141203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hő- és hangszigetelő falak és válaszfalak építésére üreges alaktéglákból és ez eljáráshoz való alaktéglák

141203. 3 rendő hatás, a falazat vízszintes, fekvő héza­gainak megszakítása az alaktégláknak csak olyan elrendezésével érhető el, amelynél a tég­lák," egymáshoz képest, nincsenek függélyes irányban eltolva úgy; hogy a falazási szint mindenkor elérhető. A -C- alaktéglákat lehet még végül egyré­tegű, függőleges szigetelőfalban vasbeton-szer­kezetek szigetelésére is használni,, mint ezt a 8 és 9. ábrák mutatják. .Ez esetben a -C- alak­téglák egyrétegben vannak a -11- vasbeton­szerkezetre (pl. vasbetonfalra) fektetve úgy, hogy vízszintes -14- bordáik a -15- légkaimrák alkotása mellett azzal érintkeznek, amely lég­kamrák a különféle -7- vezetékek felvételére szolgálhatnak. A 10. • és 11. ábrák, a teljesség kedvéért, a találmány szerinti alaktéglák alkalmazását; ab­lakkávának körítőfalban való falazásánál, vé­kony szigetelő válaszfalnak • körítőfalba köté­sénél (10. ábra) és körítőfal sarkának falazásá­nál (11. ábra) szemléltetik. Amint látható, még ilyen bonyolult falkötések is, közönséges tég­lák nélkül, kizárólag a találmány szerinti alak­tégláik felhasználásával készíthetők. A taálmány szerinti alaktéglák ezek szerint bármiféle falkötések, sarokképzések, kávafala­zások készítésére használhatók, amilyenek az építés -végrehajtásánál előfordulnak és nincs szükség különleges saroktéglákra vagy más hasonló idomdarabokra. A belőlük felépített falazat rendkívül jó hő- és hangszigetelő-képes­séggel bir, amit az égetett agyagnak vagy ha­.barcsnak egész végigmenően, levegőhézaggal való váltakozása idéz elő. Ez az eredmény egyenes homlokfelülttű alaktéglák felhasználá­sával és közönséges módon való fektetésével érhető el azaz úgy, hogy egyik a másikával szemben magassági irányban nincs eltolva és így a falazat mindenkor egy falszintben végző­dik. Tekintettel az egyenes homloikfelületekre, az alaktágiák égetett agyagból, minden bonyo­lult gépi berendezés nélkül, bármely olyan tég­lagyárban gyárthatók, amely vékonyfalú • áruk készítésére van berendezkedve. Az alaktégla könnyű és teherbíró építési anyag, mely igen vékony falaknál és válasz­falaknál használható és kiváló a hő- és hang­szigetelő'-képessége. A típusok egységes volta az anyagszükséglet előzetes becslését és a költ­ség-előirányzat (költségvetés-) készítését meg­könnyíti. A könyű, bármely közönséges tégla­gyárban, minden különleges gépi berendezés . használata nélküli gyártási lehetőséig alacsony árat és a szállítási költségekben — tekintettel arra, hogy« az építési helytől való távolság le­csökkenthető —. megtakarítást biztosít. A ma­gas szigetelőképesség á falvastagság csökken­tését teszi lehetővé anélkül, hogy falon át hideg vagy hang áthatolásának veszélye fenyegetne. Az összefüggő légcsatornáknak villamos-, gáz-és fűtési berendezés vezetékeinek elhelyezésére való felhasználása e berendezések építési költ­ségét léryegesen leszállítja. Tekintettel a felsorolt előnyökre, a találmány szerinti alaktéglák és építési eljárás egészséges épületek gyors és olcsó felépítését teszi lehe­tővé a nép legszélesebb rétegei, számára, külö­nösen a háború következtében elpusztult laká­sok pótlására. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hő-, és hangszigetelő falaknak és válaszfalaknak sík fiomlokfelületek által hatá­rolt, üreges téglákból való előállítására, az alaktégláknak mindvégig befejezett rétegekben, azaz a falazat különböző rétegeiben az egyes alaktégla-soroknak egymássl szemben magas­sági irányban való eltolása nélküli fektetésével, melyet az jellemez, hogy téglakötésben a fal belsejében szigetelő légikamrák- rendszerét ala­kítjuk .olymódon, hogy minden, a falon át bár­hol meghúzott merőleges vonalat legalább két helyen légkamra szakít meg,, miáltal minden olyan átmeneti' utat, mely bangót vagy mele­get a kamrákon át vezethetne, a kamrák egyi­kének kitöltése esetén is kiküszöbölünk. 2. Az 1.' igénypont szerinti eljárás íoganato­sítási módja, melyet az jellemez, hogy <a tégla­falazat egyes rétegei közötti vízszintes, fekvő hézagokat mindvégig legalább egy az alaktég­lák alakja folytán •létrejött hosszirányú lég­kamrával szakítunk ínég. . . . 3. Üreges alaktégla az 1. és 2. igénypontok i szerinti eljárás megvalósítására, azzal jelle­mezve, hogy vízszintes felületén csatornákkal van ellátva, melyek falazásnál az egymás felett fekvő rétegek téglái között, együttesen, a fekvő rétegeket megszakító hosszirányú légkamrákat alkotnak. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti- eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy _ kétféle és pedig szélesebb és keskenyebb alak-' ' téglákat alkalmazunk, melyeket a falazat' egy rétegében két párhuzamos sorban fektetünk, mely soroknak egymással szembeni hosszirányú eltolásával az oldalsó érintkezési hézagokat megszakítjuk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, különösen sarokkötésekhez vagy ablakbéléshez, azáltal jellemezve, hogy a tégla --sorok hosszirányú eltolását a keskenyebb alak­tégla szélességével egyenlőre választjuk és a réteg végén harántirányban állított alaktéglá­val kiegyenlítjük. . . 6. Alaktégla a 4. igénypont szerinti. eljárás megvalósítására, melyet az jellemez, hogy a kétféle alaktégla (A,. B) a falazásnál -egymás felé fordított hosszfelületein hosszbordákkal (1, 2) van ellátva, amelyek Összeillesztése által a fekvő hézagokban végigmenő, a meleg és hang útjait megszakító légcsatornák (6) kelet­keznek. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tás! módja, melyet az jellemez, hogy az egymás fölötti rétegekben a kétféle alaktéglából való sorokat egymáshoz viszonyítva ellentétesen helyezzük el. 8. A 3. vagy 6. igénypont szerinti alaktégla

Next

/
Thumbnails
Contents