141041. lajstromszámú szabadalom • Hev1tett elektrolizáló cellák olvasztótégelyei alsó részének felépítése

2 141041. azonban, hogy a fenéktömbbe bekötött vezeték felső része kissé el van hajlítva, jobb rögzítés biztosítása érdekében; végül a 10. ábra az eílektrolizáló cella olvasztótégelye alsó részének egy részét szemlélteti annak hőszigetelő bevonatával, és egy a keresztalakú keresztmetszetű áramkivezető, ill. árambevezető vezetéknek a hőszigetelő bevonaton és az efektrolizáló cellát hordozó betonboltozaton való légtömítő átvezetésére alkalmas célszerű berendezéssel együtt, amely berendezés lehetővé teszi e vezeték számára, hogy annak a tömörített szélitömbnek felfelé mozgását kövesse, amelybe be van kötve. A rajz 1. ábráján 11 jelzi az olvasztótégely szén és gyanta keverékéből álió pépből készült bélését, amely a 15 áramkivezető, ill. árambe*vezetö vezetékeket minden oldalról körülveszi. A 15 árambevezető ül. áramkivezető vezetékek nagy számúak és csekély keresztmetszetük van, a vezetékek és a szénbélés közötti érintkező felület növelése végett. A vezetékek, ahogy, az ábrá:n látható, T-keresztmetszetűek lehetnek, avégett, hogy hosszukat minimál isra Csökkenthessük. E vezetékek átmennek a hőszigetelő 12 téglákon, valamint a 17 betonboltozaton, amely az elektrolizáiő cellát hordozza, a 12 hőszigetelő bevonat és a 17 boltozat készítésekor létrehozott 18 nyílásokon nyúlva át. A 2. ábrán a 15 áramkivezető vagy árambevezető rudaknak T-alakban kovácsolt végük van, mely a széntömbök alsó részében kialakított csatornákba szénpép vagy pedig fémömledék útján van bekötve, A rudak függőlegesen a 18 nyílásokon mennek át. A 3. és 4. ábra szerint a 15 árambevezető ill. áramkivezető rúd a 14 tömbbe a 13 szénpép vagy íémömlodék útján van bekötve. Az 5.—9. ábrák szerinti keresztailakú bekötés kielégítő merevság és előnyös villamos érintkezés biztosítását teszi lehetővé. Evégett a 14 széntömb alsó részében a 6. ábra szerint két, egymásra keresztben álló 19 csatornát-alakítunk ki, melyek az alsó felület négyzetének átlói irányában feküsznek, de nem torkoíllnak a szabadba. E csatornák szélességét és mélységét annak meegfelelően állapítjuk meg, hogy biztosítsuk a rögzítés kellő tartósságát úgy mechanikai, mint villamos szempontokból. A katód a vagy anóda bekötését két fémlemez útján biztosítjuk, melyeknek vastagságát ama áramsűrűség szerint szabjuk meg, melyet meg kívánunk engedni a fémömlsdék és a széntömb között. Az ennek az összeköttetésnek az 5. ábra szerint kölcsönzött alak ennek számottevő merevségét biztosítja, ami járulékos előnyt jelent. E vezetéket két 20 lemezből készítjük, melyeket megfelelően meghajlítunk és egymás között megfelelő 21 pontokon összeforrasztunk, vagy más módon összeerősítünk. Ha az összekötőlemezek és a fémömledék közötti érintkezést növelni kívánjuk, az 5. ábrán látható 22-vel jelzett elefántlábszerű, kiszélesbített körvonalat adhatunk a lemeztest ama részének, amely a 6. ábrán látható 19 vájatban helyezkedik el. Ennek a szerelési módnak fontos előnye az, hogy a széntömböt nem gyengítik nagy, a szabadba torkolló vájatok és kogy ewelktt csak kis fémötníedték-^nennyiséiget kell alkaÉmazmunk, aminek az a következménye, hogy nem lépnek fel túlságosan nagy hirtelen igénybevételek, valamint túlnagy költségek a bekötéssel kapcsolatban. A vájatok különböző alakjai képzelhetők el. A 6. ábrán csupán példaképen szemléltettünk két vájatot. ^ A 7. ábra egy keresztalakú keresztmetszetű 23 áramkivezető vagy árambevezető vezeték bekötését szemléltet, amely vezetékeknek azonban nincsenek az 5. ábra szerinti elefántlábszerű 22 nyúlványai. Ez a 7. ábra a 6. ábra 7-7 vonala szerinti metszet; míg a 8. ábra a 6. ábra 8-8 vonala szerinti metszet. Mindkét ábrán 14 jelzi a széntömböt, 13 a bekötőfémet. A 9. ábra a bekötés .egy másik típusát szemlélteti, amelynek a keresztalakú keresztmetszetű 23 árambevezető, vagy áramkivezető összekötő darab felső 25 része kissé el van hajlítva, vagyis oldalirányban el van csavarva avégett, hogy az áramkivezető vagy árambevezetőrúd bekötését a megmerevedett 13 fémömledékben merevebbé tegye. Ebben az esetben a 14 széntömbbe bevésett 26 vájat szintén kissé ferde. Tekintettel a tömbben kialakított csatorna vagy vájat szűk voltára, a rögzítőfémmel kitöltendő köz számottevően kisebb a keresztalakú bekötés esetében, mint a közönséges bekötésnél, bár ez az előny kisebb mértékben érvényesült a függőleges bekötésnél. Ha az efektrolizáló cella olvasztótégelye fenekéből: merőlegesen kinyúló áramkivezető, illetőleg árambevezető rúdjaink varrnak, mellőzhetetlen, hogy a cellákat valamely emelvényen, vagy pedig valamely csatorna felett rendezzük el, avégett, hogy könnyen hozzáférhessünk a fémrudak alsó végeihez, amelyekhez azokat a vezetékeket kell hozzákapcsolni, melyek a cella áiramkivezető vagy árambevezető vezetékeit az áramforrással összekötik. Ennek megfelelően az áramkivezető vagy árambevezető függőleges rudak átmennek a 12 hőszigetelés teljes vastagságán, mely a 14 széntömbök, vagy pedig a tégely szénpépből készült feneke alatt van elrendezve, továbbá a cellát hordozó betonemelvény 17 boltozatán, egy-egy a falazatban az emelvény és a cella felépítésekor létrehozott 18 nyíláson át. A fémrúd és a 18 nyílást körülvevő fal közötti hézagot ki kell tölteni akként, hogy az gyakorlatilag légzáró legyen. Valóban, ha levegő hatolhatna be a 900 C°-ra hevített szénig, azt elégetné és a tégely alsó részének élettartama igen megkisebbednék. Azt találtuk, hogy ezt; a tömítést egyedül poralakú anyagok segélyével lehet elérni. Bizonyos ideig tartó működés után ugyanis az következik be, hogy a tégely feneke felfelé emelkedik, amely emelkedés 10, sőt 15 cm-t is elérhet. Ha az áramkivezető vagy árambevezetőrúd mereven lenne rögzítve a 18 nyílásban, a