140794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének krakkolására

140794 a szénhidrogének vizgőz jelenlétében való hatásos krakkolásának eléréséhez, abban áll, hogy a magasabb szénhidrogéneknek vízgőzzel való elporlasztott és vagy elgőzölöghetett keverékét álBiJük elő, az anyagot olyan állapotban tartjuk, hogy a szénhidrogének minimális összeadása lépjen fel és a keveréket hirtelen hevitjük fel a krakkolási hőmérsékletre,'számottevő szénlerakódás nélkül. • Bár a gőz és az elgőzőlögtetett szénhioV rogérek kívánt keverékének a krakkolőcsőben való előállítása, amint azt fentebb ismertettük és szemléltettük, általában előnyös, bizonyos körülmények között mégis esetleg kívánatos és eredményes lehet a keverék elkülönített előállítása és csak azután a reakciócsőbe és azon át való vezetése,, Ezt az előbb már ismertetett elveknek megfelelő különálló keverő és befecskendező szervek létesítésével és ezeknek a reakciócsővel karimás kötés,,cső vagy más alkalmas ÖsszekötőszerV utján való összekapcsolásával érhetjük el A lényeges az, hogy egyrészt vízgőzt, másrészt magasabb ásványolajszénhidrogénekből, különösen a rendesen folyékony ásványi olajokból elgőzőlögtetett szénhidrogéneket tartalmazó olyan gáznemű keveréket- nyerjünk, melyben 0,1-5 sulyrész vízgőz esik az olaj egy-egy sulyrészére, kb„ 500-900, előnyösen 530-870 C hőfokhatá* rok között és amely szabad széntől nagyjában mentes» A vizgőz és az elgőzőlögtetett szénhidrogének gáznemű keverékét, melynek hőfoka legalábbis kb. 370, de célszerűen kb,, 500-900, előnyösen 530^70 C , a krakkolőcső hátralévő szakaszán azonnal átvezetjük. Az eljárás e fázisában a döntő fontosságú tényezők a gáznemű vizgőz-szénhldrogén keverék hőmérséklete, a íémíal hőfoka a hőfokgradienshez viszoiiyitva, végül pedig az érintkezési vagy reakció idő» Ezek a tényezők a krakkóit szénhidrogének jellegzetes tulajdonságaitól, az olaj és a vizgőz és vagy más gáz mennyiségeinek arányától, a kivánt krakkolási százaléktól sfbo-től függnek. Általában kb„ 590-930 C közötti vizgőz*szénlldrogén4iőmérsékleiek adják a legjobb eredményeket és részesitendők előnyben. Ezek a hőmérsékletek azonban nem döntő fontosságúak és kiterjeszthetők az adott esetben feldolgozandó olaj és a kívánt termékek szempontjából legkedvezőbb körülmények biztosítása végett« A fémfal hőmérsékletét a kezeMs egyéb körülményeitől függően tigy szabályozzuk, hogy a reak- ' •SdAvezeíben a kivánt hőfokot és hőfokgra<3énst biztosítsa, A kezelés adott körülményei között a reakció ideje a ví" isztott hőfoktól és a szénhidrogén parciális nyomárától függ, A hőmérséklet emelésével a reakcióidő rövidül és csökkenésével növekszik. Azt találtuk, hogy általában aránylag rövid, kb„ 0,1-5 másodpercig, célszerűen 0,1-1 másodpercig tartó reakcióidők a leghatásosabbak,, A krakkolőcsőből távozó reakciótermékeket, célszerűen folyékony szénhidrogének alkalmazásával, hirtelen lehűtjük és a lehütött gázáramot frakcionáló toronyba vezetjük, rendesen folyékony és rendesen gázalakú termékekre való szétválasztása végett. A találmány szerinti eljárás hajlékonysága részben annak következménye, hogy a krakkolóCsőben a hőíokgradiensek és maga a hőfok mind tengelyirányban, mind pedig sugárirányban szabályozhatók, / Sugárirányban ezt a szabályozást -a csőfal valamely övezetében vagy pontjában a kemencének egy bizonyos falhőmérsékletet biztosító tüzelésével és a gázáramra való hőátadás szabályozásával, igy pL a gázáram sebességének változtatásával, a gázátáramlás keresztmetszetének változtatásával, az átvezetett gáz mennyiségének növelésével, a külső és belső csőfal felületei arányának változtatásával, az örvénylés növe-^ lése végett bordák, szárnyak, terelők stb. alkalmazásával, a vizgőz-olaj mennyiségarány vagy általában a higitőközeg-olaj menynyiségaráríy változtatásával és töltőanyag alkalmazásával érhetjük el. Tengelyirányban a szabályozást számos módon érhetjük el, Egyik eljárásnál olyan kemencét használunk, melynél a meleget a reakciócső felületén egymástól tőrbeüleg elkülönített pontokban szelektíven alkalmazzuk, mialatt a forró égési gázok felfelé áramlanak a cső mellett, ellenáramlásban a vizgőz-szénhidrogón keverék azon belül folyó áramlásával és a kemencének ama pont felöli végénél lévő kilépőnyiláson át távoznak, mely pontnál a vizgőz-szénhidrogón keveréket a másodlagos vizgőzbe fecskendezzük. Ennél az eljárásnál a kemence övezeteinek hőfokát tetszés szerint beállíthatjuk, de lefelé nagy gradienst, vagyis a befecskendezési övezetben magas hő-