141204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimerizátumok előállítására

4 141204. * poljmernek a megmaradó monomerben való oldódási sebességével, miáltal a zavarosodás elmaradásának optimális feltételeit teremtjük meg. - . A katalizátorelegy gyorsan ható alkateleme például benzoilperoxid, acetilperoxid vagy va­lamely egyéb szerves peroxid vagy olyan anyag lehet, amely azonos szóhanforgó hőmérsékle­ten észrevehetően nagyobb sebességgel bomlik szabad gyökökre és mely előnyösen a lassan ható 'katalizátor bomlási sebességét szabad gyökö'k képzésé mellett! befolyásolja. A. fentebb említett és alantiakban említendő „gyorsan ható" katalizátor alatt jelen leírás­ban és igénypontjaiban olyan anyagot értünk, mely adott hőmérsékleten olyan sebességgel bomlik szét szabad gyökökre, hogy gerjesztett monomer molekuláknak képződése a polimeri­zációs folyamat teljes időtartamához viszo­, nyitva, erősen korlátozott időben menjen végbe. Másrészt viszont a fentebb említett és alantiak­ban említendő „lassan ható" katalizátor alatt jelen leírásban és igénypontjaiban olyan anyag értendő, mely a szóbanforgó hőmérséklet azo­nos értéke mellett oly mértékben bomlik szabad gyökökre, hogy a monomer molekuláik gerjesz­tése ä teljes polimerizációs folyamatnak a fent­említettnél jóval hosszabb részperiódusára: osz­lik el. Találmányom értelmében a katalizátor­elegy gyorsan ható alkatrésze akként hat, hogy a polimerizációs ciklus kioldása hamar megy végbe, valamint akként, hogy a lassan ható kataí'zátoralkatrész bomlását kataíitnsari gyor­sítja, amennyiben a lassan ható katalizátor és annak bomlási termékei között eleinte fennálló dinamikus egyensúlyt zavarja. , Az optimális polimerizálási hőmérséklet a gyorsan és lassan ható katalizátorkomponensek egymáshoz képesti mennyiségi arányától asze­rint függ, hogy milyen határokon belül óhajt­juk a molekulasúlyoknak egy középérték körüli szóródását tartani. Olyan esetekben, midőn a gyorsan ható katalizátor nem gyakorol katali­tos befolyást a lassan ható katalizátor bomlá­sára, a gyorsan ható katalizátor szerepe arra korlátozódik, hogy a polimerizálási megindító gerjesztési gócokat hozza létre, míg a lassan ható katalizátor szerepe az, hogy potenciális szabad gyökök készlettára legyen és ezzel polimerizációs gócok további képződésérő! gondoskodjék. • A lassan ható katalizátor ama kifejezett tulajdonsága, hogy bomlása a teljes polimeri­zációs folyamat hosszabb időbeli szakaszára terjed ki, alkotja ama képességének alapját, hogy készlettárként hasson. Ennek folytán csökkenthető a gyorsan ható katalizátor meny­nyisége olyan értékre, mely az: adott polimeri­zációs hőmérséklet mellett még megengedhető és oly mértékre, msly a láncleszakadás mér­tékát minimális'ra korlátozza. Ennek folytán az együttes hatás, a lassan ható katalizátor lassúbb bomlási 'sebességével együtt, abban áll. hogy a-molekulasúlyoknak a középértélcv körüli szóródása csökken. Némely esetben a gyorsan, ható 'katalizátor megválasz­tásánál nem csak ama szerepe mérvadó, hogy a polimerizálődási ;reakciót gerjessze, hanem az a hatása is, hogy a lassan ható katalizátor bomlásának gyorsítójaként hasson. Ez a katalí­zis olyan esetekben, mikor a peroxidolkat hasz­náljuk szabad gyökök forrásaiként, részben a következő egyenleteknek megfelelően megy végbe: /O 0\ ' • . RC — 0 — O - CR //O R' C — O R' COO~ RCOO~ R'COO~ • 0\ O — CR' 2 R'COO 2 R'COO R' C09 R R + C02 R COO R' (1) (2) (3) (4) (5) Ha az a peroxid, melyben a R" előfordul, a lassan ható katalizátor, és az a peroxid, amely­ben a R' gyök előfordul, a gyorsan ható kata­lizátor, aikkor valamely adott hőmérsékleten mindketten ama dinamikus egyensúlyoknak megfelelően fognak szétbomiani. melyeket az (1) és (2) egyenleteik szemléltetnek. Az R COO és R' COO" gyökök mindkettője arra hajla­mos, hogy a (3) és (4) egyenleteknek megfele­lően bomolják szét. Az a lassúság, mellyel a lassan ható katali­zátor bomlik, a R COO~-csoport aránylag nagy stabilitásán és ezzel ama képességén alapszik, hogy az (1) egyenlettel kifejezett egyensúlyt valamely kissé lassabban változó szinten tartsa. / Az R" COO csoportnak ama képessége, hogy a szabad R'J gyök képződése mellett gyorsan szétbomoljék, a gyorsan ható katali­zátor gyors bomlásának oka. Az ilyen R' COO' -gyökök ama képessége, hogy a R+ -gyökÖ!kkel az (5) egyenlet szerinti észtereik képződése mel­lett egyesüljenek, megzavarja az (1) egyenlet szerinti egyensúlyt és az összes egyensúlyokat a R COO "-gyökök szétbomlásának irányában tolja el, amennyiben a lassan ható katalizátor további bomlása értelmében hat. Az a képesség, hogy ilyen katalízist idézze­nek elő, számos addíciós polimerizációnál ahhoz a lehetőséghez segít, hogy a lassan ható katalizátor szétbomlási sebességát beállítsuk és pedig a gyorsan ható katalizátor aránylag csekély mennyiségének segélyével,- és ezzel ahhoz a lehetőséghez is, hogy a polimerizációs sebességet bizonyos meghatározott szinten tart­suk, vagy ilyenre beszabályozzuk. Minthogy mindenféle fajtájú addíciós polime­rizációnál kívánatos lefolyásának akkénti sza­bályozhatósága, hogy olyan termeiket kapjunk, . mely (a polimerek kiesése által előidézett) diszkontinuitástól mentes, valamint hogy sza­bályozhassuk a molekulasúlyoknak egy közép­érték körüli szórását és hogy erősebben befo­lyásolhassuk a molekulasúly középértékét, ta­lálmányom nem csak a törnbpolimerizálásnál,

Next

/
Thumbnails
Contents