140582. lajstromszámú szabadalom • Katódsurárcső

Megjelent 1951. évi június hó 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140582 szám 21 d 1 - 16 osztály. II-11166 alapszám. Katódsugárcső HAZELTINE CORPORATION CÉG JERSEY CITY, MINT IIERGENROTHER RUDOLF CLEMENS, Cl'lY OF BEECHHURST4 LAKOS JOGUTÓM A A bejelentés napja: 1941 Junius 27. A, E. Á-beli elsőbbsége: 1940 július 25. -A találmány katódsugárcső, mely külö- ?u S^r áramának megengedett maximális nősen távolbalátó berendezésekben kép- erteket növeljük. A kereszteződésben a reprodukáló csőként alkalmazható. sugarkeresztnietszet minden csökkenése A szokásos katódsugárcsövek elektron- növeli a képvilágosságot anélkül, hogy a ágyúnak nevezett elektródaelrendezést ké P élessége szenvedne, vagy az anód-. tartalmaznak, melynek feladata kis kereszt- feszültség csökkentését teszi lehetővé, metszetű elektronsugár létesítése. A távola ugyanazon képvilágosság és élesség mel­balátó berendezéseknél alkalmazott katód- 'et \° ,,,.., . , , ' ' sugárcsövek elektronágyuja rendesen egy A tertoltesnek a kereszteződésben a rácselektródát tartalmaz.' mely az elek- sugárkeresztmetszetre gyakorolt, hatásán tronsugarat a ráadott látőfrekvencia rez- kívül, növekvő sugárárammal az az elté­réseknek megfelelően vezérlL Az első res (divergencia) szöge is no, mellyel anóda és a rács, a katódával együtt, meg- &z elektronok a kereszteződést elhagyják; felelő előfeszültségek ráadásakor, • első Az eltérési szöget azonban bizonyos ha­elektronlencsét alkotnak, mely arra való, tárok között kell tartani, mert ,a második hogy a katódából kibocsátott elektronsu- elektronlencse gömbi > eltérése, azaz irány­garat, a rácsnyilás közelében, kis kereszt- ferdülése (aberráció) a hatásos lencse­metszetre koncentrálja. E helyen az elek- nyilas négyzetével növekszik. Ezt az irány­tronpályák keresztezik egymást:a keresz- ferdülést ama kritikus érték alatt kell tar­tezési hely elektronoptikai tárgyként is tóni, melynél a vüágitofolt nagyságát észre: felfogható, mely a eső fluoreszkáló er- vehetően befolyásolni kezdi, nyőjén második elektronlencsével élesen A vüágitofolt nagyságát befolyásoló e hatás­leképezödik. A sugarkeresztnietszet az fokon kivül még az eltéritő mezők okozta elektronkeresztezésnél és ezzel a vilá- torzitóhaiások is érvényesülnek. E torzítások gitófolt nagysága a fluoreszkáló ernyőn a sugárnak az eltéritő övben mért átmérő? a törési tulajdonságoktól függ, azaz a jével, tehát az eltérési szöggel növekszenek. villamos mezőeloszlástól az első elek- A tértöltést és ebből íolyólag a keresz­tronlencsében. Tértöltési hatások hiánya- teződésben a sugárkeresztmetszetet, vala­ban'a sugárkeresztmetszet az elektron- mint az eltérési szöget csökkentő eszköz­kereszteződésben és adott anódpotenciálok ként az első elektrojalencse legnagyobb mellett tudvalevőleg csali a termikusan ki- térerősségét a rácsnyilás közelében állit­bocsátott elektronok közötti energiáéi- juk elő. Ezt ismert csöveknél az első anódá­oszlástól függ. A gyakorlatban a világitó- nak kis átmérőjű, lyukgatott kúpalakú alak­folt nagysága a fluoreszkáló ernyőn a zatkenti kiképzésével, továbbá azzal ertek katódsugár növekvő áramával igen gyor- el, hogy az anoda csúcsával a rácsnyilást san nő, ami főleg a keresztezés! helyen erősen megközelítették és azzal koaxiálisán a tértöltés hatásaival függ össze, mely a rendezték el. Ennek a megoldásnak az a sugárkeresztmetszetet e helyen megnöveli, hátránya, hogy az anódának és a rácsnak Kívánatos tehát a tértöltési hatások lehető méretei rendkívül kritikusak. Emellett elek­messzemenő csökkentése, hogy ezzel a trónok közvetlenül a katódáról- jutnak az

Next

/
Thumbnails
Contents