141022. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a mezőgazdaságban használatos beporozási módszerek javítására
2 141022. getelőknek és tökéletesen szárazaknak kell lenniök és azokat hideg vagy meleg levegőárammal örvénylőkamrában hagyjuk elragadni, amelynek belső falai megfelelő kiképzésűek és esetleg segédelektródákkal is lehetnek ellátva. A találmány lehetővé teszi tehát, hogy a beporozási módszerek használhatóságát a mezőgazdaságban kiterjessze. Fokozza továbbá a porozószerek basználhatásának hatásosságát és a porozószerekben rendkívüli megtakarítást eredményez. Az eljárás, lehetővé tevén a legfinomabb porok felhasználását is, lényegében abban van, hogy kielégítő mérvben villamosítson és így nemcsak előre elkészített igen finom porok felhasználását célozza, hanem a felhasználás pillanatában keletkeztetett füstök alkalmazását is, akár bizonyos anyagok, mint pl. nikotin, kén, naftáim1 , stb. elpárologtatása és újbóli kondenzációja útján, akár más természetű anyagok, mint pl. benzinfélék, nitrált fenolok, stb. gőzzel történő magávalragadása révén, végül akár bizonyos füstképző anyagok elégetése útján keletkezzenek is azok, A találmány szerinti berendezés első foganatosítási alakja szerint kerekekre szerelt fújtatós porozókészüléken szigetelt vezetősz álakból álló hálózatot rendezünk el, amely vezetőknek nagy, 15 és 60,000 volt közötti a feszültségük, oly módon, hogy ezek között a szálak és a talaj vagy a beporozandó növények között villamos mező keletkezik, melyen áthaladva a fujtatócsöveken kilövelt vagy a porozószertartály nyílásán kilépő részecskék villamos töltést vesznek fel. Ezen elrendezés változata szerint, különösen hordozható készülékek esetére, a fujtatócsöveknek a kívánt feszültségen tartott csúcsai vannak, vagy őik maguk vannak, belső vezetőszáliak útján, feszültség alá helyezve. A találmány egy további foganatosítási alakja szerint a beporozószert szigetelt állványon helyezzük el, amelyet nagy feszültségén tartunk, miikor is a por magától hull le az állványról és tapad rá a környező növényzetre. A felsorolt különböző foganatosítási alakoknál a por egyébként helyettesíthető különböző anyagok tökéletlen! elégetésével vagy felhevítésével keletkező füstszerű anyagokkal. A találmány jobb megértése végett a csatolt rajzokon annak több foganatosítási alakját tüntetjük fel, amelyekre azonban a találmány nincs korlátozva. Az 1 és 1' ábrák kerekekre szerelt fújtatós beporozókészüléket tüntetnek fel, oldalnézetben és felülnézetben. a 2. ábra az 1. ábra szerinti készülék egy változata, a 3., 4. és 5. ábra az 1. ábra szerinti készülék változatai, a 6. ábra villamozóberendezést ábrázol, egyetlen szállal, a 7. ábra beporozókészülék vázlatos rajza, a 8. ábra villamozóberendezést tüntet fel, a 9. ábra fújtatócsőberendezést, a 10., 11., 12., 13. és 14. ábrák más kiképzésű fújtatócsöveket tüntetnek fel, a 15. ábra füstfejlesztőberendezést, a 16. ábra lemezes beporozókészüléket tüntet fel, a 17. ábra elektroszatikus gép. Az 1 és /' ábrák kerekekre szerelt fújtatós beporozókészüléket tüntetnek fel, oldal- és felülnézetben. Az / tartányban elhelyezett port alkalmas fújtatóberendezés hátrafelé szórja és az a megfelelően kialakított oly 2 fujtatócsövek sorozatán keresztül jut a szabadba, amelyeknek célja a pornak az egész kiszemelt felületre való egyenletes szétszórása. A porozószer-elosztóberendezés mögött a vízszintesen kifeszített, szigetelt és generátor által 15 és 60.000 volt közötti feszültségen tartott 3 szálakból álló háló van elrendezve, mimellett a szálak általában a készülék menetirányához képest merőleges irányban vannak kifeszítve, számuk 3 és 5 között változik. A szálaknak a talajtól való távolsága ugyanolyan nagyságrendű, mint két szomszédos szál közötti távolság, azaz 20!—50 cm. Ezek a szálak koronahatást okozhatnak. mikor azokat feszültség alá helyezzük. Átmérőjüknek elég kicsinynek kell lennie, általában 0,5 mm-nél kisebbnek. Használhatunk azonban vastagabb, tehát tartósabb vezetékeiket is, ha a vezetékek alatt hellyel-közzel rövid, finom szálakat hagyunk lelógni, amilyenek a 2. ábrán 4-el vannak jelölve. Ezeknek szerepe a kiáramlás előidézése. Egyébként erre a célra bármely egyéb eszköz is használható. A porozószer ama ionizált mezőn való áthaladása közben lesz villamossá, amely a feszültség alatt álló szál-hálózat és a talaj között keletkezik, amely felé hull. Ajánlatos tehát a fújtatócsöveket úgy elrendezni, hogy ezek a porozószert közvetlenül eme ionizált tér felé irányítsák, de hogy a por jobb szétterjedését "lehetővé tegyük, a fújtatócsöveket a hálózat előtt (3. ábra) vagy a hálózat felett is elrendezhetjük, mikor is a porozószer a szálhálözaton keresztül hull a talajra (4. ábra). Előfordulhat, hogy a villamossá tett porozószer hajlamos a fújtatócső felé visszaáramlani. Ezt kiküszöbölhetjük akár a fújtatócső szigetelésével, akár pedig úgy, hogy azt szigetelőanyagból készítjük, vagy, ami még jobb, úgy, hogy a megfelelően szigetelt fujtatócsövet ugyanolyan feszültség alá helyezzük, mint a szálakat (5. ábra). A találmány e foganatosítási alakjának egy változata szerint a csöves fujtatókészülék helyett vibrációs rostát használunk, amilyen a 6. ábrán van vázlatosan feltüntetve. A porozószer az 5 tartályban van elhelyezve, amelynek feneke a menet irányához képest merőleges sorozatokban elrendezett 6 nyílásokkal van ellátva és mely rázószerv, például a 8 bütyköskerék útján mozgatott 7 verő hatása alatt a porozószer a 6 nyílásokon át kihull és esés: közben a menetirányhoz képest merőleges 9 szálak szomszédságában halad el.
