140810. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyamú hőgázmotor

140810 3 térre ugyanis második hűtő és második hideg tér következhetik, úgyhogy a hideg térben öszszesűrített gáz a sűrítéssel előidézett hőt ismét leadhatja a második hűtőben, mielőtt tovább komprimáljuk. Ezzel támogatjuk az izotermikus kompressziót. A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példái kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti hőgázmótor egy részének hosszmetszete. A 2. ábra keresztmetszet e motor meleg terén át. •''''... A 3. ábrán a találmány szerinti hőgázmótor további foganatosítása látható. Az 1. ábrán feltüntetett hőgázmótor olyan OTínkahengerből áll, amely egyebek között a —10— meleg teret és a két —11— és —12— részből álló hideg teret tartalmazza. A hideg tér —12— része a —13— munkadugattyú hengerköpenye. Az ábrázolt helyzetben a —16— kiszorító teljesen benyomult a —10— meleg térbe, úgyhogy ebből csak a káros tér marad szabadon, azaz a —16— kiszorító feje és a hengerfej közötti szükséges, csekély tér, valamint a —19— hevítőbe vezető csatornák. A —10— meleg teret körülveszi a —19— hevítő, amely elosztja a—10— meleg térből jövő gázáramot. Ez a hevítő kb. száz, tengelyirányú, a 2. ábrán keresztmetszetben látható bordát tartalmaz. Nagyobb motoroknál e bordák száma pl. 250-re emelkedhetik. Önként értetődik, hogy a gázáram elosztását sáámos más módon is elérhetjük. Így pl. elképzelhető, hogy' a hevítőbe a gáz áramlására keresztben peckek vannak beszerelve akként, hogy az átmenő gázáram érintkezésbe jön számos pecekkel, amelyek a hevítő, illetve hűtő külső falával egy egészet alkotnak, vagy legalább is ezzel jó hővezető érintkezésben állnak. A peckeknek egymáshoz képest eltolt elrendezésével a különböző rétegekben elérhetjük, hogy a gázáram mindenkor újból szétoszlik. Hasontó eredményt érhetünk el peckekkel a hevítőfalon. Az ábrázolt bordák között szűk csatornák vannak, amelyeken át a hevítendő gáz áramlik. Ezek a bordák a hevítő falával együtt egy egészként vannak öntve, vagy mindenesetre jó hővezető módon összekötve a hevítővél, amely közvetlenül határos a —14— hevítőcsatornával, melyen át a szükséges hőt a hevítőbe kívülről vezetjük be. Mint már említettük, a hevítendő gáz a bordák közötti csatornákat járja át, úgyhogy a gáz .legalább" két olyan felülettel érintkezik, amelyek hőt adnak át* a gáznak és ezt a hőt kívülről kapják, nevezetesen a —14— csatornából. A bordák belső kerületébe illő —22— fémpersely megakadályozza a —10— meleg tér és —19— hevítő közötti közvetlen összekötést, úgyhogy a —16— kiszorító által kiszorított gáz arra kényszerül, hogy a gyűrűalakú —23— csatornán át áramolják a hevítőbe és ezt csak a szemközti végen, a —20— regenerátor után, hagyhatja el ismét. A hevített, expandáló gáz ebben a —-20— regenerátorban leadja hőjének egy részét, majd a —21— hűtőbe jut. Ez a —21— hűtő akárcsak a —19— hevítő, tengelyirányban haladó bordákat tartalmaz, amelyek között szűk csatornák vannak. A gáz a hűtőn való átáramlás közben tehát itt is legalább két olyan! felülettel érintkezik, amelyek a gáz hőjét átveszik és a hűtő falán át a —15— hűtőköpenybe vezetik. Ez a —15— hűtőköpeny ezenfelül még a hideg tér ama —12— részén át terjeszkedik, amelyben a dugattyú mozog, úgyhogy a —13— dugattyú csúszófelületeit mindenkor hűvösen tartjuk. E dugattyú kenése és dugattyúrugókkal való gáztömítő elzárása ezen az alacsony hőmérsékleten nem okoz különös nehézségeket. A —21— hűtő szintén a bordák belső kerüle.tébe hengeresen illő —22— persely zárja el a —11— hideg tértől úgyhogy a —20— regenerátorból jövő gázáramnak az egész hűtőt kell átjárnia, hogy ezután a gyűrűalakú —24— csatornán át eljuthasson a —13— munkadugattyú feletti —11— és —12— hideg terekbe. Az említett —22— persely tehát mind a meleg térben szemközt van a hevítővél, mind a —20—< regenerátorral, a hűtővel és a hideg térrel is szemközt van. A perselynek az a része, mely a meleg térben van, tehát magasabb hőmérsékletű, mint a hideg térben levő része. A persely falán át tehát a meleg térből a hideg térbe állandó, meleg áram fog folyni, ami a körfolyam számára veszteséget jelent. Hogy ezt a veszteséget lehetőleg csökkentsük, a persely falát igen vékonyra vesszük és ezenfelül olyan anyagból állítjuk elő, amely a meleg térben uralkodó magas hőmérsékleten az alakját megtartja és rossz hővezetőképességű. E célra pl. kobaltot és nikkelt tartalmazó vasötvözet Lön tekintetbe. A —16— kiszorító ugyancsak részben a meleg térben és részben a hideg térben van úgy, hogy erre ugyanaz érvényes, amit a —22— persely tekintetében megjegyeztünk. A motornak a meleg térben uralkodó üzemi hőmérsékletén gyakorlatilag lehetetlen lenne, hogy a —16— kiszorítót a —22—- perselyben vezessük. A —16— kiszorító külső átmérője ezért annyival kisebb a —22— persely belső átmérőjénél, hogy ezek az alkatrészek egymással üzem közben nem érintkeznek. E célból elég, ha az átmérők különbsége kisebb gépeknél 0,2 "mm, nagyobb gépeknél pedig 2 mm-ig terjed. A —16— kiszorító vezetőszerveinek a motor más részeiben kell lenniök, még pedig előnyösen a hideg térben, úgyhogy a kenés nem okoz nehézségeket. Az ábrázolt foganatosítás esetében a —25— kiszorítót a —13— dugattyú vezeti. A motor működése közben a dugattyú és a kiszorító a forgattyú mozgása következtében a motorhoz képest periodikusan lide-oda mozognak és mivel a dugattyú' és a kiszorító forgatytyúi egymással 50—90°-os szöget zárnak be, a dugattyú és a kiszorító egymáshoz képest is mozognak. Az ábrázolt helyzetben a —16— kiszorító éppen a bemenőlökete végére ért, azaz a kiszorító a meleg térbe a legmélyebben nyomult be; az ábrázolt helyzetet megelőző mozgás követ-