141203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hő- és hangszigetelő falak és válaszfalak építésére üreges alaktéglákból és ez eljáráshoz való alaktéglák

2 -141203. fi. ábra a körítő fal sarkának téglakötését mutatja távlati (képben. Amint az 1. és 2. ábrákon látható, a falazat minden vízszintes rétege két hosszirányú téglasorból tevődik össze1

és pedig egy sor széles -A- alaktéglából és egy sor keskeny -B- alaktéglából. Ezek az alaktéglák hosszanti, szomszédos falaikon ,ameryek egymáshoz közel, szárazkötésben vannak elhelyezve, az -1- és -2- bordákkal vámnak ellátva, A bordák összeillesztése által a -3- szigetelőkamra (légkamra) jön létre. Maguk az alaktéglák, természetesen, szintén el vannak látva a hosszanti -4, 5- légkamrákkal. A széles alaktéglák vízszintes felületeinek középső részében a -6' és 6 '- csatornák (hornyok) vannak elrendezve. A felső alaktégla . alsó -6"- csatornája, az alsó tégla, felső -6 - csatornájával együtt a hosszanti -6- légkamrát alkotja, mely a vízszintes hézagot megszakítja. A hosszirányú -1- és -2- bordák az alaktéglák függélyes, érintkező felületein úgy vannak elrendezve, hogy az egyazon rétegben fekvő, szomszédos téglák között vízszintes üregeket alkossanak/melyek a széles alaktéglák -6'- és •-(•>"- csatornáival teljesen egyező elrendezésűek. Amint az 1. ábrából'-látható, minden habarccsal kitöltött hézagot két hosszirányú -6- légkamra szakít meg. A falazat egyes rétegei között, megfelelő kötés elérésére, a széles és a keskeny alaktéglák az egyes rétegekben ellentétes elrendezésűek, amely elrendezés nemcsak a felfelé irányuló légáramlást akadályozza meg, amely különben az egyes rétegek alaktégláinak egymáshoz való száraz csatlakoztatása következtében fellépne, hanem azonfelül az -alaktéglák egy további, a középen való kötésének és ezzel az egész falazat tökéletesebb kötésének elérésére is szolgál. Az alaktéglák két hosszirányú sora axon-, felül minden rétegben, egymáshoz viszonyítva, hosszirányban el van tolva, ami a falazat kötését javítja és a. függélyes hézag megszakítására szolgál, ami különben a fal egyik oldalától a másik oldaláig terjedő, összefüggő habarcsréteget képezne és a fal szigetelő tulajdonságát rontaná. Az egyes alaktéglák homlokoldalait egyenes síkok határolják úgy, hogy az alaktéglák a szokásos téglagyártó gépeken," különleges önműködő gépek használata nélkül állíthatók elő. Az egyes alaktéglákban a hosszanti légkarnrák mindvégig két, az . alaktéglák magasabb oldalrészeiben egymás fölött elhelyezett -4-kaimra-csoportban és egy, a téglák alacsonyabb, középső- vagy oldalrészében lévő -5- kamracsoportban vannak elrendezve. Amint különösen az 1, és 2. ábrákból kitűnik, a kamrák és üregek ily elrendezése lehetővé teszi, hogy a falon keresztül, egyik oldalról a másikra merőlegesen húzott, bármely vonal több, de legkevesebb két légkamrán halad át úgy, hogy a fal hő- és hangszigetelése tökéletes. Ez egyformán vonatkozik a falazat alaktégláira és Vízszintes vagy fekvő hézagaira és a bordák érintkező kötéseire.. Az alaktéglák felső felületükön -10- bordákkal továbbá el vannak látva, melyeik a habarcsnak a fekvő hézagba helyezését és elkenését megkönnyítik és megakadályozzák, hogy a habarcs a következő, e hosszanti -10- bordákon fekvő té-glaréteg rakásánál a -6- légkamrákba nyomódjék át. A -6'- és -6"- csatornákból a falazatban alkotott összefüggő, hosszanti -6- kamrák nemcsak szigetelésre, hanem villamos-, víz- vagy•••gázvezeték vagy fűtő'vezeték -7- csövének elhelyezésére is szolgálnak. Ilyrnódon az üreges alaktéglák kivésésének nagyon nehéz munkája, ami,egyébként szükséges lenne, ki van küszö-, bölve. Az alaktéglák — előnyösen — égetett agyagból készülnek és magassági és hosszúsági méreteik a közönséges téglák méreteinek felelnek meg úgy, hogy a találmány szerinti alaktéglák az építkezésnél előadódó, mindenféle falsarkok, kávák és hasonlók kötésére is használhatók. Hogy a találmány szerinti alaktégla vékony válaszfalak építésére is alkalmazható legyen, a találmány továbbá'az alaktégla harmadik kivi» teli a'akjára is vonatkozik, nevezetesen az 5. ábra szerinti, vékony téglára. Ez a -ü- tégla, lényegében, a vékony, függőleges -12- lapból áll, mely a -13- légkamrákkal és egyik hosszoldalán az egyetlen hosszanti -14- bordával van ellátva, mely utóbbi — a találmány értelmében — a tégla magasságához viszonyítva excentrikusan és az egyik -13- légkamrával szemköz.t van elhelyezve. Az építés végrehajtásánál a falazat minden rétegébe két sort helyezünk el, de ebben az esetben; miután egyforma -C- alaktéglákat használunk, ezeket olymódon raikjuk egymás mellé, hogy az alaktéglák a két sorban, magasságuk irányában, meg vannak fordítva úgy, hogy amint a 6. ábrán látható, az egyik alakíégiasor hosszanti -14- bordája a szomszédos alaktéglasornak -13- szigetelő üregével szemben lévő sík részével érintkezik. Amint a 7. ábrán látható, a két alaktéglasor, jelen esetben is, minden rétegben egymáshoz képest hosszirányban el van tolva, aminek folytán a falazat kötése jobb, amellett, hogy az érintkezési'hézagok meg vannak szakítva, ami a válaszfal jobb szigetelését biztosítja. Ebben az esetben is lehet a fal középső légkamráiban különféle -7- vezetékeket elhelyezni, amelyek minden réteg két alaktéglasora között, a hosszanti -14- bordák elrendezése folytán keletkeznek. Az alaktéglák, vízszintes határlapjain -16-hornyok vannak elrendezve, amelyek a válaszfal egyes rétegeinek összekötéséhez szükséges habarcs felvételére szolgálnak. Nagyfelületű válaszfalaknál e hornoykba erősítő .vasbetétek helyezhetők. Tekintettel kis vastagságukra és a falazat egyes rétegei között a habarcsnak viszonylag kisebb mértékű összenyomására, a -C- alaktéglák valamivel magasabbak, mint az -A- és -B- alaktéglák, hogy a körítő falak és a belső válaszfalak különféle rétegeivel egy szintet lehessen elérni. . Megjegyzendő, hogy a találmány által elé-