140511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített diaminok előállítására
/ 14 0511. koxl- vagy áÜdlcsoportokat) vagy a nitrogénhez -Olw-*080 ? 01 ^ ^ján kapcsdMő hderocMíteös gyökkd van helyettesítve, az X- (CR' R*y -N (CH,)0 n 3 2 áHaláhos képletti terdér arninnd kondenzáltoik, mdy képleiben X akár liidroxü, akár hdogén, akár szulfurált vagy szulíonált észter lehet. I. p é 1 d a 51 g ex -paraizopropübenzÜ-N- oc -aninopiri-3 0 dint 5Q cm száraz tdudban kb. 80 C -ra melegitünk és apránként 9,5 g nátriumamidót adunk hozzá. Az ammóniák eltávozása után a tdudtúlnyomó részét ledesztilláljuk. A visszamaradó pépes masszához hozzácsurgatjuk 27 3 g dimetijaminóklóretán 120 can éterben való dddát, ezután HO C°-ra íelmdegitjük és 1/2 óra hosszat tartó, 150 Wganymn,nyomás alatti íorralássd fejezzük be a reakdót. A terméket higitott sósavban és éterben felvesszük, dekantáljuk, pH » 7-re semlegesítjük és a változatlanul maradt oc— paraizopropübenzilafünópiridint dkülönltjük. Kaliumkarbonat fdeslegévd való meglúgositás után a báziát**kivonjuk, megszárítjuk és desztilláljuk. A termék dimetüaminodü-N-p—izopropübenzd-N-cc—aminopiridinbd áll, amely 1.9 mm nyomáson 190— 195 C°-on forr, A 104—105 Cu dvaúáspontú <X -paraizoprópilbenzilaminopiridint úgy- kaphatjuk m(xg, hogy Na- amiddal a nátriumszármazékká átalakitott Oc -eminopiridinrep-izopropilbenzdkloridot hagyunk behatni. ; 2. példa Ha áz dőbbí példa szerinti <X -paraizolpropfttenzüaminopiridin helyett azCK -páramét oxibenzüarnihopiridinbd indulunk ki, dimétilamfiio^tü.-^l-pHTietoxibenzO.-N-cC-arninopiridbTliez jutunk, mdynek forráspontja 2 mm nyomáson 185-190 C° 3. példa Ha a 2. példa szerinti dimetilaminokloretán helyett dimetüaminoklőrpropánnd dolgozunk úgy ólmetttaminc^ropü--^pHTietoxüjenzil-4J-ocanlnopiridinhez jutunk, amely 2.5 ran nyomáson 195-200 C%n forr, . B) Eljárhatunk úgy is, hogy valamely* -eminopiridjk, amdy amuwiitrogénjén dänetilaminoalkilcsbpQrttd van hdyettesitve, vdamdy alktt-, ara- vagy ardkühalogenlddel vagy-heterociklusos oc -hdogénalkfllal vagy alifás, arüalüás alkoholtól vagy ezen alkohdok szulfurált vagy szuUonátt észtereiyd kondenzálunk. 4. példa 16,5 d%náüaminoet0r4^«-«mtnopirldint 4,5 g •z nátriumamid 85#-os ddatával 40 cm xildban meglúgositunk, majd 115 C°-on 1/4 óra datt 12.7 g benzilkloridot adagdunk hozzá és 1 óra'hosszat 140 C -ra hevitjük. A terméket 5#-os káliumkarbonát ddattd és benzollal kezeljük, dekaníáljuk és azután desztilláljuk. Dimeta-aninoetU-ÍWjenzil-Í^QC-^rninopiridin keletkezik, amely 1.7 mm nyomáson 185-190 C°-on forr. Monoklórhidrátjának dvadáspontja kb. 182 C°, az kissé higroszkópos és vízben jd ddható. A kiindulási anyagot, a dimetilaminoetll-ÍJ-oí-aminopiridint a következő módon állithatjuk dö; \ 200 cm» dioxáriban 94 g <X-a minoplridinbd 46 g nátriumamid 85^-os oldatávd előállitjuk a nátriumszármazékot. Ezután 100-120 C°on egy óra leforgása alatt dimetilaminoklór-3 dán 2.3 N éteres ddatának 460 cm -ét adagdjuk hozzá, miközben az étert ugyandyan mértékben ledesztilláljuk. A terméket 5%-os káliumkarbonátddattd és benzoltól kezdjük, majd dekantáljuk. A benzdt 10^-os sósavvd kivonjuk, aMzist káliumkarbonáttd ídszabaditjuk és benzoltól extraháljuk. Ezután, desztillálunk, mimeüett dimetllaminoetil-N- ^-aminopiridínhe z jutunk, amely 2 mm nyomás alatt 150-155 C -on forr. 5. p é 1 d a IIa a 4. pddában a benzilkloridot p-metoxibenzaidóriddd helyettesitjük, a 2. példában Ismertetett dbfnetttaminoetU-^/p-metoxi/benza-íiei -aninopiridinhez jutunk. 6. példa Ha a 4. p&dáhan a benzilkloridot íurfurilbromiddd hdyettesitjük, a termék dimetaaminc*-
