140745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3, 4-/2'-keto-imidazolido/-2-/ w-oxipentil/-tiofánok előállítására

2 140 aktiv izomerekből d~ és 1-biotinol kekakezlk«,.... A d-biotinolt úgy is megkaphatjuk, h<; először az l^dibeiizíl-biotmban a karboxiicsoportot litiumalumiriiumhidriddel redukáljuk és ezután a kapott nyers dibenzil-biotinolt fokozatosam debenzilezzUk. Ha d-dibenzil-diotinbóí indulunk ki, 1-monobeflzil-bioünolt és 1-biotinóit kaphatunk. A biotinol optikailag aktiv vagy inaktiv formáiban biotinból vagy ennek alkilesztereiböl, pl. metileszteréböl litlumaiuminium: hibrides redukálással közvetlenül is me«; kapható. Ez az eljárás előnyben részesittili-j dő, mert a kitermelés a legnagyobb. Ha ennélfogva d-biotinból vágy d-biotin-metileszterből indulunk ki, a d-bio tinóit kitUnö ter^ni éléssel kaphatjuk, 1. példa 20 térfogatrész tionilkloridot közönséges hőmérsékleten 20 sulyrész d,l-monobenzil-biotimiak 400 térfogatrész száraz benzolban való szuszpenziójához adunk» Az elegyet mindaddig kavarjuk, amig'az egész monobenzil-biotin fel nem oldódik. Ezután az elegyet 20 percen át 35-40 C hőmérsékleten tartjuk. Ezután vákuumban besUritjUk és a kristályos tömeghez petrolétert adunk» A reakció terméke finom tűk alakjában kicsapódik, melyeket leszűrünk. Az anyalugokat szárazra pároljuk, a mar idékokat benzolban feloldjuk és a savkloridot petroléterrel mégegyszer kicsapjuk. Ezt benzol és petroléter" elegyéből átkristályosithatjuk, amikor is 122-123 C olvadáspontú, hosszú tűket kapunk. Az etilesztert 1 sulyrész nyers savkloridnak 10 téríogatrész etilalkohollal 5 per: cen át, visszafolyatás mellett való hevítésével kapjuk meg. Ezután ä reakció eledet vákuumban besUritjUk és a maradékot etilalkoholból átkristályositjuk, amidőn 163-164 C° olvadáspontú tűket kapunk. A d,l-monobenzll»biotin-savkloTid vagy enneK et'Üesztére - miként a 2. példából kitűnik.- d,l-monobenzil-biotinollá redukálható, amely viszont - miként a 3. példa ismerteti - d,l-biottnollá debenzilezhetí, 2. példa A) 2 sulyrész nátriumot néhány perc alatt 1 súly rész d,l-monobenzil-biotin-eti!r ^ "' , észternek 40 térfogatrasz abszolút etilalkoholban való, forrásban lévő oldatához adagoljuk. Az elegyet visszafolyatás níeliet' mindaddig főzzük, amig a nátrium teljesen félnem oldódott. Ezután 40 térfogatrész vizet adunk hozzá, az oldatot besUritjUk és az alkoholt légköri nyomáson végzett deszi tillálással eltávolítjuk. A vis szám áradó, lúgos elegyet 20 órán át +5 C -on tartjuk és a csap tdékot leszűrjük. Tisztítás céljából a reakció terméket metanol és éter vagy metanol és viz' elegyéből átkristályosIt]iik \ termék 162-163 C° olvadáapontú tűket képez. 8) Kb, 0,2 sulyrész litiumalummiumhidridnek 80 térfogatrész éterben való kavart oldatához 5-10 perc alatt 1 sulyrész d,l-m onobenzil-biotin-savkloridnak 50 térfogatrész száraz dioxánban való oldatát adjuk hozzá» Voluminózus csapadék keletkezik. Az elegyet fél órán át még kavarjuk, majd vákuumban besUritjUk. Ezután a maradékot vízzel elbontjuk, az elgyet sósavval megsavanyitjuk, lehűtjük és megszűrjük. A csapadékot metanolban feloldjuk. Hig alkali hozzáadására finom tűk keletkeznek. Az átnem. alakult monobenzil-biotintól megtisztitett terméket metanol és éter, vagy metanol és viz elegyéből áíkristályositjuk, A termék azonos az A) alatt leirt d,l-raonobcnzii-biotinnal, C) 0,4 3 uly rés z litiu m aluminlunihidridnek 50 térfogatrész éterben való kavart oldatához 2 téríogatrész d,l-monobenzil-biotinnaK 100 téríogatrész dioxánban való meleg oldatát adjuk. A reakció elegyet a b) alatt ismertetett módón kezeljük. A kitermelés d,i-monobenzil-biptinolban kereken 90$. 3. példa 4,8 sulyrész d,l-monobenzil-biotinolnak 300-400 térfogatrész folyékony ammóniában való kavart oldatához kis adagokban 0,44 sulyrész nátriunot adunk. Az elegyet 20 percen át tovább kavarjuk, majd az át nem alakult nátriumot ai>.v

nóniumklorid segítségével eltávolítjuk. Ezután a folyékony ammóniát elpárologtatjuk, a maradékot 200^ 500 térfogatrész vizzel kezeljük és sósavval megsavanyitjuk. Az át nem alakult kii n-