pedig 66, 67 érintkezőit nyitja. Rendkívüli működési körülmények között, vagyis ha anódhatás jön létre és az elektrolizálóban fennálló feszültség rendkívüli módon emelkedik és eléri az U2-nél magasabb U2 értéket, a második RMU feszültségrelé gerjed, miáltal az Os kisegítő relével együttműködve egy anódélfordító vagy lengető készülék lép működésbe, amely a már említett 434.001. sz.'angol szabadalomban van ismertetve. Ez a készülék az anódhatást befejezi, vagyis megszünteti vagy az anódhatással szemben működő erőket és áramokat létesít. Az 1. ábra azt is mutatja, hogy amennyiben az O» relét gerjesztjük, annak 89 és 90 érintkezői zárulnak és az RVP relé -által vezérelt reléket tápláló áramkör nyílik, mert az Os relé 56, 57 érintkezői nyitott helyzetbe kerülnek. Ennek megfelelően a rendkívüli működési viszonyok esetén az RT, du és mu relék működésen kívüli állapotba jutnak. Figyelembe veendő még, hogy az Os kisegítőrelé először az RMU relé u3 érintkezőjét tartalmazó áramkörön át gerjed és működés közben áram alatt marad egy tartóáramkör és a 87, 88 érintkezők hatása alatt, amelyeket az X tengelyen lévő 72 rúd vagy tartórész működtet. Az X tengelyre P bütyök van ékelve, amely az anódokat lengő mozgásban tartó szerkezethez tartozik olykép, hogy miközben az említett tengely egy teljes körülfordulási végez és ezzel az anódokat eredeti helyzetébe viszi vissza, az O5 relé még áram alatt marad, még akkor is, ha az RMU relé u3 érintkezői időközben nyílnak, amit az anódhatás befejeződése eredményezhet, vagyis az, hogy az anódhatás megszűnt, mielőtt a P bütyök egy teljes körülfordulási végzett volna. Ha az anódhatás létrejön és az elektrolizálóban a feszültség rendkívüli-értékre nő, amit Us inai jelölünk, az RMU relé 83 és 84 érintkezői a kisegítő O« relét gerjesztik a 82, 83, 84, 91, 36, 85 áramkörön át, mire az Is kapcsoló 56 és 57 érintkezői azonnal nyílnak, minek következtében az RVP, mu és du relék hatástalanokká válnak. Ugyancsak zárulnak a 89 és 90 érintkezők is, valamint az na érintkező, ami által az Mx motor működésbe lép és az X tengelyen lévő P bütyköt forgó mozgásba hozza és így az anódok már említett lengő mozgása megindul. Amikor az X és P részek említett forgása megindul, a C kapcsoló zárul és rögzíti az Os relét, ami a P bütyök további forgását biztosítja és ez az említett rögzítés a 86, 87, 88, 89, 90, 91, 36, 85 áramkörön át történik, amíg a C kapcsoló is megemelkedik a 22 rúd révén, amit az X tengely forgása okoz, tehát ez a kapcsoló is nyílik, mire azután a P bütyök nyugalmi helyzetbe kerül. Röviden kifejezve az elektrolizáló végei közötti feszültségnek szűk határok között tartására alkalmazott elektromágneses relék az anódok számára való tekintet nélkül a következő részeket tartalmazzák : 1 feszültségrelét (jele RVP), 1 késleltető relét (jele RT„ késleltetése 60 másodperc), %. 2 kisegítő feloldó időrelét (melyek közül a du relé az anódok süllyesztésére, az mu pedig az anódok emelésére való), 2 a motort működtető Mu és Du relét, amelyek közül az előbbi az anódok emelésére, utóbbi pedig süllyesztésére való, 1 maximum-feszültség-relét (jele RMU és az anódokat lengető rendszerhez tartozik), végül 1 az . RMU relével működtetett kisegítő Oí relét. - x Hogy az egész áramot az összes anódokon egyenletesen oszthassuk él és így a hőmérséklet is egyenletes legyen a fürdő minden pontján tekintet nélkül az elektrolizáló nagyságára, az alkalmazott eszközök egy igen egyszerű megfigyelésen alapulnak, amely az anódszerkezet alapgondolatával függ össze. Ez az anódszer-
