140698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az A-vitamin-sorozat ketonjainak felépítésére

Z 140698 Ac karboxilcsoportot T

agy e csoport funkcionális származékát jelenti. Funkcionális származékon értendő például a-COOR» eszterezett karboxUcsoport, a -CONHV) karbonamidcsoport, sók - COO-íém csoporttal, a -C3N nitrilcsoport, a -COHTg karbonsavhalogenidcsoport, stb. Különösen jó kitermeléseket nyerünk, ha a szerves íémvcgyületeket karbonsavakkal hozzuk reakcióba. Szerves ÍémvegyUletkéní pl. magnéziumalkihalogenidét vagy litiumalkil vegyület et használhatunk. Az ily módon elöallitott vegyületek alkabaas közbenső termékek az A—vitamin felépítésében. A példákban a következő három keton előállítását irjuk le, anélkül hogy a találmány csupán ezekre szorítkoznék: ti«, 1, R 5 öl - C s 0, melyre,mint a «C.g-teton»« ra fogunk utalni; "CH3 [- C- 0 2„ R =CH - CH=CH-melyre mint a «C10— keton»-ra fogunk utalni és C l CH - C.1 3, R = CH - CH = CH ~ C ä CH - Cl 0\ melyre mint a •Cp1-keton»-ra fogunk utalni Karrer és mások, akik a jorúlidéneont • sav savkloridját horganymetiljodiddal kondenzálták (Helv. Chlm. Acta ÍJ. 3. 1934), leírtak egy vegyületet, amelynek a *Clf.. keton» szerkezetét tulajdonították. Az általuk kapott permeknek a ß-jononehöz hasonló szaga ván és néni ad kristályos szemikarbazont. A mi termékünk csaknem szagtalan és "kristályos szemikarbazont ad. Olvadáspontja 168-16'.) C°. A Karrer-féle termék valószínűleg több különböző izomer keveréke volt, minthogy a savkloridot nem a kristályos 8-jonüidenecet savból, hanem izomereknek B —jononnak etilbro; aacetáttal való kondenzálása és utólagos elszappanositása' utján kapott, lényegileg folyékony keverékéből állították •elő. Ámbár lehetséges, hogy a Karrerféle termékben volt némi valódi *Clfi-keton» jelen, mégis nincs semmi bizonyíték arra, hogy ez valóban így volt, Heilbron és munkatársai leírnak (Jc

chem, SQC 1936,561) egy vegyületet, melynek sejthető szerkezete a ,2. alatti képlet. A vegyület kristályosodik és 144 C°-on olvad. Ez a hőmérséklet az ebbe a csoportba tartozó keton számára valószínűtlenül magas. Etübromacetáttal és horgannyá^ való kondenzálás révén észterré átajcuít át, ennek azonban nem volt A-vitamin hatása. A megfelelő sav is hatástalan volt, -A mi katonunk sűrű, sárga olaj„ Az etilbrómacetáttal valő kondenzálás igen erős biológiai hatású észtert ad, A megfelelő sav is igen hatásos« A fentiekből kitűnik tehát, hogy a «C-o-* keton »-nak Heilbron szerinti telepítése meg» tévesztő. Ezt Igazolja továbbá magának heilbronnak az a saját nyilatkozata, hogy az'át tála használt és B-jonilidénetanalnak (R=CHCHO) tartott alapanyag elnyelési spektruma a várhatótól teljesen eltért, úgyhogy ebből azt kell következtetnünk, hogy az általa használt anyag más vegyület volt (lásd: Heilbron «Vitamins and Hormones» 1944, p, 120)„ 1. Példa, «Cjp —keton» 12,3 g magnéziumból 100 cm«5 abszolút éterben késritett magnézium metilbromidoldathoz 150 cm<3, nátriummal szárított anisolt • adunk, Ezutáíi a keveréket olajftlrdőn addig melegítjük, míg a belső hőmérséklet a 90 C°-t el nem éri. Ennek során az éter egy része lepárlőclik. Ezután 90 em3 anisolban oldott 69,0 g. ß -jonilidénaeetonitrüt (előállítható ß~Jononnak ciánecetsavval való kondenzálásá utján W itt ig és Hartmann előírása szerint; lásd: Ber„ der deutschen Chem. Ges., 72, 1387, 1939) csepegtetünk keverés közben félóra időtartam alatt az oldathoz, mire ez utóbbi barnára színeződik,, Ezt követőleg az oldatot még egy félórán át 90 C°-on melegítjük. Lehűlés után a keveréket jeges vizbe öntjük ki és csekély többletü (mintegy 270 cra^) 2„n kénsavval kezeljük,ma]d az éteres réteget, leválasztjuk, szárítjuk és bepárologtatjuk, A maradékot vákumban lepároljuk, mikor js 40,5 g sárga, 10""'^ mm nyomásnál 90 és 100 C között átdesztilláló" olajat kapunk. A kapott ketont, amelynek képiele C-I,':}1«>JS0 és szerkezete CH* CH3 CH - C « 0, CHa \ r H2

C 1 * C - CH -1 i CH -- C 1 HgC 1 CH, 3 CHV