141022. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a mezőgazdaságban használatos beporozási módszerek javítására

141022. 3 A porozószer villamossá tétele igen előnyös, mert hozzájárul ahhoz, hogy azok a porfelhalmozódások, amelyek, minthogy nem alkalmazunk a keverésre ventillátorokat, képződni hajlamosak, elektrosztatikus kisülésekkel eloszoljanak. A porozószer villamossá tételét elvben egyetlen vízszintesen kifeszített, feszültség alatt álló szállal érhetjük el, amelynek helyzete úgy1

van meghatározva, hogy a porozószer esés közben a száltól csekély távolságban haladjon el, aimint ez a 6. ábrán van feltüntetve. Ebben az esetben is használhatunk hálózatot, úgy, mint az előbbi foganatosítási alaknál. Ha sorban nevelt cserjéket vagy bokrokat kívánunk kezelni, amilyenek a szőlő, gyümölcsfák, stb., úgy e célra kerekekre szerelt beporozókészülékeket szokás használni, amelyek egyszerre két sorozatot kezelnek, vagyis pontosabban: két egymásután következő sor felületét. A port hátrafelé szórjuk, a beporozókészüléktől jobbra és balra (7. ábra) két ferde sugárban. A villamozást feszültség alatt álló szálakkal érhetjük el, úgy mint az előbbi esetben, mikor is a szálak függőlegesen vannak elrendezve és a beporozandó növényektől néhány deciméter távolságban kell elhaladniok.. Használhatunk feszültség alatt álló fujtatócsöveket, amilyeneket a továbbiakban fogunk ismertetni. Ezek a csövek különleges módon arra vannak kiképezve, hogy hordozható készülékekben legyenek használhatók és előnyük, hogy a csövet kézben tartva, tetszés szerint irányíthatjuk a kezelendő növényekre. A villamozás két módon történhet: 1. A feszültség alá helyezett fujtatócsövet a csőalakú, szigetelő 10 nyél hordja, amely egyszersmind a porozószerrel terhelt légáram vezetésére való (8. ábra). A fujtatócsőnek feszültség alá helyezése az igen jól szigetelt // vezetékkel történik, amely a szigetelő cső belsejében lehet elrendezve. e A 12 cső úgy van kialakítva, hogy elősegítse a kiáramlást, ami a porozószer villiamossä tételét és a fujtatócső és a beporozandó tárgy között villamos mező létesülését biztosítja. A fujtatócső egyszerű kiképzési alakja háromszögalakú lemez, amelyre a porozószersugár rácsapódik. A háromszögnek a növényzet felé irányított oldala fűrészfogaíkká! van kialakítva, hogy a kiáramlást megkönnyítse (9. ábra). Különböző alakú fujtatócsöveket alkalmazhatunk, például olyat, amely egy vagy több 13 csúccsal van megtűzdelve (10. és 11. ábra). A 12. ábrán olyan 12 fujtatócső van feltüntetve, amelynek 13' csavaros része alkalmas arra, hogy a porozószer eloszlását a levegősugár csillapításával biztosítsa. 2. Ha a beporozást oly módon foganatosítjuk, hogy a porozószert aránylag nagy felületre oszlatjuk el, előnyös lehet a kiáramlást nem csupán a fujtatócső kerülete menetében előidézni, hanem a porozószer kilépésén túlmenően is, hogy a villamos mező jobban körülvegye a kezelendő növényzetet, A kiáramlást ekkor gátlószervekkel ellátott szálak vagy szárak útján érjük el. A szóbanforgó 14 vezeték vagy szár a porsugárhoz képest merőlegesen (13. ábra) vagy akár ferde szögben (14. ábra) lehet elrendezve. Ez utóbbi elrendezés nagy felületek gyors kezelését engedi meg. Megfigyelhető, hogy a villamos mező a \ porozószer-részecskéket a növény legkülsőbb levelei felé igyekszik irányítani. Ezzel szemben a légáram a porozószert a levélzet tömegébe igyekszik behatoltatni, sőt azt a növényen túl igyekszik magával ragadni. Ezt a két jelenséget alkalmas módon kombinálva, helyes beporozást érünk el és különösképen biztosítjuk, hogy a porozósugárnak nem közvetlenül kitett levélfelületeik is beporozódjanak. A fentebb ismertetett berendezéseik elvben a növények füstölésére is alkalmazhatók. Ha a füstöt termikus folyamatok útján fejlesztjük, pl. valamely füstfejlesztő patron tökéletlen elégetésével, anyagok elpárologtatásával láng vagy egy villamos ív villamos ellenállásával, a kiáramlást biztosító csúcsokat, vezetékeket el is hagyhatjuk, minthogy ilyen esetben az ionok emisszióját az izzó testek biztosítják. Mégis, gyakran előnyös lehet a fentebb ismertetett berendezések valamelyikének használata, minthogy a füstöt olyan kamrában fejlesztjük, amely akárcsak a fujtatócső, szigetelő nyélben van elhelyezve, A 15 kamra, amelyben a füst képződlik (15. ábra) elpárologtatandó anyaggal lehet töltve és azt a 16 borszeszlámpával vagy bármely más módon fűthetjük. Elhelyezhető benne füstfejlesztő töltény is. A köd képződésének: megkönnyítésére és a hevített anyagok kigyulladásának megakadályozására hideg levegő- vagy iners gáz, — például szénsaváramot vezethetünk a kamrába. A találmány egy másik foganatosítási alakja szerint a beporozást elektrosztatikus hatás útján létesítjük: A szétszórandó porozószer magas potenciál alá helyezett szigetelt állványon foglal helyet. A porozószert a 17 állványról elektrosztatikus hatás hajtja le és az a környező tárgyakra rakódik (16. ábra). A porozószert időnkint megújíthatjuk. Az állványnak különböző alakot adhatunk, pl. kanálszerűén képezhetjük ki, amelyet időnként a porozószertartányba merítünk. Létesíthetünk folytonos működésű betáplálóberendezést is, nevezetesen garatos vagy elektromágneses vibrátor-berendezést. Az ismertetett készülékek 25 és 50 közötti, néha még magasabb kilovoltos feszültségű áramforrást foglalnak magukban. Az áramerősség mindig igen gyenge, a feszültség alatt álló elektródaberendezéseknél 0,02—0,6 milliampéret, a szálhálózatos berendezéseknél 0,1—0,7 milliampéret ér el. Gyakran előnyös lehet ezeket a gyenge áramokat elektrosztatikus tipusú generátorokban fejleszteni, feltéve, hogy