140857. lajstromszámú szabadalom • Tartályos íróeszköz

2 140857. ződése a felületi feszültség függvénye. Mindenféle olajos tintánál, mely golyós íróeszközökben való használatra alkalmas, a felületi feszültség lényegében szintén független a viszkozitástól. A viszkozitás nem függ össze a kapillaritással, de egyik szerepe az, hogy késlelteti e meniszkusz feltörését. Ez könnyen érthető meg äz alábbiakból. Ha egyik végén zárt és elég kis belső átmérőjű csövet, melyből a folyadék, a cső megfordításakor, a nehézségi erő hatására nem szalad ki, alacsony viszkozitású folyadékkal töltünk meg és akkora lökésnek tesszük ki, hogy a meniszkuszt felszakítja (mennél nagyobb a belső átmérő, annál könynyebben szakad fel a meniszkusz), a folyadék kifolyik a csőből. Más részről, ha a csövet nagy viszkozitású folyadékkal töltjük meg és ugyanazon lökésnek vetjük alá, akkor a viszkozitás késlelteti a meniszkusz feltörését oly hosszú ideig, hogy a folyadék nem folyhat ki a csőből. Megálllapítottuk, hogy ha a cső átmérője 2.4 mm-nél kisebb, a kapilláris erők a csőben oly nagyok, hogy tekintet nélkül a viszkozitásra, a meniszkusz nem törik fel könnyen és a tinta nem folyik ki a csőből akkora lökések hatására, melyeknek a cső, normális használat közben, ki van téve. Ezek az elgondolások egyaránt érvényesek azokra az esetekre is, amikor a cső alkotja a tartályt és a golyós végű toll tápcsatornáját, amely esetben a cső egyik végét a tokjában tartott golyó lényegében elzárja. Mégis kívánatos, hogy a viszkozitás elegendő nagy legyen ahhoz, hogy megakadályozza a meniszkusz feltörését, amikor a toll rendkívüli ütésnek van kitéve. De még 2.4 mmnél és ez alatt is a viszkozitásnak más tekintetben van bizonyos fontossága, mert arra szolgál, hogy annak a vékony, tintahártyának a felületi feszültség hatására végbemenő felszakadását meggátolja vagy késleltesse, melyet a golyó a közte és tokja között tovavisz és melynek szükségszerűen fenn kell maradnia a golyó kiálló felületén, hogy az folytonos nyomot létesítsen. Ha a tinta viszkozitása túl kicsiny, akkor a hártya saját felületi feszültségének hatására felszakad és szabálytalan írónyom keletkezik. A gyakorlatban azt találtuk, hogy a tintát úgy kell megválasztani, hogy normális használat, valamint a tollnak zsebben hordása közben, vagy fiókban, vagy az íróasztalon fekve, tekintettel a figyelembejövő hőmérsékletre, a viszkozitás ne szálljon le 15 poise alá. Ha az íróeszköz használata közben a golyót, alkalmas írófelülettel, pl. papiroslappal való érintkezése közben, az írófelület fölött elmozgatjuk, akkor a golyó forog. A golyónak fel nem tárt felülete állandóan érintkezik a tintaér egyik végével és mivel a golyó forog, hozzátapadó vékony tintahártyát szállít a résen át. Az íróeszköznek ily módon való használatánál a tintaér lassan elhasználódik és a tintaérnek a golyótól távolabb eső végére ható légköri nyo-más az eret a golyó felé hajtja és a réstől az említett végig terjedő érnek folytonosságát fenntartja. Az íróeszköz tartásától függően, a légköri nyomást esetleg a nehézségi erő is támogatja. Ilyfajta íróeszközben a tinta látszólagos viszkozitását a golyó forgásánál a résben fellépő nyírófeszültségek csökkenthetik. Ekkor a golyó forgásával szembeni súrlódási ellenállása csökken és a vékony tintahártya könnyebben vonul át a résen. A tinta oly természetű, hogy mind a golyóhoz, mind az említett felülethez tapad, mimellett a felülethez tapadása erősebb a golyóhoz tapadásnál; ennek következtében a golyónak írófelület fölötti elmozgásánáí igen vékony tintahártya rakódik le az említett felületre, ami feleslegessé teszi az írás leitatását. A golyó és tokja golyós csapágynak tekinthető, mimellett a tinta olajos oldószere a golyó kenőszere. A találmány egyik kiviteli módjánál a cső. az ennek egyik végén ágyazott forgatható golyóval együtt, a töltőtollaknál használatos tokokhoz hasonló módon, a tokba eltávolíthatóan van beszerelve. A találmány említett és egyéb ismérvei a csatolt igénypontokban vannak kifejtve és a csatolt rajzokban feltüntetett példák kapcsán, az alábbi leírásban részletesen vannak ismertetve. Az 1. ábra a találmány szerinti íróeszköz egyik kiviteli alakjának hosszmetszete. A 2. ábra a hüvelynek, a golyónak és fészkének nagyobb léptékű hosszmetszete. A 3. ábra a golyófészek felülnézete. A 4. ábra a fészek kialakításához alkalmas; verőszerszám oldalnézete. Az 5. ábra a golyó nézete és fészkének függélyes metszete, rákarimázás előtt. A 6. ábra a golyót és fészkét rákarimázás után szemlélteti. A 7a, 7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, és 7h ábrák a csotartály előállításának különböző fázisait szemléltetik. A 8a, 8b, 8c, 8d és 8e ábrák a csőtartály előállításának egyik, a 9a, 9b, 9c ábrák második, a 10a, 10b, 10c, lOd, lOe ábrák harmadik változatának különböző fázisait szemléltetik. Ali. ábra a golyófészek változatának hosszmetszete. A 12. ábra a 11. ábra szerinti A nyíl iránya felőli felülnézet, a golyó behelyezése előtt. -A 13. ábra a golyófészek egy másik kiviteli alakjának függélyes metszete. A 14. ábra a 13. ábra szerinti golyófészeknek az A nyíl iránya felőli felülnézete, a golyó behelyezése előtt. A 15. ábra a golyófészek harmadik változatának hosszmetszete. A 16. ábra a 15. ábra szerinti A nyíl iránya felőli felülnézet, a golyó behelyezése előtt. A 17. ábra a golyófészek negyedik változatának hosszmetszete. A 18. ábra a 17. ábra szerinti A nyíl iránya felőli felülnézet, a golyó behelyezése előtt. A 19. ábra a golyófészek ötödik változatának hosszmetszete. A 20. ábra a 19. ábra szerinti A nyíl felőli felülnézet, a golyó behelyezése előtt. A 21. ábra a golyófészek hatodik változatának hosszmetszete.