141041. lajstromszámú szabadalom • Hev1tett elektrolizáló cellák olvasztótégelyei alsó részének felépítése
141041. 3 13 bekötés kiszakítódnék a 14 széntömbből és az áram nem tudna többé átmenni. Ezért — ami a találmány lényeges pontját alkotja — biztosítani kell, hogy az áramkivezető vagy árambevezetőrúd a 18 nyílásban, melyen áthalad, szabadon eltolódhasson. Erre a célra különböző berendezéseket lehet elképzelni. Példaképen ilyen berendezést szemléltet a 10. ábra. Ez keresztalakú keresztmetszetű fémrúd! esetére vonatkozik. A 18 nyílás felső részén a 23 rudat 21 poralakú tűzálló anyag alkotta töltelék veszi körül. A 12 hőszigetelő bevonat és a 17 boltozat közé 28 azbesztlapot helyezünk. Ezt a lapot előzetesen keresztalakban bevágjuk, de úgy, hogy a vágás szélei érintkeznek, úgyhogy a 23 összekötővezeték, behelyezésekor, erőszakkal nyomja szét a hasítékok ajkait és így a közöttük lévő kapcsolat elég tömítő arra, hogy a 29 helyen elhelyezett, finom tűzálló porral kevert alumíniumoxid ne tudjon kiszökni. A 29 azbesztlapnak bizonyos mozgási szabadságának kell lennie, hogy azt kézzel az összekötőrúd körül középre állíthassuk, olymódon, hogy ez pontosan belemenjen az azbesztlapba előzetesen bevágott hasítékokba. A 28 azbesztlap a 32 tűzállóanyagréteg felső felületébe vágott rovatékban helyezkedik el, mely a 12 tűzállótéglákból álló hőszigetelés és a 17 boltozat között foglal helyet. A 17 boltozat betonjának nyílásában üveggyapotból készült 30 hőszigetelés van, amely a maga részéről második légzáróréteget alkot. Ezt az anyagot a 23 összekötőrúdhoz néhány 33 ponton hozzáforrasztott 31 fémlemezek, célszerűen acélkarok tartják. Az olvasztótégely fenekének felfelé elmélkedésekor, ami általában bekövetkezik az elektrolizáló cella üzeme alatt, ezek a 31 lemezek, melyeket a fémrúd magával visz, fokozatosan öszszenyomják az üveggyapotot és növelik a berendezés tömítettségét. Az áramkivezető vagy árambevezető vezetékeknek az olvasztótégely fenekére merőleges elrendezése lehetővé teszi a fentebb említett kellemetlenségek elkülését. így pl., ha az olvasztótégely feneke négyszögletes keresztmetszetű, például 500 X 500 mm-es, vagy 600 X 600 mm-es széntömbökből van felépítve, mindegyik széntömbbe egy-egy függőleges rudat köthetünk be, míg vízszintes elrendezés mellett mindegyik rudat egyszerre több tömbbe kell bekötnünk. A függőleges vezetőrúdl keresztmetszetét tehát pontosan annak a felületnek megfelelően lehet megállapítani, amelyet az kiszolgál, hossza minimumra csökkenthető és súlya ennek megfelelően sokkal kisebb, mint az áramkivezető vagy árambevezetőrúd súlya vízszintes elrendezés esetén és így könnyűvé válik igen nagy áramerősségű, egészen 100.000 ampere-ig menő áramerősségű elektrolizáló cellák építése. Az összekötőrudak függőleges elrendezése még egyéb előnyökkel is jár, mint pl. a felhasznált anyag súlyának, a feszültségesésnek és az összekötővezetők súlyának csökkentésével bizonyos áramkörök megrövidülése révén. Az ekként felépített cellákat csatorna felett vagy egy magasabb emelvényen rendezzük el avégett, hogy az árambevezető vagy áramkivezető vezetékek hozzáférhetők legyenek. így tehát könnyebb az aramnak az olvasztótégely fenekében való elosztását szabályozni, sőt az is lehetséges, hogy a függőleges rudak közül egyet szigeteljünk, melynek bekötése hibássá vált és amely a fenékfelület kis részének felel meg csupán. Végül abban az esetben, ha az olvasztótégely feneke előzetesen kiégetett széntömbökből van felépítve, az árambevezető vagy áramkivezetőrudaknak a tömbökben való rögzítése könnyebben foganatosítható, és kevesebb elővigyázatosságot igényel, mint a vízszintes rudak esetén. Az olvasztótégely alsó részének felépítésére vonatkozó fentebbi tökéletesített eljárás, bár azt hevített elektrolizáló cellákkal kapcsolatban és különösen olyanokkal kapcsolatban ismertettük, melyek alumínium előállítására valók, egyaránt alkalmazható elektrometallurgiai kemencékhez is. Szabadalmi igénypontok: 1. Alsórész hevített elektrolizáló cellák tégelyeihez, melyre jellemző, hogy az áramkivezető, illetve árambevezető fémrudak a tégely szénbevonatából az az alatt lévő tér felé irányulóan nyúlnak ki és a tégely szénbevonata alatt elrendezett hőszigetelőrétegen, pl. téglarétegein, játékkal haladnak át az ez alatt lévő külső térbe. 2. Az 1. igénypont szerinti tégely alsórész kiviteli alakja, melyre az árambevezető, illetve áramkivezető fémrudakat, azok hosszirányú, a rudak tengeíyirányában fel-, illetve lefelé való mozgásának akadályozása nélkül körülvevő, a szigetelőréteg nyílásainál elrendezett tömítőszervek jellemzők. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tégelyalsórész kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tégely szénbevonatát alkotó minden egyes széntömb egy-egy T-alakban végződő fémrúdhoz van kötve. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tégelyalsórész kiviteli alakja/ melyre jellemző, hogy a tégely szénbevonatát alkotó széntömbök mindegyike egy-egy keresztalakú keresztmetszettel végződő fémrúdhoz van kötve. 5. A 2., illetve a 2. és 3. ä vagy a 2. és 4. igényp'ont szerinti tégelyalsórész kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az üreg, amelyen a fémrúd játékkal keresztülhalad, egy- vagy többfajta poTalakú anyaggal van kitöltve, miimellett a rúdnak az üregbe való belépési oldalán az üreget azbesztlap zárja le, melyen a rúd szorulva halad át, míg az üreg másik oldalán a rúdhoz — célszerűen egyes pontokon — hozzáforrasztott fémlemez, előnyösen acéllemez foglal helyet, mely a rudat a széntömb függőleges mozgása esetén az üregben követni tudja. 6. Tégely hevített elektrolizáló cellákhoz, melyre jellemző, hogy alsórésze az előző igénypontok bármelyikének megfelelően van kialakítva.
