140810. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyamú hőgázmotor

4 140810 keztében a gáz tehát kiszorult a meleg térből. Mivel a —16 kiszorító és a! —22— persely kö­zötti játék, mint már említettük, szerkezeti okokból határozott, szükséges értékre szorítko­zik, a gáz gyakorlatilag arra kényszerül, hogy az ábrázolt nyilak irányában a gyűrűalakú —23— csatornán át a —19— hevítőbe áramol­jon. A gáz innen, ugyancsak az ábrázolt nyilak irányában, a —20— regenerátoron és a —21— hűtőn át a —11, 12— hideg térbe expandál. Eb­ben a térben a gáznyomás növekedik és a —13— dugattyú a kimenőlöketét végzi. Annál a mozgásnál, amely az 1. ábrán feltün­tetett helyzetre következik, a —16—• kiszorító ismét kimenő irányban mozog. A kimenőlöket végére érkezve, a —13— munkadugattyú a be­menőlaketet végzi és így a —16— kiszorítóhoz közeledik. A —11— hideg tér kisebbé válik, a —10— meleg tér ellenben nagyobbá, úgyhogy a gáz ekkor az ábrázolt nyilakkal ellentétes irányban a —21— hűtőn, a —20— regeneráto­ron és a —19— hevítőn át ismét a —10— me­leg térbe nyomul. Ha a —16— kiszorító és a —13— dugattyú gyakorlatilag egymással szem­ben állnak, azaz, amikor az egymástól való tá­volságuk pl. 0,1 mm, a hideg tér nullára csök­kent. A megmaradó tér, amelyet a dkigattyú és a kiszorító közötti, szükséges köz, valamint a dugattyú és kiszorító által be nem járt tér, pl. a gyűrűalakú 24 csatorna, alkot, a káros teret képviseli. A 3. ábrán a találmány szerinti hőgázmótor további foganatosítási alakja látható. Ennek ré­szei, mint a meleg tér, a hevítő, a regenerátor, a hűtő és a hideg tér lényegileg ugyanazok, mint az 1. és 2. ábra szerinti foganatosításoknál. A megfelelő részek egyező hvatkozási számok­kal vannak ellátva. Az ábrázolt foganatosítás esetében a meleg tér elé további —28— hevítő és további —26— meleg tér van kapcsolva, A —11— hideg teret ugyancsak további —29— hűtő és t ovábbi —27— hideg tér követi. A —28— hevítő a henger fejében van elhe­lyezve több, a henger tengelyirányában haladó borda és ezek között levő, szűk csatornák alak­jában. Néhány —30—- persely következtében, amelyek a bordák szélén vannak átcsúsztatva, a gázáram arra kényszerül, hogy ezeket a csator­nákat elejüktől végükig az ábrán megadott nyíl­irányban átjárja. A —26— második meleg tér a henger feje és a —16— kiszorítón alkalmazott, hengeralakú —17— hosszabbítás között van. A kiszorító mozgásai következtében a hengeralakú —17— hosszabbítás a járulékos —28— hevítőbe nyomul, úgyhogy a —26— tér periodikusan na­gyobbodik és" kisebbedik és Ilyenképen meigfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a me­leg térnek kell teljesítenie. A második hűtő a —13— dugattyúban van, amelyet e célból ismert módon mesterségesen hűtünk levegővel vagy vízzel, melyet a dugaty­tyúrúdon vezetünk be és ki. Ez a hűtő szintén a henger tengelyirányában haladó bordákból és közöttük levő, szűk csatornákból áll. A —31— persely jelenléte! megakadályozza a hideg térrel való közvetlen összekötést, úgyhogy a gázok­nak a nyíllal megadott utat kell követniök. A második —27— hideg teret a —16— hen­'"ger hengeralakú —27— hosszabbítása alkotja, amely a —16— kiszorító és a —13— dugattyú periodikus mozgása következtében a —29— hű­tőbe nyomul, illetve ebből kimozdul. Az említett második hevítőnek a két meleg tér közötti alkalmazása következtében elérjük, hogy a hengerben végigmenő expanzió megközelíti a hőgázmótorok számára önmagában véve ked­vező izotermikus expanziót. Azt a lehűlést, amelynek a közeg a végigmenő expanzió követ­keztében van alávetve, kiegyenlíti az a járulékos hő, amelyet a gázba a —20!— hevítőben veze­tünk. Hasonló módon javítja a második —29— hűtő az izotermikus kompressziót. Szabadalmi igénypontok: 1. Zárt körfolyamú hőgázmótor, .melyben a közeg számára rendelt teret meleg tér, hevítő, regenerátor, hűtő és hidteig tér alkotja és mely­nél a közeg a meleg térből a hideg térbe, illetve a hideg térből a meleg térbe való útján átjárja a hevítőt, a regenerátort és a hűtőt, illetve a hűtőt, a regenerátort és a hevítőt, azzal jelle­mezve, hogy a közeg hevítése kizárólag a heví­tőben történik, 2. Az 1. igénypont szerinti hőgázmótor foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a he­vítő, a regenerátor és a hűtő a dugattyú és a ki­szorító mozgásirányában egymás mögött a ki­szorító és a dugattyú körül fekszenek. 3. Az 1. igénypont szerinti hőgázmótor to­vábbi foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a meleg térből a hideg térbe haladó irány­ban a meleg tér elé tovább^ meleg tér és további hevítő van kapcsolva. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti hőgázmó­tor foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a meleg térből a hideg térbe haladó irányban a hideg térre további hűtő és további hideg tér következik. 5. A 2. igénypont szerinti hőgázmótor fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hevítő­nek és a meleg térnek, valamint a hűtőnek és a hideg temek közös faluk van. 2 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 4516. — Fv.: Dr. Somlai J.

Next

/
Thumbnails
Contents