141150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence üveggyártásra
141150. ben támasztott egyetlen feltétel az, hogjv az olvasztókemencéből való kilépésükkor alkalmasak legyenek arra, hogy egyirányú betáplálási áramiBan, a küszöbön, vagy túlfolyón áthaladva, a. kikészítő:. cöMb» legyenek átvihetők, mely az üveg* JíiMészítését Befejezi, s azt a felhasználó szerveknek, vagy készülékeknek adja át. A kikészítő cella szerepe a) egyrészt, hogy a megömlesztést esetleg teljessé tegye, az olvasztókemencéből jövő anyagot finomítsa és homogenizálja, vagyis egy szóval az üveget a felhasználó készülékekhez való vezetésre „kikészítse"; b) másrészt, hogy a kikészített üveget a készülő üvegtől elkülönítse, megakadályozván egyrészt azt, hogy a Aészített üveg azokba1 az övezetekbe visszajuthasson, ahol az olvasztás és, a: kiMészítés történik, és ahol olyan üvegrészekkel szennyeződhetne, melyek kikészítése még nem fejeződött be* másrészt megakadályozván azt, hogy a készülő üveg közvetlenül a felhasználó szervekhez vagy készülékekhez juthasson. A kikészítő cella felső részében elhelyezkedő, szoros- értelemben vett' finomítóövezetnek a finomításnak megfelelő magas hőfokra való felhevítesz például az 1937. augusztus 13-1 825.529. számú, vagy az 1937. június 15-i 833.530. sz. francia, szabadalmaink leírásában ismertetett, az üvegfürdlőhe teljesen alámerülő, elektródák útján történhet. Eklként az üvegben az elektródák szintjében, s á fürdő felszíne alatt koncentrált, igen magas hőfokú réteg, helyezkedik el, annak következtében, hogy a villamos áram törekvése, hogy az elektródák között a lehető legrövidebb úton folyjon, s így az; az ebben a szintben elhelyezkedő üveget hevíti fel, továbbá amiatt, mert — minthogy az üveg villamos ellenállása hőmérsékletének növekedésével csökken — minél in-. kább felmelegszik az elektródáik szintjében helyetföglaló üveg, annál több villamos energiát vesz fel; az üveg legmagasabb hőfokú részeinek, tekintettel kisebb sűrűségükre, viszont az a törekvésük, hogy a felszín felé felszálljanak. Ezt a magas hőfokú, a kikészítő cella felső részében, a felszín alatt elhelyezkedő övezetet, a> helyi konvekció folytán, erős keverő hatású üvegáramlások járják át. Ezen a rétegen felülről lefelé csak finomított, sűrű üveg haladhat át. Minden olyan buborékos üveg, mely ezzel az övezettel érintkezésbe jut, az ebből eredő hőmérsékletemelkedés következtében kiterjed és így arra kényszerül, hogy a cellában az üvegfelszínre emelkedjék, amíg a buborékoktól teljesen meg nem szabadul. A készülőfélben levő üveg's^ a kikészített üveg ekként teljesen elkülönitődttek. Asr az üveg, melynek finomítása befejeződött és- mely a benne volt gázbuborékok távozása folytán sűrűbbe vált, a cellában lesüllyed, és anwaK alján gyűlik össze, fokozatosan lehűlvén. ÄZ-efetteti' az övezetben összegyűlt üveg homogenizálŐdaM tartalékként szolgál, és » finomító-, övezet és a felhasznált készülékeket táiplálő ö^ez;e+*közfttr átamiások kialakulását gátolja. A kikészítő cella alsó részén összegyűlt kikészített üveg azonnal eltávolítódik, s aránylag szűk keresztmetszetű vezetékeken át a felhasználó készülékekhez jut. Ezek a kikészítő cellát a felhasználó készülékekkel összekötő1 vezetékek fokozzák a cella biztosító •hatását, ameny, nyiben arra törekszenek, hogy lecsökkentsék vagy esetleg teljesen elnyomják az olyan konvenkciós áramok felléptét, melyeik a kikészített üveget fent, a kikészítő cella felső részében lévő meleg övezet felé vihetnék vissza. Ekként az erélyes keverő hatású és konvenkciós helyi áramokon kívül, melyeik a kikészítő cella felső részében, vagyis a szoros értelemben vett finomítóövezetben fejlődnek ki, csak egy állandó, lesülyedő, a kikészítő cellán áthaladó, és a berendezés által felhasznált üvegmennyiséget lefelé vivő áramlás lép fel; a kikészítő cella csekély vízszintes keresztmetszetének megfelelően, ez az áramlás az egész keresztmetszetben gyakorlatilag egyenletes. Attól lehetne tartani, hogy a kikészítő cella keresztmetszete csökkentésének az alulról jövő konvenkciós áramok csökkentése érdekében való szükségessége ellentmondásban van annak, szükségességével, hogy a kikészítő cella csekély . keresztmetszetében felgyorsult lefelé haladó mozgás ne ragadjon magával a cella felső részében helyet foglaló készülő üveget. Ez azonban nincs így, mert a cellának ez a felső része eléggé magas hőfokon van arra, hogy az üveg finomítódása nagyon rövid idő alatt bekövetkezzék, és másrészt, mert a még buborékos, tehát nem finomított üveg nem tud lehatolni a cella alsó részébe. A kemencének a kikészítő cellát követő vezetékei vagy részei aránylag csekély keresztmetszetűek és térfogatúaik, és nem alkotnak az üveg homogenizálására és pihentetésére való övezetet, hanem az üveget, melynek finomítást művelete már a kikészítő cellában; befejeződött, a felhasználó készülékeknek megfelelő hőfokra hűtik le. Az üvegnek e lehűtése, mely a kikészítő cella alsó részében már nagy részben végbement, a cellát a felhasználó készülékeikkel összekötő eme vezetékekben fejeződük be. A kikészítő cella vízszintes keresztmetszetét elsősorban az határozza meg, hogy fel tudja venni az olvasztó kemence és-a cella közötti küszöbön vagy túlfolyón átömlő buborékos vagy pépes üveget, és hogy az elektródákat oly módon helyezhessük el, hogy a kikészítő cella felső részében a finomítási hőfok kifejlődése lehetővé váljék. Másodsorban arra kell ügyein!, hogy a cella ezen keresztmetszetének méretei olyan határok között maradjon, hogy a finomítási művelet a teljes keresztmetszetben egyformán menjen végbe. Ezt az eredményt elérjük, ha azt tapasztaljuk, hogy a cella felső részén az üveg felszíne, adott üvegkitermelés mellett, állandóan a gázbuborékok (kiszabadulásából eredő habtól borított marad. Ebben az olvasztó kemencétől elkülönített cellában olyan hőfokot lehet megvalósítani, hogy az üveg az ismert kemencékben mindaddig el nem ért sebességgel finoniítódtk.
