140929. lajstromszámú szabadalom • Ellentétes irányokban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

2 146929. ' tekintélyes gyártási költségekkel, minthogy többvetélős váltó szövőszékeket igényel. Mindazonáltal mindezek a módszerek a' feladat megoldására alkalmatlanoknak bizonyultak, kivéve egyet, mely nagyon költséges, sőt költségessége csaknem kizárja alkalmazását (lásd a Schönholzer-féle szabadalom 3. ábráiát), minthogy különleges felszerelés és külön műveletek alkalmazását teszi szükségessé. Az anyag-göndörödés különösen keményített anyagokkal kapcsolatban régóta fennálló problémájának megoldására tett számos, egymással ellentétes javaslat, mely javaslatok közül számosan ellentétes sodratirányú, összetevő fonalak haszánlaávtal járnak, bizonyítják, hogy nem ismerték fel a fonalsodirat jelentőségét az anyaggöndörödés jelentősége szempontjából és teljesen elmulasztották értékelni egyéb tényezők jelenlétét és jelentőségét is, melyek az alább ismertetendő módon ugyancsak befolyásolják az anyag göndörödését. A jelen találmány olyan új anyagokat szolgáltat, melyeknél a nem kívánatos göndörödést megszüntettük (illetőleg azt tetszésszerinti kívánt fokra korlátoztuk vagy csökkentettük) és az ilyen, áruk előállítására alkalmaas eljárást is nyújt, különleges felszerelés használata és az előállítási költség lényeges növelése nélkül. A találmány általános célja olyan akár kesgeny, akár széles textiláruk létrehozása, melyek gyakorlatilag nem mutatnak göndörödésre való * hajlamot. Különleges célja, hogy olyan új jellegzetességű terméket szolgáltasson, mely lényegében, illetőleg kifogásolhatóan nem göndörödik, ha azt ömlesztéses (oldószeres) vagy más keményítő műveletnek vetjük alá. További közelebbi célja nem göndörödő, keményített anyagok és ezek előállítására alkalmas eljárás létrehozása. • A jelen találmány csak igen tekintélyes tanulmányozás és kísérleti vizsgálat után jött létre, melyek során a fenti célok megvalósításával kapcsolatban több, meglepő és előre nem látható felfedezést tettünk, az anyag-göndörödést befolyásoló tényezőkre vonatkozólag, nevezetesen azt a felfedezést, hogy az összetevő fonalak finomsági száma az anyag-göndörödésben* szerepet játszó legfontosabb, de csupán egyik tényező, továbbá, hogy a fonál sodratának mértéke és az anyag hosszegységére a lánc- és vetülékirányokba eső fonalak száma — a lánc- és vetüléksűrűség — fontos hatásúak, ahogy az az alantiakból kitűnik. Alapvetően megállapítást nyert, hogy a láncfonalak és vetülékfonalak csoportjai között mélyenfekvő kapcsolat és kölcsönhatás áll fenn és egy adott láncfonal ájtal kifejtett anyag-göndörítő 4

vagy csavaró hatást kiegyenlítheti vagy hatástalanná teheti egy azonos finomsági számú' és azonos sodratú (hüvelyenként azonos sodratszámú és azonos sodratirányú) vetülékfonal göndörítő hatása, továbbá az is kitűnt, hogy egy fonálcsoport (láncfonal- vagy vetülékfonálcsoport) göndörítő hatása semlegesíthető, a fonalaknak egy másik csoportjával, mely mindkét sodratirányú fonalakat tartalmaz, annak ellenére, hogy ez az utóbbi csoport az első csoporttól a fonal finomsági számában, sodrattényezőjében, valamint az anyag hosszegységére eső fonalak számában különbözik, mimellett ez a különbség e tényezők egyikében vagy többjében jelentkezhet. E felismeréseknek gyakorlatilag göndörödésre nem hajlamos anyagok elállítása céljából való, találmány szerinti alkalmazását az alantiakban részletesen ismertetjük. A műszaki tudományt fejlesztő fenti új félismerések mellett a keményített anyagok göndö• rödésének végbemenésére vonatkozílag egyéb felfedezéseket is tettünk, melyek hasonlóképen meglepők. Az anyag-göndörödés valóságos mechanizmusa végbemenésére vonatkozó elméleteinket számos kísérleti darab vizsgálata és metszete megerősítette, melyek azt mutatják, hogy a nem keményített, lágy anyagok esetében, melyek göndörödésre hajlamosak, ezt bizonyos domináló összetevő fonalak kisodródása okozza. Bizonyos keményített anyagok vizsgálata viszont arra a paradox megállapításra vezetett, hogy az ilyen anyagokban a göndörödést ä domináló összetevő fonalaik sodratának növekedése (vagyis azok szorosabbra sodródása) okozza, mimellett ezek a fonalak tiszta, göndörödő hatást okoznak, habár a fonalak azonos csoportja ellentétes sodtratú, keményített fonalakat tartalmaz. Így például, ha egy kb. 30X30 cm-es, négyzetes kereskedelmi vékony puplin („broadcloth") darabot sík felületre fektetünk, megfigyeltük, hogy az akként göndörödött, hogy átlósan szemközt fekvő sarkai közül kettő a sik felületről valamelyest felemelkedett, míg a másik két átlósan szembenfekvő sarok lefelé törekedett hajolni. A göndörödlést itt bizonyos összetevő fonalak kisodródása okozta. Ezzel szemben, miután az említett anyagdarabot keményítős szokásos keményítő-kezelésnek vetettük alá, és azt újból az asztalra fektettük, azt figyeltük meg, hogy azok az átlósan szemközt fekvő sarkok, melyek előbb felfelé igyekeztek göndörödni, most erősen az ellentétes irányban, vagyis lefelé akartak göndörödni és azok a sarkok, melyek előzően lefelé göndiörödtek, most erősen felfelé göndörödtek. Ezt az okozta, hogy az összetevő fonalak e kményítő kezelés következtében feszesebbre igyekeztek sodródni. A göndörödés irányának a keményítés utáni ilyen megfordulása eddig nem volt ismeretes jelenség és nem vették azt figyelembe. Ha ezeket a felfedezéseket a fonál előállításánál és a fonalkiválasztásnál a kötésminta megállapításánál, valamint a textiláruk szövésénél megfelelően alkalmazzuk, nagyszámú olyan új terméket állíthatunk elő, melyeknek legalább is egyik fonalrendszere ellentétes sodratú fonalakból áll és amelyekre még keményített állapotban is a göndörödés gyakorlati hiánya, illetőleg olyan göndörödés jellemző, mely bármilyen kívánt csekély fokra beállítható. Ezenfelül a kívánt fonalak és az ilyen anyagok szabványos textilgyári felszereléssel és a költségeknek az egyébként hasonló, ugyanolyan súlyú, közönséges textiláruk költségei fölé való számottevő emelése nélkül állíthatók elő.