140794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének krakkolására

140794 beíecskendezőcső közötti hősugárzás csökkentése» Ezt a befecskendezőcső körüli köpennyel lehet elérni, níimellett a másodlagos vizgőz egészen vagy részben az elsődleges vizgőz-szénhidrogénkeverék áramával ellenáramlásban a köpenyen Vb elül halad és ezután jut a másodlagos vizgőz tulajdonképpeni áramlási útjába» Más esetekben kívánatos lehet ugy köpeny,* mint töltőanyag használata, amint az a 2, ábrán látható, A másodlagos vízgőzt a reakciócsőbe akár az 1„ akár a 2. ábrán látható módon táplálhatjuk be, a-cél az lévén, hogy'olyan másodlagos vizgőzáramot készítsünk elő, amelynek, hőfoka azon a ponton, ahol a be» íecskendezőcsőből kilépő elsődleges vizgőzszénhidrogőn-keverékkel keveredik, előnyösen a kb„ 500-900, célszerüen'öSO-STO C° közötti hőfok-tartományba essék. Az egyes esetekben elérendő hőfok a másodlagos vizgőz és az olaj-elsődlegeS-VÍÍ:gőz-keverék mennyisőgarányától, az olaj-elsődleges-vizgőzkeveréknek közvetlenül a másodlagos vízgőzzel való keverése előtti hőfokától, a szénhidrogének hőállóságától és hasonló tényezőktől függ, A fenti célt túlhevített vizgőz alkalmazásával és a vízgőznek a reakció csövön való áthaladása alatt történő további fűtésével érhetjük eh A reakció-, ill krakkolócsőtől való hőátadás elősegítése és vagy meggyorsítása végett, ha kívánatos, különböző módszereket alkalmazhatunk» Egy ilyen módszer a krakkolőcsőben a sugárzó hőnek kitett felületeket hasznai Egy másik módszer a beíecskendezőcsöhöz erősített áttört lemezen nyugvó hőálló fémes töltet alkalmazásában áll, amint az a 2, ábrán látható. Ha. k> vánatgs, a töltetet a krakkolócsővel koncentrikus csőalakú fémtartányba zárhatjuk, melyet a krakkolócső egy zárőlemezére függeszthetünk fel vágy másként szerelhetünk a befecskendezőcsőre és vagy az áttört lemezre, hogy eltávolítható töUetegységA alkosson» Az, olaj-elsődleges-vizgöz-keveréknek a má~ sv-idlagos vízgőzzel való keverése alkalmából a szénhidrogén parciális nyomásának hirte-Í*M..'.'-csökkenése lép fel hirtelen lobbanássze-rü íelhevitéssel és a kra;;k:olőcső belső faláról, majd rövidesen ezután a belső tércsökkentő cső faláról kapott további hevítéssel egyidejűleg. Az alacsony parciális nyomás és a magasabb hőfok kombinációja azonnal vagy hamarosan azután olyan állapotot teremt, mely mellett valamennyi szénhidrogénnek, a magas forrpontúak rendkivtl! kis mennyiségének kivételével, gőzállapotba kell kerülnie és a reakcióban részt kell vennie. Minél magasabb a hőmérséklet az olaj-elsődleges vizgőz-keverek és a másodlagos vizgőz keveréséhek pillanatában, annál tökéletesebb a szénhidrogén elgőzölögtetése a hirtelen keveréskor. A hőmérséklet, az elsődleges vízgőz ős olaj mennyiségáránya, a másodlagos és et sődleges vizgőz mennyiségaránya stb, tekintetében a legkedvezőbb körülményeket minden egyes fajta olajhoz, valamint az egyéb körülmények, mint pl, betápiálásl sebesség, az olaj típusa stb» sorozatához kísérletileg állapítjuk rritíg» A fölhasznált összes, elsődlegesként és másodlagosként alkalmazott vizgőz mennyisége különböző megfontolásoktól függ. Mint* hogy a találmány szerinti eljárásban ä vizgőz főként hőtárolóközegként, a szónhidrogének parciális nyomásának csökkentőjeként a széníerakodások ellen védő anyagként szerepel, mennyisége a betáplált olaj mennyiségéliez képest változtatható, az érintkezési (reakció) idő vagy a hőfok változtatása, továbbá a beíecskendezés hőmérsékleti viszonyainak, valamint a reakdőuton, mind tengely- mind pedig oldalirányban, a hőgradiens szabályozása végett» A vizgőz és szénhidrogén mennyiségaránya ugyan tág határok között változtatható, hogy álcár nagy, akár kicsiny értékeket adjon, amint az a többé vagy kevésbbé nehezen kezelhető kiindulási anyag szerint kívánatos, de általában a 0,1 :1 arány és az 5 ; 1 arány közötti tartományba esik» Előnyös a kb» 1:1 és kb. .3:1' között vá4ozó vízgőz-szénhidrogén arányok használata, , Annak pontos megállapítása, hogy a felhasznál összes vizgőz mennyisége miként oszoljék meg az elsődleges és másodlagos vizgőz között, mint. előbb említettük, számos tényezőtől függ. Némely esetben kívánatos lehet a szénhidrogénnek vizgőz helyett más közeg* gel, mint pl», nyomás a lati i hidrogénnel, nitrogénnel, égéstermékekkel stb -vei való eiporlasztása» Ilyen esetben az összes vízgőzt másodlagos vízgőzként vezetjük be» Másrészt az összes vízgőzt az eipbrlasztással is bevezethetjük és a másodlagos gőz helyett hevítésre és higitásra valamely más felhevített gázalakú közeg is használható. Forró égéstermékek, hevített hidrogén vagy nitrogén stb. használhatok pL e célra, A jelen találmány fontos része, amely nagyban hozzásegít a kitűzött célnak, tehát