140930. lajstromszámú szabadalom • Azonos irányban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására
140930. J;-: egyébként hasonló, ugyanolyan súlyú közönséges textiláru költségein felül való számottevő növelése nélkül állíthatjuk elő. A rajzon az 1. és 2. ábrán közönséges textilanyagokat nagy mértékben nagyított. léptékben mutató távlati képek, melyek a göndörödés végbemenését szemléltetik, ahol is az 1. ábrán keményítetlen olyan anyag látható, melynek ellentétes sodratirányú lánc-, illetőleg vetülékrendszere van, míg á 2. ábrán olyan keményített anyag látható, melynek mind yetüléke, mind pedig lánca azonos sodratirányú; a 2a. ábra az 1. és 2. ábra szerinti anyagokból készült kis négyzet teljesen .akadályozatlan jellegzetes göndörödését mutató távlati kép; a 3. ábra a találmány szerinti nem göndörödő anyag egy kiviteli alakját szemléltető nagy mértékben nagyított távlati kép; a 4. ábra a találmány szerinti anyag célszerű kiviteli alakját szemléltető, 'nagyított vázlatos kép; végül az 5. ábra a találmány szerinti anyag egy másik célszerű kiviteli példáját szemléltető nagyított, vázlatos kép. A rajzra és különösen az 1. és 2. ábrákra utalva ezeken az ábrákon a szaggatott vonallal jelzett vízszintes sík felületelkeni nyugvó különböző szokásos anyagok tót darabja látható. Az 1. ábra olyan keményítetlen anyagot szemléltet, melynek ellentétes sodratirányú 2 láncfonalai és 3 vetülékfonalai vannak, mimellett a láncfonalak S-sodratúak, a vetüíókfonalaik pedig Z-sod1 ratúak. Az 1. ábrán a 2 láncfonalak ki akarnak sodródni (ahogy azt a nyilak jelzik), és ennek folytán az anyagnak a rajzolt helyzetben alsó és átlósan szembenfekvő felső sarkát a hordozó felületről felemelni igyekeznek, míg a fennmaradó másik két, átlósan szembenfekvő,, sarok az ellenkező, tehát .lefelé irányuló irányban igyekszik hajolni, mimellett a 3 vetülékfonalak a (nyilakikal jelzett) ellentétes irányban törekszenek kicsavarodni, és ugyancsak emelik az említett sarkokat, úgyhogy a két fonalrendszer göndörítő hatása egyrnást növeli, az alsó és felső sarkok felemelésével és a másik két sarok lefelé való hajlításával. Ha az 1. ábra szerinti anyag meg volna keményítve, az átlósan szemköztfekvő bal és jobb oldal sarkok görbülnének .erősen- felfelé, míg a másik sarkok lefelé görbülnének. A, 2. ábra egyirányú sodratú keményített árut szemléltet, melynek 4 láncfonalai és viszonylag vékonyabb 5 vetülékfonalai Z-sodratúak.és amelyben mindkét fónalcsoport (nyilakkal jelzett módon) szorosabbra igyekszik sodródni, mimellett a viszonylag vastagabb 4 láncfonalaknak az a hatása, hogy az alsó és az átlósan szemköztfekvő felső sarkot az eredményvonallal jelzett helyzetbe felemeljék, bizonyos fokig csökkentődik, bár nem eléggé, a vékonyabb és kevésbbé erőteljes 5 fonalak lefelé csavaró hatása révén (lásd a nyilakat az alsó saroknál), úgyhogy az 'említett sarkokat a 4 láncfonalak az ugyanannyi 5 vetülékfonal ellenére felemelik-a hordozó felületről. Avégett, ; hogy a göndörödés végbemenését jobban szemléltessük, a 2. ábra az anyagot csaknem sík alakban ábrázolja, ahelyett, az erősen göndö- > rödött helyzet helyett, amelyet az közönségesen felvenne és amelyet az eredmény vonalak jeleznek. A 2a. ábra az 1. és -2. ábrák szerinti szokásos anyagok mindegyikére jellemző göndörödéit szemléltet, mely fellép, ha az ilyen anyag égy darabja teljesen akadálytalanul göndörödik és bemutatja, hogy az ilyen anyag miként igyekszik tekercset alkotni, ha'a göndörödés tovább tart. Az előző magyarázattal ossz- -, hangban tehát a textilanyag göndörödése a két fonalrendszer eredő göndörítő hatásának következménye, mimellett a mindegyik fonalrendszer csavaró vagy göndörítő hatása — minthogy a sodratirány ugyanaz — minden egyes fonal sodratfokától (melyet általában a sodrattényezővel fejezünk ki), minden egyes fonal finomsági számától és a megjelölt irányban a fonalak hüvelyenként! számától függ. A 3. ábra a találmány szerinti nem göndörödő keményített anyagot mutat, mely vízszintes, sík hordozó felületen nyugszik, és melynek 6 ráncfonalai, vékonyabbak, mint 7 vetülékfonalai, mimellett az utóbbiak hosszegységenkénti száma ugyanaz, de azok nem ábrázoltán kisebb fokú azonos irányú Z-sodratúak és amelyben a fonalak mindkét csoportja szorosabbra igyekszik sodródni és a 6 láncfonalaiknak azt a törekvését, hogy az alsó és felső sarkokat felemeljék, kiegyenlíti a 7 vetülékfonalak ellenkező törekvése, úgyhogy valamennyi sarok laposan fekszik és az anyag nem göndörödik. A 4. ábra vázlatosan azonos sodratirányú Z-sodratú, vászonszövésű keményített anyagot •:• szemléltet, melyben a 8 láncfonalak vastagsága viszonylagosan kissé nagyobb, de sodrátfokuk nem ábrázoltán kisebb, mint a 9 vetülékfona- ." laké, mimellett a vetülékfonalak- nagyobb sodrata bármilyen hüvelyenkenti vetülékfonalszám (vetüléksűrűség) mellett elegendő arra, hogy • : hüvelyenként ugyanolyan számú láncfonal na- ; gyobb vastagságának megfelelő és ezért na- 4 gyobb göndörítő hatást kiegyenlítse és így olyan -.^ anyagot adjon, melynek gyakorlatilag nincs göndörödési hajlama. • ' Az 5. ábra vázlatosan olyan egyirányú Z-sodratú, gyakorlatilag nem göndörödő, keményített anyagot szemléltet, melynek például 50%-kal több 10 láncfonalai van, mint ll.vetülékfonala, mint pl. a 60X40-es': yászoniköteses mintában, és amelynél a vetülékfonalak nagyobb vastagsága és (nem ábrázolt "sp^ratfoka ele- ~ gendő arra, hogy a kisebb váslkgságü és viszonylag lazább sodratú láncfonalak hüvelyenkenti nagyobb számának göndörítő hatását kiegyenlítse. Világos, hogy itt a* vetülékfonalaknak úgy vastagsága, mint sodrata meg van növelve avégett, hogy az , anyag-göndörödést a minimumra csökkentsük, de a találmány alkal-. mázasánál kitűnik, hogy az ilyen, a nem göndörödő anyag előállítására szükséges változtatások a külső és kezelhetőség szempontjából
