141041. lajstromszámú szabadalom • Hev1tett elektrolizáló cellák olvasztótégelyei alsó részének felépítése

Megjelent 1952. évi február hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141041. SZÁM. 40 c. 16. OSZTÁLY. — A-5126. ALAPSZÁM. Hevített elektroiizáló cellák olvasztótégelyei alsó részének felépítése. Cie. de Produiís Chimiques et Electrométailurgiques Alais, Froges & Camargue cég, Paris. A bejelentés napija: 1948. szeptember 7. Franciaországi elsőbbsége: 1947. szeptember 8. A találmány hevített elektroiizáló cellák olvasztótégelyei alsó részének előállítására vonatkozik, így pl. olyan olvasztótégely fenekének előállítására, mely katódiarésziként működik alumíniumnak kriolitban oldott aiuminiumoxid elektrolizise útján való előállítása esetén, vagy pedig olyan olvasztótégelyfenekek előállítására, melyek az aluminium tisztítására való cella anódarészeként működnek. Jelenleg az aluminium előállítására vagy tisztítására való, hevített elektroiizáló cellák az olvasztótégely fenekével párhuzamosan elrendezett, vagyis vízszintes árambevezető, illetve áramkivezetö rudakkal készülnek. Ez az elrendezés több hátránnyal jár. A fémrudaik keresztmetszetét a széntömbök kilépési helyének megfelelő áramsűrűség iüggvényeképen számítják, vagyis a maximális áramerősség figyelembevételével, holott az olvasztótégely közepe alatt az áramsűrűség sokkal gyengébb. Minthogy a rúd keresztmetszete végig ugyanaz, emiatt feleslegesen nagy fémmennyiséget alkalmaznak. Amikor ugyanakkora áramerősség mellett, az anódák és az oldalfalak közötti közt növelik, ami a jelenlegi irányzat, vagy pedig, ha az elektroiizáló cella oldalfelületein hőszigetelőréteget alkalmaznak, az árambevezető vagy áramkivezetö rudak hosszát is meg kell ezzel a vastagsággal növelni, ami tovább növeli az alkalmazandó fémmennyiséget. Végül is nagy áramerősségű, pl. 100.000 amperes elektroiizáló cellák esetén, az árambevezető vagy*1 áramkivezetö rudak súlya, melyeket ennek a növelésnek vagy vastagságnak megfelelően növelni kell, ami az alkalmazandó fémmennyiséget tovább növeli, oly naggyá válik, hogy igen nehéz az elektroiizáló cella olvasztótégelye fenekének előállítása. A jelen találmány lehetővé teszi ezeknek a hátrányoknak elkerülését. A találmány abban van, hogy az áramkivezetö vagy árambevezető fémrudakat többé nem az elektroiizáló cella olvasztótégelyének fenekével párhuzamosan, hanem e fenékre merőlegesen rendezzük el, úgyhogy e rudak végei, miután szabadon, vagyis rögzítés nélkül áthatoltak a szénbevomat alatt elrendezett, hőszigetelő téglarétegeken és a cellát hordozó boltozaton, tömítoszerkezeten át az elektroiizáló cella alatt alkalmazott szabad térbe torkollnak. A találmány ugyancsak vonatkozik az aluminium előállítására vagy tisztítására való elektroiizáló cellák olvasztótégelye függőleges áramkivezetö vagy árambevezető vezetékekkel ellátott alsó részének különösen előnyös kiviteli alakjaira is. A mellékelt rajzokon az 1. ábra aluminium gyártására vagy tisztítására való elektroiizáló cella olvasztótégelyét szemlélteti, mely olvasztótégely feneke szén és gyanta keverékéből álló gépből készül, amelybe az áramkivezetö ill. árambevezető vezetékek kapcsolórészei be vannak ágyazva, mely vezetékek másik végei függőlegesen távoznak a tégely fenekéből; a 3 ábra egy hasonló cella olvasztótégelyét szemlélteti, melynél azonban a tégely feneke előre kiégetett széntömbökbol van felépítve, amelyekbe a függőlegesen távozó áramkivezetö ill. árambevezető vezetékek fémömledék segélyével vannak bekötve; a 3. és 4. ábra egymásra merőleges metszetekben egy fémrúdnak a tégely fenekében lévő tömbbe való berögzítését szemlélteti, olyan esetben, amikor szokványos keresztmetszetű rúdról van szó; az 5., 6., 7., 8. és 9. ábrák az áramkivezetö ill. bevezető vezeték célszerű kiviteli példáját mutatják, melynél a vezetéknek kresztalakú keresztmetszete van, ahol az 5. ábra a vezető távlati képét, a 6. ábra a széntömb alsó felületében a vezeték bekötése végett kialakított vájat fe iülnézetét, végül a 7. és 8. ábra a bekötött vezeneket szemléltetik, mégpedig a 7. ábra a 6. ábra 7—7, a 8. ábra pedig a 6. ábra 8—8 vonala szerinti metszetben. A 9. ábra a 7. ábrával azonos helyzetű nézet, azzal az eltéréssel