141225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metakrilsavészterek előállítására
4 141225. Ezután az alkalmazott acetonciánhidrin 1 súly%-át kitevő mennyiségű rézport adunk hozzá, majd 1630 g 96%-os kénsavat olyan sebességgel, hogy — a reakcióedénynek a vízfürdő segélyéve! való hűtése mellett —• sohasem lépjük túl a 60 C°-os hőmérsékletet. ^A képződött reakoiómasszát ezután egy 9 mm átmérőjű és 4,35 mm hosszúságú üve|csövön vezetjük át 100 cm3 /perc sebességgel, amely üvegcső 175 C°-on tartott olajfürdőbe merül. Egyidejűleg 9 cmVperc sebességgel vizet vezetünk hozzá. Mindkét áram egy Y-alakú összekötődarab útján lép a csőbe. A massza a csövet 150 C°-os hőmérsékleten hagyja el és azt egy gyűjtőedényben azonnal hirtelen 60 C°-ra hűtjük le. Miután az egész massza, amelyben a ciánhidrin csaknem kvantitatív módon metakrilamiddá alakul' át, ebben az edényben összegyűlt, azt egy háromnyakú edénybe vezetjük át. Ez az edény csepegtetőtölcsérrel és keverő-' készülékkel van ellátva és rézspiráliso>kkal töltött olyan oszlop útján, amelynek elkülönítő hatása 7—10 elméleti fenéknek felel meg, vízzel hűtött kondenzálóval áll összeköttetésben. Ezután a csepegtetőtölcséren át 480 g metanolt engedünk be, miközben a hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy az a reakciómasszában sohase lépje túl a 60 C°-ot. Ezt követi 90 cm3 víz hozzáadása, amit egyenletes sebességgel 20 perc folyamán foganatosítunk. A reakciómasszában a hőmérsékletet eközben is 60 C°-on tartjuk. A készülék oszlopát teljes visszafolyásra állítjuk be. E 90 cm3 víz hozzáadásának befejezése után további 180 cm3 vizet vezetünk egyenletes sebességgel, egy óra folyamán, hozzá. Ezen idő alatt a) a hőmérsékletet 60 C°ró'l 135 -C°-ra emeljük, b) az oszlopban 3:1 visszafolyási arányt tartunk fenn és c) a gőzállapotú termék kondenzátumát egy előtétben összegyűjtjük. Miután a legutóbb említett vízadag hozzáadását befejeztük, az edény tartalmát vízgőzdesztillációnák vetjük alá, mimellett az edénytartalom hőmérsékletét 135 C°-on tartjuk. Ezt a vízgőzdesztillációt mindaddig folytatjuk, amíg a termékből származó gőzök hőmérséklete az oszlopfőnél a 100 C°-ot el nem éri. Az eközben összegyűjtött desztillátumot 3 percen át keverjük és azután 5 percig nyugodtan állni hagyjuk, ami alatt az két rétegre válik szét. Az alsó réteget elkülönítjük és félretesszük. A felső réteget 3 ízben mindannyiszor annyi friss vízzel mossuk, amelynek térfogata ugyanakkora, mint a réteg térfogata, mimellett az egyes mosási műveletek után leváló alsó réteget az eredetileg kapott alsó réteggel egyesítjük. Az utolsó mosási művelet után a felső réteget hirtelen —10 C°-ra hűtjük le és az ekkor kiváló jégkristályokat az anyafolyadékból kiszűrjük. Az anyafolyadékot ezután atmoszférikus nyomás alatt desztilláljuk, olyan rézspirálisokkal töltött oszlop alkalmazásával, melynek elkülönítő hatása 10 elméleti fenéknek felel meg és amelyben 3:1 arányú visszafolyatási arányt tartunk fenn. A desztillátumot két részletben fogjuk fel: a) egy előpáríat alakjában, amely valamenynyi, 760 mm nyomáson 100,2 C° alatt átmenő anyagból áll, és b) a tiszta frakció alakjában, amelyet 760 mm nyomáson 100,2 C°-on vagy e fölötti hőmérsékleten kaptunk és amely tiszta monométer metakrilátból áll. Az egyesített alsó Tétegeket, amelyek az elészterezési termékből kapott nyers-desztillátum feldolgozásához vezető műveleteknél adódtak, közönséges nyomáson ledesztilláljuk, olyan oszlop felhasználásával, amelynek elkülönítőképessége 15 elméleti fenéknek felel ínég és amelyben 5:1 arányú visszafolyási arányt tartunk fenn. A desztillációt mindaddig folytatjuk, amíg gyakorlatilag minden metanol, amelyet ezek az egyesített anyagok tartalmaztak, ezekből eltávolítódott. Amikor ez bekövetkezett, a desztillációs maradékot nyugodtan állni hagyjuk. Eközben ez két rétegre válik,szét, amelyek közül a felső monomer metilmetakrilátből áll. A felolvadt jégkristályokat, amely jégkristályok az elészterezési termék desztillátumának felső rétege hirtelen lehűtésekor váltak ki. a mosóvíz desztillációjakor kapott monomérristeget, valamint a felső réteg desztillációjakor kapott előpárlatot (amely vízzel szennyezett metilmetakrilátból áll) egyesítjük és a kezelésre kerülő elészterezési termék legközelebbi kondenzátumával együtt dolgozzuk fel. A tiszta monomer azzal a monomérrnennyi• seggel együtt, amelyet azok a különböző anya- _ . gok tartalmaznak, amelyeket avégett tettünk ' félre, hogy a legközelebbi műveletnél kapott elészterezési termék desztillátumával együtt azokat feldolgozzuk, 92% kitermelési hányadnak felel meg, a kiindulási anyagként alkalmazott acetonciánhidrin mennyiségéből elérhető elméleti kitermelésre vonatkoztatva. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás metakrilsavészterek előállítására acetonciánhidrinnek metakrilamiddá való átalakítása és az utóbbinak elészterezése útján metakrilsavészter képződése és elkülönítése mellett, jellemezve a következő eljárási lépésekkel: a) az acetonciánhidrint bórsavvegyületek, mint pl. pirobórsav vagy bórsavanhidrid hozzáadása útján, gyakorlatilag vízmentes közegben, az acetonciánhidrin bórsavésztereivé alakítjuk át, b) a bőrsavészterkeveréket tömény savakkal kezeljük és ezután a savtartalmú bőrsavciánhidrinészteroldat nitrilcsoportját víz hozzáadásával, metakrilamid képződése mellett, amincsoporttá alakítjuk át és c) a metakrilamidoü alkoholnak és ezt követően víznek savas közegben való hozzáadása űtjág metakrilsavészterré alakítjuk át, majd az utóbbit elkülönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás íoganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az a) el-^
