140929. lajstromszámú szabadalom • Ellentétes irányokban sodrott fonalakból álló göndörödésmentes textilszövedék és eljárás annak előállítására

Í40m. 3 A rajzokon az 1. és 2. ábrák textilanyagokat nagy mérték­ben nagyított léptékben mutató távlati képek, melyek a göndörödés végbemenését szemlélte­tik, ahol is az 1. ábrán keményítetlen anyag lát­ható, melyen a láncfonalak és a vetülékfonalak ellentétes sodratirányúak, míg a 2. ábrári olyan keményített anyag látható, melynek láncát vál­takozva jobbsodratú (Z) és balsodratú (S) fona­lak, vetülékeit pedig azonos sodratirányú fona­lak alkotják, a . 2a. ábra az 1. és.2. ábra szerinti anyagokból készült kis négyzet teljesen akadályozatlan jel­legzetes göndörödését mutató távlati kép, a 3. ábra a találmány szerinti nem göndörödő anyag egy célszerű típusát nagy mértékben na­gyítva szemléltető távlati kép, míg a 4, ábra a találmány szerinti anyag egy má­sik, célszerű típusának vázlatos, nagyított felül­nézete. A rajzókra és különösen az 1. és 2. ábrákra utalva az ezeken az ábrákon a szaggatott vo­nallal jelzett vízszintes síkfelületeken nyugvó, különböző anyagok két darabja látható. Az 1. ábra egy szokásos nem keményített anyagot szemléltet, melynek 2 láncfonalai és 3 vetülék­fonalai ellentétes sodratúak, nevezetesen a 2 láncfonalak S-sodratúak, míg a 3 vetülékfonalak Z-sodratúak. Az 1. ábrán a 2 láncfonalak kisod­ródni törekszenek (ahogy ezt a nyilak jelzik) és ennek megfelelően felemelni az anyagnak alsó és átlósan szemközt fekvő felső sarkát a hordozó felületről (ahogy ez az ábrám látható), míg a másik két. átlósan szemközt fekvő sarok az ellentétes, vagyis lefelé irányuló irányban igyekszik hajolni, és a 3 vetülékfonalak az el­lentétes (a nyilakkal jelzett) irányban igyekez­nek kicsavarodni, és ugyancsak emelik az em­lített sarkokat, úgyhogy a fonalak két csoport­jának göndörödési hajlamai egymást növelik és támogatják az alsó és felső sarkok felemelésé­ben és a másik két sarok lefelé hajlításában. Ha az 1. ábra szerinti anyag keményített volna, az átlósan szemközt fekvő bal- és jobboldali sar­kok erősen felfelé köndörödnének, míg a másik sarkok lefelé. A 2. ábra egyirányú sodratú keményített anyagot szemléltet, melynek váltakozva elren­dezett jobbsodratú (Z) és balsodratú (S), fona­lakból álló 4S, illetőleg 4Z láncfonalai és egy­irányú (S) sodratú 5 vetülékfonalai vannak, mely utóbbiaknak finomsági száma ugyanaz, mint a 4 láncfonalaiknak, és amely anyagban mindkét rendszer fonalai (a nyilakkal jelzett módon) szorosabbra törekszenek csavarodni, így tehát a 4 láncfonalak minden egyes párjá­nak törekvései egymást kiegyenlítik és az 5 ve­tülékfonalak ama törekvése, hogy felemeljék az alsó és átlósan szemközt fekvő felső sarkokat a hordozó felületről tökéletesen ellenállás nél­kül érvényesül. Avégett, hogy a göndörödés végbemenését jobban bemutassuk, a 2. ábra az anyagdarabot sokkal inkább laposban mutatja, mint amilyen az az erősen göndörödött helyzet, melyet az rendesen felvenne, ahogy azt az eredményvonalak jelzik. A 2a. ábra az 1. és 2. ábrák bármelyike sze­rinti anyagra jellemző göndörödést szemléltet, 'mely fellép, ha az ilyen anyag egy darabja tel­jesen akadálytalanul göndörödik és bemutatja, hogy az ilyen anvag miként igyekszik tekercset alkotni, ha a göndörödés folytatódik. Az előző magyarázattal összhangban a textilanyag gön­dörédése tehát a két fonalrendszer együttes, eredő göndörítő hatásának következménye. A3, ábra a találmány szerinti nem göndö­rödő, keményített anyagot szemléltet vízszintes, sík felületű alapon, melynek ellentétes sodratú 6Z és 6S láncfonalai vannak, mimellett az ábrá­zolt módon öt 6Z fonalra esik egy 6S fonal. Ezek a láncfonalak nagyobb vastagságúak, mint az egyirányú Z-sodratú 7 vetülékfonalak, mimellet az utóbbiakkal hosszegységre eső vé­geik száma egyenlő és olyan (nem ábrázolt) sodratfokuk van, melynél, minthogy a fonalak mindkét rendszere szorosabbra igyekszik csa­varodni, a 6 láncfonalaknak az a fennmaradó törekvése, hogy az alsó és felső sarkokat fel­emeljék, kiegyenlítődik a 7 vetülékfonalrendszer hatása folytán, úgyhogy valamennyi sarok la­posan fekszik és az anyag nem göndörödik. A 4. ábra vázlatosan olyan keményített anya­got mutat, melynél az ellentétes sodratú 8Z és 8S láncfonalak száma kétszer akkora, viszont vastagságuk és (nem ábrázolt) sodratfokuk ugyanakkora, mint az egyirányú Z-sodratú 9 vetülékfonalaké, mimellett a láncfonalak rend­szerének anyag-göndörítő törekvését a vetülék­kel azonos irányú sodratú feleslegének hatását kiegyenlíti az ellentétes sodratirányú láncfona­lak azonos száma, úgyhogy göndörödésre gya­korlatilag nem hajlamos anyag jön létre. Csaknem valamennyi szövött textilanyagnak ugyanannyi vagy több láncfonala van, mint ve­tülékfonala, úgyhogy a végek száma szem­pontjából a találmány legtöbb (de nem vala­mennyi) jellegzetes alkalmazása, a négyzetes szövőt anyagok, melyeknél egy-egy hüvelykre ugyanannyi láncfonalvég esik, mint vetülékfo­nalvég és az olyan anyagok közé esik,.melyek­hél a hüvelykenként! láncfonalvégszámnak a vetülékfonalvégek számához való viszonya kettő az egyhez vagy ennél nagyobb, bár a találmány olyan anyagokra te alkalmazható, melyeknél a hüvelykenkénti vetülékfonalvég­szám túlhaladja a láncfonalvégek számát. Ha­sonlóképen a modern fonó és szövő felszerelé­sen való gazdaságos és gyakorlati gyártás oká­ból eddig csaknem valamennyi anyagban, külö­nösen az ipari anyagokban, vastagabb láncfo­nalak vannak, mint vetülékfonalak. Ugyanezen okokból a láncsodrat csaknem kivétel nélkül nagyobb, mint a vetüléksodrat, úgyhogy az iparban a „láncsodrat" egyértelmű a nagy sod­ratszámmal, míg a „vetüléksodrat" egyértelmű az alacsony sodratszámmal. A találmány előbb említett alapelvei alapot szolgáltattak egy matematikai egyenlet leveze­téséhez, mely a gyakorlatban általános vezér­vonalat szolgáltai a találmánynak nem göndö­rödő anyagok tényleges gyártásához való ered-

Next

/
Thumbnails
Contents